Méhpempő

bélyeg|300px|Méhpempőben úszó anyalárvák

A méhpempő a méhek garatmirigyében termelődő fehéres, tejszerű, sárgás színű, savanykás, szúrós illatú anyag, mely megfelelő tárolási körülmények nélkül megbarnul, és hamar elveszíti bioaktív hatását. A méhpempő elsősorban a méhanya tápláléka,Jung-Hoffmann L: Die Determination von Königin und Arbeiterin der Honigbiene. Z Bienenforsch 1966, 8:296-322. de élete első három napján minden méhlárva ezt a táplálékot kapja.Graham, J. (ed.) (1992) The Hive and the Honey Bee (Revised Edition). Dadant & Sons. A méhpempő sok összetevőből áll; tartalmaz fehérjét, zsiradékot, cukrot, vitamint, ásványi anyagot, nyomelemet, enzimeket. Sokáig a különböző tartósító eljárások sem tudták teljesen megőrizni a méhpempő biológiai aktivitását. A legmodernebb technikával (liofilezéssel) tartósított méhpempő két évig is megőrzi bioaktív tulajdonságát. Összetétele A méhpempő többek között tartalmaz fehérjéket, szénhidrátokat, B5 és B6-vitamint, nyomokban C-vitamint és nyomelemeket. A legfontosabb összetevők:

11–23% cukor, ebből 11% egyszerű cukor 60–70% víz 9–18% nyers fehérje és aminosavak 4–8% zsír tiamin, riboflavin, piridoxin, niacin, pantoténsav, biotin, folsav, szterin, biopterin és neopterin, ásványi anyagok és nyomelemek 4-hidroxibenzoesavmetilészter mint természetes tartósítószer enzimek, antibiotikumok

Nem tartalmaz A-, D-, E- vagy K-vitamint.

Az anyává fejlődést egyetlen fehérje, a royalaktin váltja ki.

Kinyerése A méhpempőt a fiatal dolgozók garatmirigye termeli, melynek ember általi kinyerését pempőzésnek hívják. A legtöbb méhészet hobbiméhészet, és nem foglalkozik ilyen aprólékos munkával. A pempőzéshez különféle speciális eszközökre is szükség van.

A pempőzéshez eltávolítják a családból az anyát, és anyabölcső-kezdeményeket adnak, benne anyaálcákkal. A pempő kinyeréséhez az álcákat három nap után el kell távolítani. Egy család egy szezon alatt körülbelül 500 g méhpempő termelésére képes. A pempőt azért az anyabölcsőkből nyerik, mivel ezekben található belőle a legtöbb, és a dolgozólárvák azonnal el is fogyasztják a méhpempőt, amit kapnak. A méhpempő begyűjtéséhez steril körülményekre van szükség; csíramentes környezetben, steril üvegedényben kell tárolni, fénytől, hőtől és levegőtől védett helyen, 2 °C hőmérsékleten. A méhpempőhöz tartósítás céljából lehet adni mézet vagy viaszt is.

Az anya eltávolítása extrém stresszhelyzetet okoz a családnak, és ez a súlyos beavatkozás a méhcsalád életébe kerülhet, így a természetközeli méhészkedéstől távol áll ez a tevékenység.

Lehetséges élettani hatásai A méhpempőnek tulajdonított hatásokat egyes emberek megtapasztalják, mások nem. Nem végeztek széleskörű tudományos vizsgálatokat minden, alább felsorolt hatás vizsgálatára.

csökkentheti a koleszterin szintjét a vérbenThe healing power of honey asztmások egy részénél allergiás reakciót válthat ki

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal szerint nincs elég bizonyíték arra, hogy a méhpempő egészséges az emberek számára. Az Amerikai Egyesült Államokban több szövetségi szerv is fellépett azokkal szemben, akik a méhpempőt annak pozitív egészségügyi hatásaival reklámozták.

Fogyasztása A propoliszhoz hasonlóan a méhpempőt is hasznosítják táplálékkiegészítőként és kozmetikai készítményekhez.

Magas fehérje- és aminosav tartalma miatt allergiás tüneteket okozhat, például bőrkiütéseket, az arc duzzadását, a vérnyomás leesését, asztmás rohamot, hányást, hasmenést, néha anafilaxiás sokkot is.Arzneimittelkommission der deutschen Ärzteschaft: Arzneimittel, die Bienenköniginnenfuttersaft (Gelee royale) enthalten (PDF; 42 kB). A méhpempőre allergiások aránya a népességben nem ismert, de nagyobb eséllyel allergiások rá azok, akiknek más allergiájuk is van.

Szerepe a méhek egyedfejlődésében Már régóta feltételezik, hogy a méhpempős táplálás miatt lesz anya abból a petéből, amiből dolgozó is lehetne. Ez a különbség hozzájárul a méhpempő népszerűségéhez, és csodaszerként való reklámozásához.

Ezt bizonyítja egy 2011-es japán tanulmány. A kutatók izoláltak egy fehérjét – a royalaktint – a méhpempőből, és ezzel a Drosophila melanogaster (gyümölcsmuslica) anyaszerű példányait sikerült felnevelniük. Ezeknek mind méretük, mind termékenységük megnőtt.Masaki Kamakura: Royalactin induces queen differentiation in honeybees. Nature, 24. April 2011, (englisch)

2008-ban ausztrál kutatók változásokat észleltek a DNS metilezésében a méhpempőről a virágporos-mézes táplálásra való áttéréskor. Ez kikapcsolta egyes gének átírását.Bruch des bösen Zaubers in Der Spiegel 32/2008 vom 4. August 2008. Ha megakadályozták a metileződést, akkor anyák fejlődtek, működőképes petefészekkel. Az anya és a dolgozó a környezetileg szabályozott filogenetikai polimorfia legismertebb példája, ami nagyon sok tulajdonságot szabályoz, úgymint az élettartamot és a termékenységet.Winston, M, The Biology of the Honey Bee, 1987, Harvard University Press Az anyának kiválasztott lárvát bőségesen ellátják méhpempővel, ezzel molekuláris események sorozatát indítják el benne, aminek eredményeként anya fejlődik.

A méhanya ugyanolyan petéből lesz, mint a dolgozó, csak a dolgozóálca az első három nap után mézet és virágport kap; a hereálcákat is így táplálják. Az anya kifejlett korában is főként méhpempőn él; ez biztosítja a fehérjét, ami szikanyagként a petékbe kerül. Csak télen vagy rajzás közeli állapotban hagy fel a méhpempő fogyasztásával. Ha van fiatal fiasítás, és a dolgozók anyát akarnak váltani, akkor egy dolgozósejtre anyabölcsőt húznak, és a benne levő álcából anyát nevelnek.Maleszka, R, Epigenetic integration of environmental and genomic signals in honey bees: the critical interplay of nutritional, brain and reproductive networks. Epigenetics. 2008, 3, 188-192.

A méhpempő közvetítésével jutnak el a kaptárba hurcolt zsákmányból származó patogének fehérjetöredékei a méhanyához és – életük első három napjában – a dolgozóálcákhoz. Ezek az antigének – mintegy „védőoltásként” – immunválaszt váltanak ki a fejlődő rovarokban.

Jegyzetek

Források Walter Pedrotti: A szépítő, gyógyító méz, propolisz és társaik; ford. Érdi-Krausz Erika; Kossuth, Budapest, 2008 (Egészséges életmód)

További információk Juraj Janci–Jozef Vittek: A méhpempő termelése és felhasználása; ford. Bardiovská Vilma; Bratislava Slovenské vydavatel'stvo pôdohospodárskej literatúry, Pozsony, 1969

Gilles Fert: Méhanyák nevelése. Méhfajták, anyanevelési eljárások, méhpempő-termelés; előszó Henry Clément, ford. Tóth György; Tóth György, Makó, 2009 (Apiliteratura Hungarica) Stephanie Bruneau: Méhek, mézek nagykönyve. Gyógyító kincsek a kaptárból. Receptek és tanácsok a mézre, méhviaszra, propoliszra, méhpempőre, virágporra; ford. Fuisz Tibor István; Cser, Budapest, 2019

Fordítás

Kategória:Méhészet Kategória:Táplálékkiegészítők Kategória:Alternatív gyógyászat