thumb|140px|Különböző formái a kenyérnek, beleértve a kenyér alakú állatokat. III. Ramszesz sírja a Királyok völgyében, 20. dinasztia. thumb|140px|Az első nyomtatott formában megjelent könyv az emberi genomról, amely, mint egy könyvsorozat, a "Medicine Now" szobában a Wellcome Collection-ben látható Londonban. A 3,4 milliárd egység DNS-kódot átírták a több mint száz kötetnyi, ezer oldalas könyvekbe, alig olvasható betűmérettel. A biotechnológia kronológiája () az élőlények segítségével végzett technológiák történetének időbeli eseményeit írja le. Tágabb értelemben minden, az alap és alkalmazott biológiai tudományágban használatos technológiák történetének kronológiája. A biotechnológia meghatározása nehéz feladat.ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezménye szöveg CBD . Cbd.int. Hozzáférés 2013/03/20. Mind a mai napig, minden a biotechnológiával foglalkozó tanulmány azzal kezdi, hogy hosszú oldalakon keresztül definiálja és újradefiniálja magát. Számos definíció létezik, melyek közül egy sem vált mindenhol elfogadottá. A biotechnológia pragmatikusan két szinten definiálható. Mint tudomány- és alkalmazási terület.
A molekuláris biológia forradalmát tapasztalhatjuk napjainkban a számítástechnika és az elektronika mellett, amely a biotechnológiában csúcsosodik ki. E forradalom fő jellemzője a rohamosan gyarapodó ismeretek a molekuláris szintű biológiai folyamatok megértésében és a biológiai ismeretek alkalmazása az orvoslásban, az iparban és a mezőgazdaságban. A forradalom valójában a molekuláris genetikában zajlik, nem az egész molekuláris biológiában.The state as a buyer of pharmaceutical products Prof. Dr. Peter MIHÁLYI Zagreb, 23 March, 2012
A transzlációs medicina és biotechnológia paradigmaváltást hozott az orvostudományban. Paradigmaváltás a gyógyításban, amely magában foglalja az ember biológiájának mélyebb megismerését és a gyógyítást is. A gyógyításban elsőként a molekuláris diagnosztikában várható áttörés, mely a különféle betegségek kimutatását és előrejelzését jelenti. A terápiában a személyre-szabott gyógyítás (personalized medicine: orvosi genomika, farmakogenomika, nutrigenomika) megteremtése az elérendő cél.
Történelem előtti idők Nem tudni, hogy mikor kezdődött pontosan a biotechnológia, amelynek korai kezdeményei az élelmiszer- és egyéb emberi szükségletekre összpontosított. i. e. 30000 - Első háziasított állatok a biotechnológia őskorának első mérföldköve, amely a mesterséges szelekciót képviseli.A németországi Oberkassel környékén feltártak egy hozzávetőleg 33 ezeréves kutya állkapcsot, amely a legkorábbi ismert háziasított állat maradványa lehet, illetve Szibériában egy koponyát. A két lelet azt a feltételezést támasztja alá, hogy a domesztikáció egyszerre több helyen ment végbeMúlt-kor (magyar nyelven)Prof. Dr. Láng István Országos Onkológiai Intézet 2011
Ókor Korai alkalmazások és spekulációk a Nílus mentén. I. e. 7000 – 3000 I. e. 7000 - Kínaiak felfedezik az erjedés útján történő sörgyártást. I. e. 6000 - Joghurt és sajt készítése tejsavtermelő baktériumok segítségével különböző kultúrákban. I. e. 3600 - Az asszíriai és babilóniai papok már mesterséges megporzást alkalmaztak, ami a következő mérföldkövet képviseli a biotechnológia történetében (első keresztezések) I. e. 3500 - Az első fermentáló technológiát a sumer és babilóniai sörgyártásban alkalmazták először. I. e. 3400 Az egyiptomi kenyér gyártástechnológiája élesztővel, a joghurtgyártás baktériumokkal, gyümölcslevek alkoholos erjesztéssel készültek. A sajtgyártás, bor-, sör- és ecetgyártás fermentációval valósult meg 5000 évvel ezelőtt. i. e. 3150 k. - Az egyik egyiptomi első fáraó, I. Skorpió sírjából származó korsó tartalmát elemezték Dr. McGovern és kollégái. Azt találták, hogy a maradék anyag egy már régen elpárologott folyadékból származik, amely tartalmazott kalcium-tartarátot, ami a szőlőből készült termékek biológiai markere. Miután megállapították, hogy a DNS-fragmens borélesztőt jelzett azt bizonyítja, hogy a korsóban talált anyag szőlőtermék, azaz bor volt. A kutatók arra is találtak bizonyítékot, hogy fagyanta révén a bort tartósították, amelynek antioxidáns hatása megakadályozta a további fermentációt, a bor ecetesedését. I. e. 3000 - 0 I. e. 2500 - Sörkészítés és Söráldozat Nin-Harra istennőnek. Monument Blau, agyagtábla, Sumér Birodalom I. e. 2000 - Borkészítés Asszíriában. I. e. 500 - Az első antibiotikum: penészes szójatúrót használnak gyulladások, kelések kezelésére Kínában. I. e. 420 - Szókratész (470?–399) felveti a genetika első problémáját: Miért nem hasonlítanak a fiúszülöttek mindenben apjukra? I. e. 250 - A görögök vetésforgót alkalmaznak maximális talajtermékenység elérésére. I. e. 0 - Sörkészítés a keltáknál és a germánoknál is. I. sz. - 0 – 476 I. sz. 100 körül - Az első inszekticid: porított krizantém (Kína). 3. század - Marcus Aurelius Probus: szőlőtelepítés Germániában.
Középkor A biotechnológia a középkorban is fejlődött. 1150 - Kelták, germánok - etanol előállítása borból 1300 - Mexikó: az aztékok algát aratnak a :tavaikból élelmiszerként. 1320 - Egy arab törzsfő először alkalmaz mesterséges megtermékenyítést „szuper ló” kitenyésztése céljából. 1360 - Orleans-i módszer az ecetgyártásban
Újkor Pasteur előtti korszak (1865 előtt) thumb|140px|Antonie van Leeuwenhoek a mikroszkóp felfedezője. Az ősi kultúrák fejlesztése. Az ősi módszerek széles körben való elterjedése, különösen az erjedés felhasználása, a módszerek ipari termelésre való átállása. 1590 Janssen: mikroszkóp feltalálása. 1630 William Harvey megállapítja, hogy a növények és állatok egyaránt szexuálisan szaporodnak. 1650 után - Mesterséges gombatenyésztés Franciaországban. 1663 - Hooke: sejtek létezésének felfedezése. 1673 - Anton van Leeuwenhoek a mikroszkóp felfedezésével a biotechnológia hőskorának kezdetét jelentette: protozoák, baktériumok leírása, fermentáció, spermiumok felfedezése - szexuális szaporodás 1700 - Camerarius, Rudolf Jakob (Camerer, 1665–1721) német botanikus bizonyítja, hogy a virágoknak is vannak szexuális szervecskéik. 1761 - Kölreuter, Joseph Gottlieb (1733–1806) német botanikus leírja az első keresztezést különböző fajtájú növények között. 1796 - Fehérjék terápiás felhasználásának első esete Edward Jenner (1749–1823) angol orvos nevéhez fűződik, aki "fehérje vakcinaként" tehénhimlőt használt a feketehimlő megelőzésére. Edward Jenner kifejleszti az első vakcinát a himlő ellen (vaccinus = tehénből eredő). 1800-as évek - Sejt teória Schleiden, Schwann, majd Virchow 1818 - Erxleben: fermentációs folyamatok felfedezése 1828 - a karbamid szintézise 1838 - Schleider–Schwann-sejtelmélet: „Every cell arises from a cell.” 1850 - Semmelweis Ignác 1857 - Pasteur: a fermentációért mikrobák, élesztők a felelősek; a tejsavas erjedés leírása. 1858 - Traube feltételezi, hogy a fermentációt enzimek végzik. 1859 - Darwin megjelenteti az „On the origin of species” c. munkáját. 1863 - „pasztörizálás” L. Pasteur – erjedés mikróbákkal 1865 - Gregor Mendel
Pasteur-korszak (1865–1940) thumb|140px|Emil von Behring (1854-1917), orvosi Nobel-díj a diftéria antitoxinjáért Az élet és halál csodái egyre kisebbek és kisebbek. Etanol, butanol, aceton, glicerin Szerves savak (citromsav) stb. Aerob szennyvíztisztítás 1865 – 84 Luis Pasteur 1873 - 95 - Robert Koch: baktériumtelepek növesztése agaron, számos baktérium leírása 1876 - Wilhelm Kühne – enzim, miozin, tripszin 1879 - Hansen felfedezi az Acetobactereket 1880 - legyengített kórokozókkal immunizálás 1881 - Tejsav fermentációs előállítása. 1882 - Robert Koch azonosítja a tbc-t okozó baktériumot. 1884 - veszettségvakcina kidolgozása 1885 - Mesterséges gomba termesztés az USA-ban. 1890 - Szérum terápia a diftéria, (torokgyík) gyógyítására (Emil von Behring) 1893 - Koch és Pasteur a fermentációs eljárást szabadalmaztatja. 1897 - E. Büchner – sejtmentes ferment, megállapítja, hogy az élesztőben erjesztő enzimek vannak. 1900 - Az első kommunális szennyvíztisztító telepek megépülnek Berlinben, Hamburgban, Münchenben Párizsban és egyebütt. 1900 - A kromoszómaelmélet általánossá válik. 1902 - Haberland: elsőként próbálkozott növények vegetatív sejtjeinek tenyésztésével táptalajon 1902 - Az IMMUNOLÓGIA fogalom megjelenése. 1906 - Paul Ehrlich: Salvarsan, az első kemoterapeutikum 1908 - Calmette és Guerin: BCG-vakcina a tbc ellen (bevezetve: 1921). 1910 - Thomas H. Morgan bizonyítja, hogy a gének a kromoszómákon lokalizálódnak. 1913 - röntgen-krisztallográfia 1915 - A pékélesztőgyártás ún. német eljárásának bevezetése. 1914–16 - Pékélesztő és takarmányélesztő nagyvolumenű gyártása Delbrück, Hayduck és Hanneberg vezetésével. 1916 - Weizmann eljárása az aceton-butanol fermentációra. 1915 - Először találnak bakteriofágot, baktériumvírust. 1915–16 - Szulfitos eljárás glicerinfermentációra. 1919 - A BIOTECHNOLÓGIA szó először jelenik meg nyomtatásban: Ereky Károly magyar gépészmérnök tollából. 1920-tól - Felületi citromsav fermentációja. 1922 - Az első fehérjegyógyszerként az inzulint alkalmazták, ez az eljárás Banting és Best nevéhez fűződik. 1928 - Alexander Flemming: penicillin felfedezése 1937 - Mamoli és Vercellone felfedezik a mikrobiális transzformációk lehetőségét. 1938 - Franciaországban elkezdik gyártani a B. thuringiensis toxin inszekticidet. 1938 - A „molekuláris biológia” kifejezés megszületik.
Legújabb kor Az antibiotikum-korszak (1940–1952) Közeledés a DNS-hez. Penicillin: süllyesztett fermentációs technológia; Antibiotikumok; Állati sejttenyésztés vírus elleni oltóanyagok stb. Mikrobiális szteroidok transzformációjaA biotechnológia fejlődésének „történelme” és hatásai Frigyesi Veronika - Nyeste László 2008. december LI. évfolyam 12. s zám 1941 Beadle–Tatum: „egy gén egy enzim” elmélet. 1941–44 - A penicillin ipari gyártása elkezdődik. 1944 - Schatz és Waksman felfedezik a streptomicint. Sanger bevezeti a kromatográfiát az inzulin szekvenálására. Avery bizonyítja, hogy a DNS hordozza a genetikai információt, genetikai transzformáció – a transzformáló anyag a DNS. 1946 - Tatum és Lederberg felfedezik a konjugációt. 1946 - Hagyományosan az embergyógyászatban használható humán vagy állati eredetű fehérjéket természetes proteinforrásokból izolálták, bonyolult fehérjetisztítási eljárások során. Ilyen proteinforrásoknak számítanak az emberi vagy állati szövetek, mint például a vér is. A véralvadási rendellenességek kezeléséhez használatos vérfehérjéket (VIII és IX véralvadási faktorok), több más készítményhez hasonlóan, az 1946-ban kidolgozott Cohn-frakcionálással izolálták. Az ellenmérgek, antidotumok vagyis antiszérum készítéséhez először a mérget nyerik ki az állatokból, majd ezekkel a komplex fehérjekeverékekkel állatokat 1948 - Duggar felfedezi a klórtetraciklint. 1949 - Megindul a szubmerz ecetsav termelés. A B12 vitamin fermentációs előállításának kezdete. Ipari léptékű biotranszformációk kezdete. 1950 - 53 - James Watson, Francis Crick és Wilkins: DNS szerkezet 1951 - HeLa sejtek: Henrietta Lacks nevű beteg sejtjei, George Gey indította a kultúrát. Sejtek növelhetők és szaporíthatók in vitro kultúrábanGyógyszerészi Biológia Sipos Katalin 1952 - Az agammaglobulinaemia (közönséges variabilis immundeficiencia) gyógyítása tisztított immunglobulin G-vel (ivIG, Humaglobin, stb.) 1952 - L. Pauling – fehérjeszerkezet 1952 - Rosalind Franklin 1952-ben a londoni King’s College-ban a „Photograph 51” néven ismert felvételt a DNS-ről, melynek alapján fény derült annak kettős hélix szerkezetére, amit a köznyelv kettős spirálnak hív. 1952 - Erwin Chargraff 1. szabálya megjelenik, vagyis az adenin bázisok egyenlő számúak a timin bázisok számával és a guanin bázisok egyenlők a citozin bázisok számával.
Az antibiotikum utáni korszak (1953–1973) A DNS kutatás táguló határai. 1953 - F. Sanger – inzulin szekvencia 1953 - a DNS, kettős spirál, létraszerkezet Watson és Crick felfedezése. 1955 - Az állati szövet kémiailag definiált közegben szaporítható.