Ez a szócikk a francia nyelvtani funkcióval bíró változatlan alakú szófajokat mutatja be vázlatosan. Ide tartozik a határozószó, amely mondattani funkciót tölt be, valamint az elöljárószó és a kötőszó, amelyek viszonyszók. Az indulatszó, amelynek nincs grammatikai funkciója a mondatban, a Francia szókincs szócikk Szóteremtés szakaszában van bemutatva.

Külön említést érdemelnek azon hagyományosan határozószóknak tekintett szavak, amelyeknek nincs grammatikai funkciójuk, hanem módosítószók, konnektorok vagy mondatszók.

A franciában minden főnévi és névmási jelzőt, valamint minden főnévvel vagy hangsúlyos névmással kifejezett határozót elöljáróval szerkesztenek, ami helyettesíti a névszóragozást.

A határozói mellékmondatokat (a részeshatározóin és a képes helyhatározóin„Képes helyhatározó”-nak nevezi Karakai 2008 (138 o.) a franciául complément d’objet indirect-nek nevezett mondatrészt. kívül) bevezető kötőszók és kötőszó értékű szókapcsolatok is meghatározzák, hogy mely igemódban áll a mellékmondat állítmánya.

A határozószó

Formai kategóriák

Formailag több határozószó-kategóriát lehet megkülönböztetni.

Vannak olyan francia határozószók, melyek egyenesen latin határozószókból származnak (pl. BENE > bien ’jól’, HERI > hier ’tegnap’) vagy amelyek alakulása olyan régen történt a francia nyelvben, hogy a beszélők számára már eredetileg határozószóknak számítanak. Ilyenek a demain ’holnap’, peu ’kevés’, tôt ’korán’ vite ’gyorsan’ határozószók.Grevisse 2007, 1186. o.

Több határozószó más szófajokhoz tartozó szavak kapcsolatából keletkezett, és még többé-kevésbé felismerhetők az összetevőik. Ilyen például beaucoup ’sok’ (a beau coup ’szép ütés’ szókapcsolatból), longtemps ’sokáig’ (< long temps ’hosszú idő’), aujourd’hui (< au jour d’hui ’a mai napon’). Kevésbé összeolvadt ilyen határozószókat kötőjellel írnak: avant-hier ’tegnapelőtt’, après-demain ’holnapután’, peut-être ’talán’, sur-le-champ ’azonnal’ (eredeti jelentése ’a szántóföldön’), là-bas ’ott, oda’ (eredetileg ’ott lent, oda le’).Grevisse 2007, 1195. o.

A franciában sok határozószó értékű szókapcsolat (franciául locutions adverbiales) is van, pl. à peu près ’hozzávetőlegesen’, en même temps ’egyidőben’, par hasard ’véletlenül’, à moitié ’félig’, d’ores et déjà ’már’, en vain ’hiába’, tout de suite ’azonnal’, tout à coup ’egyszerre’.Kalmbach 2017, 176. o.

Több melléknevet határozószóként lehet használni hímnemű alakjukban. Példák: un bijou faux ’hamis ékszer’ vs. Il chante faux ’Hamisan énekel’, un profil fin ’vékony profil’ vs. hacher les ognions très fin ’nagyon kicsi darabkákra vágni a hagymát’, un camion cher ’drága kamion’ vs. Ce camion coûte cher ’Ez a kamion sokba kerül’, un homme fort ’erős ember’ vs. Il tape fort ’erősen üt’, Elle est jeune ’(Ő) fiatal’ vs. Elle s’habille jeune ’Fiatalosan öltözik’.Kalmbach 2017, 38. o.

Melléknevekből képzett határozószók

A franciában sok a melléknévből képzett határozószó (többségük módhatározó), de csak egy képzőjük van, -ment.Grevisse 2007, 1126–1128. o. nyomán szerkesztett szakasz.

A határozószó-képzés általános szabálya az, hogy a melléknév nőnemű alakjához teszik hozzá a képzőt. Példák: heureux, heureuse ’boldog’ → heureusement ’boldogan’; vif, vive ’élénk’ → vivement ’élénken’; naturel, naturelle ’természetes’ → naturellement ’természetesen’.

Ha a melléknévnek csak egy alakja van, mivel e-re végződik, akkor ehhez járul hozzá a képző: probable ’valószínű’ → probablement ’valószínűleg’.

Néhány a fenti kategóriákhoz tartozó melléknév esetén az egyetlen vagy a nőnemű alak néma e-je é-re vált (ejtsd [e], azaz mint a magyar „é”, de rövid): profond, profonde → profondément ’mélyen’, aveugle, aveugle → aveuglément ’vakon’, précis, précise → précisément ’pontosan’.

Másként rendhagyó a képzés a más magánhangzóra, mint néma e-re végződő hímnemű alakkal rendelkező melléknevekből. Ezek esetében a -ment képző a hímnemű alakhoz kapcsolódik: vrai → vraiment ’igazán’, aisé → aisément ’könnyen’, résolu → résolument ’határozottan’.

Az -ant és az -ent végű melléknevek esetében a melléknevek végződése összeolvad a képzővel, és ebből -amment, illetve -emment végződés adódik (mindkettő egyformán [amã]-nak hangzik): élégant → élégamment ’elegánsan’, prudent → prudemment ’óvatosan’.

Néhány egészen rendhagyó képződmény is van: gai, gaie → gaiement ’vidáman’ (írásában rendhagyó), gentil, gentille → gentiment ’kedvesen’.

A határozószó fokozása

A legtöbb határozószót szabályosan fokozzák, ugyanúgy, mint a mellékneveket:Delatour 2004, 171. o.

Középfok (comparatif): nagyobb mérték (de supériorité): plus vite ’gyorsabban’; azonos mérték (d’égalité): aussi vite ’ugyanolyan gyorsan’; kisebb mérték (d’infériorité): moins vite ’kevésbé gyorsan’; Felsőfok (superlatif): viszonylagos (relatif): legnagyobb mérték (de supériorité): le plus vite ’a leggyorsabban’; legkisebb mérték (d’infériorité): le moins vite ’a legkevésbé gyorsan’; kizárólagos (absolu): très vite ’nagyon gyorsan’.

Megjegyzendő, hogy, mivel a határozószók változatlan alakúak, a melléknevektől eltérően felsőfokban a határozott névelőt csak hímnem egyes számú alakban használják (amely ebben az esetben semlegesnek számít), és az, hogy a kisebb mértéket és a legkisebb mértéket sokkal gyakrabban fejezik ki, mint a magyarban.

Négy határozószónak rendhagyó a fokozása, abban az értelemben, hogy külön, a latinból közvetlenül örökölt szó a középfokú alakjuk:Grevisse 2007, 2010. o.

<center>

| colspan=3 | Alapfok → || align=center | bien ’jól’ || align=center | mal ’rosszul’ || align=center | beaucoup ’sok’ || align=center | peu ’kevés’|- | rowspan=3 | Középfok → || colspan=2 | nagyobb mérték || mieux (< latin MELIUS) || plus mal vagy pis (< latin PEIUS) || plus (< latin PLUS) || moins (< latin MINUS) |- | colspan=2 | azonos mérték || aussi bien || aussi mal || autant ’ugyanolyan sok/ugyanannyi’ || aussi peu |- | colspan=2 | kisebb mérték || moins bien || moins mal || align=center | nincs || align=center | nincs |- | rowspan=3 | Felsőfok → || rowspan=2 | viszonylagos || legnagyobb mérték || le mieux || le plus mal vagy le pis || le plus || le moins |- | legkisebb mérték || le moins bien || le moins mal || align=center | nincs || align=center | nincs |- | colspan=2 | kizárólagos || très bien || très mal || align=center | nincs || très peu|} </center>

Megjegyzések: A mal ’rosszul’ határozószónak egy szabályos és egy rendhagyó alakja van középfokban és felsőfokban. A rendhagyót a kissé régies választékos nyelvi regiszterben használják, a beszélt nyelvben pedig csak néhány állandósult szókapcsolatban, például Ça va de mal en pis ’Egyre rosszabbul mennek a dolgok’.Kalmbach. 2017, 187. o. A magyar ’nagyon sok’-nak nincs pontos francia megfelelője, mivel beaucoup elé nem lehet kitenni a très vagy ehhez közeli jelentésű szót. Ezért például a ’Nagyon sokat eszik’ mondat megfelelője franciául Il mange énormément lehet, szó szerint ’Rengeteget eszik’.

Funkciók

A határozószók tipikus funkciója mondattani, mégpedig határozói. Ebben a minőségükben kiegészíthetnek: igét: Il est mort naturellement ’Természetesen halt meg’; melléknevet: Il est très gentil ’Ő nagyon kedves’; más határozószót: Le professeur parle bien lentement ’A tanár nagyon lassan beszél’.

Máskor ilyen szavak mondatban szerepelnek, de nincs mondattani funkciójuk, hanem módosítószókként a mondat egészének vagy egy részének értelmét módosítják úgy, hogy a beszélő viszonyulását jelölik a mondatban foglaltakhoz. Példa: Il est mort, naturellement ’Természetesen meghalt’ (vs. Il est mort naturellement), ahol ugyanaz a szó módhatározó.Perrot 1980, 73. o.

Ugyancsak mondatban és ezen belül funkció nélkül, ilyen szavak úgynevezett „logikai konnektorok”-ként szolgálnak, független egyszerű mondatok, összetett mondatok vagy más nagyobb szövegrészek, mint például írásban bekezdések között,BDL, La virgule et les charnières (A vessző és a konnektorok) oldal. tehát nem a mondat szintjén, hanem a beszédszakasz vagy a szöveg szintjén van funkciójuk. Ilyenek például: történés szakaszait bevezető szavak: d’abord ’először’, ensuite ’azután’, finalement ’végül’; érvek felsorolásában használt szavak: premièrement ’elsősorban’, deuxièmement ’másodsorban’, troisièmement ’harmadsorban’, enfin ’végül’ stb.; engedményt bevezető szavak: certes ’persze’; az előzővel ellentétes állítást bevezető szavak: cependant, toutefois, néanmoins (mindhárom jelentése ’azonban, mindamellett, mindazonáltal’); következményt bevezető szavak: c’est pourquoi ’ezért’, aussi ’ekképpen’, alors ’akkor’; következtetést bevezető szavak: donc ’tehát’.

Egyes ilyen szavak egyedül alkothatnak tagolatlan mondatot párbeszédben, azaz mondatszók, például oui ’igen’, non ’nem’, bien sûr ’persze’ bien ’jó, jól van, helyes’, éventuellement ’esetleg’, peut-être ’talán’, volontiers ’örömest’.Grevisse 2007, 1414. o.

Vannak olyan szavak, amelyek nem lehetnek határozók, csak módosítószók, konnektorok vagy mondatszók (például bien sûr, peut-être, certes), és olyanok, amelyek lehetnek ezek is, azok is, mint a fentebb említett naturellement. Olykor a lexikai jelentésük a funkciójuktól függően változik. Egyéb példák: bien: határozó: Il travaille bien ’Jól dolgozik’; mondatszó: Bien ’Jó / Jól van / Helyes’; alors: határozó: Alors la vie était plus belle ’Akkor(iban) az élet szebb volt’; konnektor: Tu es malade ? Alors, on n’ira pas au cinéma ’Beteg vagy? Akkor nem megyünk moziba’; mondatszó: Alors, on part ? ’Nos, indulunk?’; aussi: határozó: Il travaille aussi bien que toi ’Ő ugyanolyan jól dolgozik, mint te’; konnektor: Aussi l’exemple suivant montre clairement que … ’Ekképpen a következő példa világosan mutatja, hogy …’;Kalmbach 2017, 182. o. déjà: határozó: Ils sont déjà arrivés ’Már megérkeztek’; módosítószó: Il s’appelle comment, déjà ? ’Hogy is hívják (őt)?’Kalmbach 2017, 180. o.

Tagadószók

Azon francia tagadószókról, amelyek az igét tagadják, lásd a Francia mondattan szócikkben a A tagadó mondat és a Tagadott főnévi igeneves szerkezetek szakaszokat. Az alábbiakban az igén kívüli mondatrészeket és egész mondatot tagadó szókat mutatjuk be.Kalmbach 2017, 562. o. Ezek a non vagy a pas szó, olykor non és pas együtt. Mindegyik esetben ezek a tagadott szó vagy mondat előtt állnak. Példák:

non egyedül: mondatszóként más mondat előtt, párbeszédben: Est-ce que M. Alengry est là ? – Non, il est en voyage ’Alengry úr itt van? – Nem, elutazott’; melléknévként használt melléknévi igenév előtt: un chèque non signé ’aláíratlan csekk’; ige értékű melléknév előtt: eau non potable ’nem ivóvíz’; főnév előtt, összetett szót alkotva: la non-observation d’un règlement ’szabályzat nem betartása’; non pas: melléknév előtt, ellentétben más melléknévvel: J’étais non pas déçu, mais plutôt surpris ’Nem csalódott voltam, hanem inkább meg voltam lepve’; non vagy non pas: mondat előtt, ellentétben más mondattal: Il est parti, non (pas) parce qu’il en avait assez de la société, mais parce qu’il voulait en créer une ’Elment, nem azért mert elege volt a vállalatból, hanem mert alapítani akart egyet’; determinánssal ellátott főnév előtt: Ce que tu as entendu était du lituanien, et non (pas) du russe ’Amit hallottál, az litvánul volt, nem oroszul’; pas egyedül: tagolatlan mondatban, párbeszédben: Comment ça va ? – Pas très bien ’Hogy vagy? – Nem valami jól’; non helyett, a fesztelen nyelvi regiszterben: un chèque pas signé; non vagy non pas helyett, a fesztelen nyelvi regiszterben: Il est parti, pas parce qu’il … Határozószók és elöljárószók

Amint a magyarban vannak azonos értelmű névutók és határozószók, úgy a franciában is vannak ilyen elöljárószók és határozószók. Egyes ilyen párokban a szavaknak azonos az alakja.Kalmbach 2017, 151. o. Példák: