A transzferábilis rubel nemzetközi elszámolási egység volt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa idején 1964 és 1991 között. Az ezt a pénzeszközt használó felek ebben tartották nyilván a kereskedelmi bevételeiket, illetve a tartozásaikat. A transzferábilis rubelnek a nevével ellentétben nem volt valódi köze az szovjet rubelhez, amelytől a korabeli árfolyama is jelentősen eltért. A transzferábilis rubel elszámolását a Moszkvában működő Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank végezte a nemzeti bankok közreműködésével. A transzferábilis rubelt a KGST-n kívüli országok nem fogadták el hivatalos fizetőeszközként.
A KGST tagállamok közötti külkereskedelem adatai transzferábilis rubelben keletkeztek, a tőkés országokkal folytatott kereskedelem pedig dollárban. A két deviza, a dollár és az elszámolásra használt transzferábilis rubel nem volt egymásra átváltható.
A transzferábilis rubel hivatalosan rögzített aranytartalma 0,987412 gramm tiszta arany volt.
A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank 1991. január 1-jétől megszüntette az transzferábilis rubelben történő multilaterális elszámolások rendszerét, és áttér a konvertibilis valutákban történő kölcsönös elszámolásokra. Ekkor az euró elődje, az ECU lett a bank által használt elszámolási devizanem.
Kuba még 2013-ban is 4,2 milliárd transzferábilis rubel adóssággal tartozott hazánk felé, míg Észak-Korea a 815 milliós adósságának nagy részét képező összeg elengedését kérte 2008-ban. Ezen összegek átszámítása a ma forgalomban lévő hivatalos fizetőeszközökre azonban nem történt meg.
Források
Kategória:Pénzügy