A Nyerges-hegy a Visegrádi-hegység keleti részének egyik jelentős kiemelkedése.
Földrajzi környezete
A hegy az Urak-asztala vonulatától keletre, Leányfalu és a Sztaravoda-patak völgye (Ókúti-völgy) között helyezkedik el. Észak felől Nagy-Berseg-hegy, a Dóra-patak mély völgyében elhelyezkedő Álló-rét, továbbá a felette magasodó Vörös-kő, kelet felől Leányfalu, nyugatról a hozzá kapcsolódó Kis-Hortoba és az Ókúti-völgy, délről az Asztal-kő hegye, illetve a Szentendre Sztaravoda és Pismány városrésze határolják. Nevét nyeregszerű szerkezetéről kapta: két vonulat, egy déli és egy északi kapcsolódik össze.
Földtani felépítése
A Visegrádi-hegység részeként vulkanikus felépítésű, alapkőzete az andezit.
A nyereg szerkezete
Az 526 méter magas déli vonulat a Szentendre Tyúkosdülő városrészében kiemelkedő Kada-csúccsal (288 méter) dombjával kezdődik, majd a Sas-kő következik. Itt található a Sas-kövi-barlang, egy feltehetőleg mesterséges üreg. Ennek környezete az úgynevezett Macska-lyuk. A kisebb nyeregcsúcstól nyugatra helyezkedik el a 431 méter magas Asztal-kő (a sziklás-cserjés tetejéről szép kilátással az Ókúti-völgyre, a Bükkös-patak völgyére és a távolabbi Pomázi-síkra), majd ettől északra emelkedik 557 méter magasan az egész hegy csúcsa, a Nyerges.
Élővilág
Növényvilága a Visegrádi-hegység növényvilágához kapcsolódik. Az állatvilágot a zavaró hatások (a lakóövezet közelsége, az erdőgazdálkodás és a kirándulók) kedvezőtlenül befolyásolják.
Képek
Jegyzetek
Források Az Országos Kéktúra (Budapest-Hűvösvölgytől Hollóházáig). Turistaatlasz és útikönyv. Cartographia Kft. Szentendre. Panoráma magyar városok sorozat. Panoráma, 1985.
Kategória:Magyarország földrajza Kategória:A Visegrádi-hegység hegyei