Az STS–78 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 78., a Columbia űrrepülőgép 20. repülése. A leghosszabb Space Shuttle járat volt, amit az STS–80 űrrepülés során megdöntöttek.
Jellemzői Kereskedelmi megrendelésekre a Spacelab és a raktér által biztosított területeken meghatározott kutatási, kísérleti feladatok végzése.
Első nap 1996. június 20-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–B (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája perces, 39 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 246 kilométer, az apogeuma 261 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor kilogramm, leszálló tömeg kilogramm. Szállított hasznos teher 9649 kilogramm
Hasznos teher A Spacelab mikrogravitációs laboratóriumban (LMS) ötödik alkalommal végzett a legénység, l2 órás váltásokban biológiai (22 élettani kutatási, kísérleti feladatot végzett a legénység – a ISS-en történő szolgálatok előkészítése), több mint 40 tudományos mezőgazdasági (növényi), folyadék, anyag (gyógyszeralapanyagok, kristálynövesztések, fémek) kísérleteket, gyártásokat végeztek. Első átfogó ismeretbővítést segítő kísérlet, az alvásszokások tesztelése. Az élettani kísérleteket a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA), a Francia Űrügynökség ( CNES ) és a Kanadai Űrügynökség (CSA) támogatta. Szerelési műveleteket gyakoroltak a jövőbeni Hubble űrtávcső javítását szolgáló műveletekhez. Nóniusz Reaction Control System – különböző finom gázfúvókák tesztelése, hogy az űrrepülőgép minél kisebb rezgéseket okozzon elmozgása közben. A gázfúvókák által nyújtott finom mozgási elemek a Hubble-távcső visszanyerésénél, később az ISS megközelítésénél, dokkolásánál kapott főszerepet. Bubble, Drop és Particle Unit (BDPU) – lúgos folyadékokkal végzett kísérletek (gázbuborékok, folyékony cseppek, folyadékrétegek). A vizsgálatok automatikusan történtek, az űrhajósok és a kamerák ellenőrzése mellett. Advanced Gradient Heating Facility (AGHF) – kemencében végrehajtott anyag átalakulási, kialakulási folyamatok vizsgálata (hevítés, hűtés, kristályosítás, ötvözetek készítése). Advanced Protein Crystallization Facility (APCF) – három módszer segítségével fehérje kristály növekedést végeztek (élelmiszer termelés, gyógyszeripar segítése). Space Acceleration Measurement System (SAMS) – nagyfrekvenciás gyorsulások mérésének, tompításának folyamatait vizsgálta. Minél kisebb rezgések lépnek fel a vizsgálati közegben, eszközöknél, annál pontosabb eredmények jönnek létre. A km/h sebesség mellett fellépő rezgések (légköri fékezés, pályamagasság változás, mikrófúvókák alkalmazása, az alkalmazott eszközök) mérésére szolgált. Orbital Acceleration Research Experiment (OARE) – alacsony frekvenciájú változások mérésének, tompításának folyamatait vizsgálta. Shuttle Amateur Radio Experiment (SAREX) – rádióamatőr kapcsolat végzése több iskolával, amatőr rádióssal.
Tizenhatodik nap 1996. július 7-én a Kennedy Űrközponton (KFC), kiinduló bázisán szállt le. Összesen 16 napot, 21 órát, 48 percet töltött a világűrben. kilométert repült, 271 alkalommal kerülte meg a Földet.
Személyzet (zárójelben a repülések száma az STS–78 küldetéssel együtt) Terence Thomas Henricks (4), parancsnok Kevin Richard Kregel (3), pilóta Richard Linnehan (1), küldetésfelelős Susan Helms (3), küldetésfelelős Charles Eldon Brady (1), küldetésfelelős Jean-Jacques Favier (1), kutatásfelelős – Francia Űrügynökség (CNES) Robert Brent Thirsk (1), kutatásfelelős – Kanadai Űrügynökség (CSA)
Tartalék személyzet Pedro Francisco Duque küldetésspecialista – Spanyol Űrügynökség (INTA) Luca Urbani küldetésspecialista – Olasz Űrügynökség (ASI)
Visszatérő személyzet Terence Thomas Henricks (4), parancsnok Kevin Richard Kregel (3), pilóta Richard Linnehan (1), küldetésfelelős Susan Helms (3), küldetésfelelős Charles Eldon Brady (1), küldetésfelelős Jean-Jacques Favier (1), kutatásfelelős Robert Brent Thirsk (1), kutatásfelelős
Források
Kategória:Space Shuttle-repülések Kategória:1996 az űrkutatásban