A császársügér (Aulonocara stuartgranti) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a bölcsőszájúhal-félék (Cichlidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
A császársügér a természetes friss vizeket, tavakat kedveli, a sziklás, homokos partvidékeket, élőhelye Malawi, Mozambik és Tanzánia. Közkedvelt díszhalként, mivel nagyon szép neonos színe van és a tartása könnyű.
Megjelenése
A császársügér mérete kb. 9 és 15 cm között változik. A hímek jelentősen nagyobbak és színesebbek, mint a nőstények.
Hímek mérete: Általában 10-15 cm-re nőnek meg.
Nőstények mérete: Kisebbek, gyakran csak 9-12 cm-esek.
Különbség: A hímek jellemzően 1-3 cm-rel nagyobbak, mint a nőstények, de a különbség inkább a hímek robusztusabb testalkatában és intenzívebb színében mutatkozik meg.
A pontos méret függ az adott fajtól (pl. Aulonocara baenschi, Aulonocara stuartgranti) és a tartási körülményektől is.
A fajnak sok színváltozatát ismerik, ezért különböző neveket adtak nekik, (-hansbaenschi, -steveni, -maleri). A hal alapszíne fémeskék, testén sötét, függőleges csíkmintázattal. A hímeknek nagyon pompás a színük és aszerint változik, hogy melyik földrajzi tájról származnak. Így megkülönböztetünk kék, sárga, téglavörös foltot viselő egyedeket, ez utóbbit egyébként „Red Flush"-nek nevezik. A nőstények minden változatnál egyformán barna színűek. A fiatal hímek és a nőstények színe halványabb, mint a kifejlett példányoké.
Táplálkozása
A császársügér (Aulonocara stuartgranti) a Malawi-tó ragadozó halai közé tartozik, amely természetes élőhelyén főként a homokos és sziklás területek találkozásánál kutat gerinctelenek, rovarlárvák és apró rákok után. Akváriumban elsősorban fehérjében gazdag fagyasztott vagy élő eleséget igényel, de a száraz tápokat is elfogadja.
A táplálás jellemzői és lehetőségei:
Természetes étrend: A homokban lévő apró élőlényeket a szájával átszűri.
Akváriumi étrend:
Fagyasztott/élő: Sórák (Artemia), Cyclops, szúnyoglárva.
Száraz: Malawi sügéreknek szánt minőségi lemezes vagy granulált tápok.
Táplálkozási szokások: Mindenevőnek is nevezik, mert alkalmazkodó. De a húsos eleséget preferálja, mivel a természetben elsősorban húsevők / rovarevők. Tudni kell,hogy a bélrendszerük egészségének megőrzése és a pompás színek fenntartása érdekében a kiváló minőségű, növényi alapú (spirulina) táp kiegészítésként valóban szükséges a gyakori étrendjükben.
Fontos: Kerülni kell a túletetést, és a megfelelő minőségű fehérje biztosítása kulcsfontosságú a pompás színek megtartásához.
Ragadozóhal, kedveli a kisebb halakat, kukacokat, lárvákat. Táplálkozási szokásaik nagyon érdekesek. Hátul az állkapcsukban található egy pórus, ami érzékeli a homokban élő állatok által keltett rezgéseket. A császársügérek a homokban várakoznak mozdulatlanul és amikor észreveszik a zsákmányt, befúrják a fejüket a homokba, és elkapják azt.
Szaporodásuk
Bölcsőszájú halak, fejlett ivadékgondozó ösztönnel rendelkeznek. Amint ikráikat lerakják, a nőstény elkezdi őrizni az utódokat, úgy, hogy a szájába veszi őket, ezt a tevékenységet szájinkubációnak nevezik. Az akváriumi szaporításnál fontos tudni, hogy honnan származnak a halak, ha azt szeretnénk, hogy ugyanazon változatnak a hímjével szaporodjon.
A császársügérek (Aulonocara nemzetség) szaporodása lenyűgöző folyamat, amely a malawi-tavi sügérekre jellemző anyai szájköltő stratégián alapul. A sikeres szaporításhoz megfelelő környezetre és némi akvarista tapasztalatra van szükség.
A szaporodás folyamata és jellemzői:
Anyai szájköltés: A nőstény az ikrákat a szájába veszi közvetlenül a lerakás és megtermékenyítés után, és ott is tartja őket a kikelésig, sőt, a lárvák kelése után is. Szaporodási rituálé: A hímek élénk színükkel és tánccal csalogatják a nőstényt a kijelölt ívóhelyre (általában egy sík kőre vagy gödörbe). Poligámia: A hímek többnejűek, egyszerre több nősténnyel is képesek ívni, ezért érdemes legalább 3-4 nőstényt tartani egy hím mellett. Környezeti igények: A sikeres íváshoz tiszta, magas, 26-28 körüli hőmérsékletű, lúgos (pH 7.5 - 8.5) víz szükséges.
A kishalak gondozása:
A nőstény körülbelül 3 hétig hordozza az ikrákat/ivadékokat a szájában. Ez idő alatt a nőstény alig vagy egyáltalán nem táplálkozik, ezért nagyon legyengülhet. A kikelő kishalak már azonnal önállóak, és kisebb eleséggel (pl. sórák naupliusz) táplálhatók.
Tippek a sikeres szaporításhoz:
Fajok szerinti különbségek: Bár az Aulonocara fajok szaporítása hasonló, az olyan fajok, mint a Aulonocara baenschi (Napfény császársügér), gyakorlottabb akvaristát igényelhetnek. Elkülőnítő akvárium: A leikrázott nőstényt, miután a szájába vette az ikrákat és azok megtermékenyítésre kerültek a hím által, kb. 2 (két) hét után érdemes csak az elkülönítő akváriumba áthelyezni abban az esetben hogyha szeretnénk megtartani az ivadékokat. Hogyha a fő akváriumunkban nem agresszív a sügér-család, érdemes a 2 (két) hetet megvárni. Mivel ha korábban próbáljuk elkülőníteni a halat, a kifogás által okozott stressz következtében lenyelheti vagy kiköpheti a szájából a még ki nem kelt ikrákat. Elkülönítést követően, megvárhatjuk amint a nöstény a megfelelő időben kiengedi a kikelt kishalakat amelyeket gondosan nevel és közben ő is elkezd táplálkozni. Csak akkor helyezzük vissza a nőstényt a fő akváriumba ha az már kellően felerősödött. Környezet: Biztosítson elegendő búvóhelyet (sziklákat, barlangokat) a hím területvédő viselkedése miatt.
Jegyzetek
Források
Aulonocara stuartgranti - Császársügér leírása Aulonocara stuartgranti Meyer & Riehl, 1985 FishBase Maréchal, C., 1991. Aulonocara. p. 11-17. In J. Daget, J.-P. Gosse, G.G. Teugels and D.F.E. Thys van den Audenaerde (eds.) Check-list of the freshwater fishes of Africa (CLOFFA). ISNB, Brussels; MRAC, Tervuren; and ORSTOM, Paris. Vol. 4.
További információk
Kategória:Cichlidae Kategória:Halfajok Kategória:Afrika halai Kategória:GLAM-ZOO Kategória:GLAM-ZOO-új Kategória:Édesvízi akváriumi halak