Fábián László (Zsennye, 1940. május 9. –) magyar író, költő, esztéta.

Tanulmányai Az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-orosz szakán szerzett diplomát 1964-ben, ahol szakszemináriumokként hallgatta Hont Ferenc, Benedek Marcell és Füst Milán esztétikai stúdiumait.

Pályája Művészeti vezetőként

Az egyetem elvégzése után a Mafilm dramaturgja lett és egyúttal a Filmtudományi Intézet kutatója. Elsősorban filmesztétikában mélyedt el, és 1964 óta TIT-előadóként is foglalkozott filmesztétikával, mind képzőművészettel a Művészeti Szakosztály keretein belül. 1968-ban hívta meg a Debreceni Egyetem (KLTE), hogy képzőművészeti szakszemináriumot vezessen népművelés szakos hallgatóknak, majd az ELTE Eötvös Kollégiumában adott műfordítói órákat ugyancsak szakszeminárium keretében. Ekkor már főállásban a Csepel Művek Munkásotthonának (művelődési központ) művészeti vezetője volt.

1973-76 között a Népművelési Intézet művészeti főelőadójaként elsődlegesen a képzőművészet, a fotó és a film területét irányította. Ekkor szervezték meg – Bak Imre festőművésszel – az országos kisgaléria-hálózatot; ennek keretein belül alakították – Fajó János festőművésszel – a Józsefvárosi Galéria programját, amely Budapesti Műhely képzőművészeti csoport törekvéseit támogatta. Ugyanebben az időben szervezője és tíz éven át igazgatója volt az esztergomi fotóbiennálénak is, amely a magyar fényképezés korszerű törekvéseit volt hivatva összefogni.

2004-től alapítója és szervezője a Cicelle Aranyháromszög Művészeti és Kulturális Társaságnak, amely Kulturális eseményeket rendez Rum, Rábatöttös és Zsennye térségében.

Szerkesztőként

1976-tól a Film Színház Muzsika című lap munkatársa, rovatvezetője, olvasószerkesztője, majd főszerkesztő-helyettese lett. S ebben az évben az Iparművészeti Főiskola (ma: MIE) Szilikátipari Főtanszaka is meghívta előadónak, ahol éveken át a szecessziótól napjainkig tekintette át a képzőművészet történetét. Az 1980-as évek legelején szoros kapcsolata alakult ki a Nyugat-Berlinben akkor formálódó Zeitgeist Mozgalommal, a német transzavantgárddal, és számukra rendezett kiállítást a budapesti Fészek Klub galériájában, ahol korábban is számos kiállítás létrehozásában vett részt. 1985-ben az Iparművészeti Főiskola Textil Tanszéke vette át egyetemi adjunktusként, ott tanított szakelméletet és szakesztétikát.

A Film Színház Muzsika megszűnte után 1990-ben a Heti Magyarország főszerkesztő-helyettese lett, majd 1991 végétől 1995 januárjáig az Új Magyarország főszerkesztője. Ezt követően először az Életünk főszerkesztő-helyettese majd igazgató-főszerkesztője lett. A rádió Láttuk, hallottuk című kritikai műsorának úgyszólván kezdeteitől munkatársa volt, ott aktuális képzőművészeti, iparművészeti és építészeti kérdéseket tárgyalt.

Íróként-költőként, műfordítóként

1963 óta publikál, gyakorlatilag mind az írott, mind az elektronikus sajtóban rendszeresen szerepelt. Rendszeresen nyitott meg kiállításokat itthon és külföldön. Íróként, költőként, műfordítóként ugyancsak számos publikációja, könyve jelent meg, drámáját színház mutatta be, hangjátékát a rádió játszotta. Szépíróként a jelen problémáin túl a történeti elem vonzza; elbeszéléseiben az idő gyakran elveszti szigorú linearitását – irodalomkritikusok a leggyakrabban népi-nemzeti avantgárdként, népi szürrealistaként, illetve prózaepikusként definiálják.

Díjai, elismerései Irodalmi munkásságáról a hollandiai Mikes Kelemen Társaság rendezett vitanapot. Megkapta a társaság kitüntetését is (1984). Műfordítói munkásságát a finn állam Kalevala-díjjal ismerte el (1985). Újságírói munkásságáért Deák Ferenc-díjat kapott (1995). Kimagasló tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült (2015).

Megjelent kötetei Hazatérő lovam körmén virágos rét illatát hozza, avagy furcsa görcs a torokban, regény, 1976 A paradicsom szörnyű gyermekei, kisregény, 1977; Alig hallom a harangszót, elbeszélések, 1978; Fajó [János], kismonográfia, 1979; Molnár [Sándor], monográfia, 1981; Gyarmathy Lívia, kismonográfia, 1982; Segesdi György, monográfia, 1982; Lux Antal munkáiról (Mozgó Világ, 1982); Thanatosz fáklyája, kisregény, 1982; Hosszú gyász, novellaszonáta, 1983; Az utolsó zsoké, regény, 1986; Levéltetvek az akasztófán, komédia, bemutató: Miskolc, 1986; Legături. Artişti plastici români din Ungaria. Ştefan Oroian, Ioan Ruja, Stela Santău, Gabriela Mészáros, 1985; Itt a bobókat is megölik?, tudományos-fantasztikus regény, 1987; Gyöpmester, elbeszélések, 1989; A fájdalom embere. Találgatások a halálról, esszék, 1997; Gutaházi nyarak, 2001; Gutaházi telek, 2002; A gond embere, 2002; Keresztapám háza, 2002; ...maradék Édene, 2003; 1876 vagy az elrejtett ember – Nagyapám regénye, 2003; Démonok után, 2005; Henrik király nyughatatlan éjszakái. Bp., Kortárs, 2005; Lantos Ferenc, 2006 Majd' minden szó feledésbe merült, 2006 Sínvarázs, 2006 ...Gyanánt, 2006 (Mundus Magyar Egyetemi Kiadó) Időrés, 2006 Hazatérő lovam körmén virágos rét illatát hozza, avagy furcsa görcs a torokban (2. kiadás), 2007 Parasztvakítás, 2007 Szegény demokrácia, avagy mit esznek a majmok?, 2008 Az öröm embere, esszékötet, 2008 Scholz - magánkiadás, interjú Loire - Képzőművészeti Kiadó, Szerencsés János fotóival Fotográfozásról - Múzsák, tanulmány Poszt-modern klasszicizmus - Magyar Építőművészek Szövetsége, szerkesztés Haiku-könyv - Lossonczy Tamással A rejtett praktikum varázsa; Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, Szombathely, 2008 Fábián László–Sipos Endre: Ör''''ök virulás; MG Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., Szombathely, 2012 On Returning Home... (fordító: Tim Wilkinson, The Bluecoat Press, Liverpool, 2014) Bácsik avagy Ez meg az én falum. Realista stílusgyakorlatok fontolva haladóknak; Kortárs, Bp., 2016 (Kortárs próza) Kiált a kő a falból; Szülőföld, Gencsapáti, 2017 Kárba veszett szerenád. Hekaté bűvöletében; Szülőföld, Gencsapáti, 2018 Kékliliom, 2019 Vakfoltok, 2022 Az irodalom, mint Nagy Életjáték. Savaria University Press, 2022 Görbülő fölületek, Regény. Bp., Kortárs, 2025 Emberi stádiumok, Esszék. Vár Ucca Műhely, 2025 Farkasszuka, Regény. Kortárs, 2025 Parajnézés, fiktív levelek. Magánkiadás, 2026

Műfordítások Finn költők antológiája, 1973; E. Vuorela: A pacsirta lépcsői (Kormos Istvánnal), 1976.

Jegyzetek

Források Fábián László író honlapja Zsennye híres szülöttei Esszé, próza, költészet. Írások Fábián László műveiről; szerk. Varga Virág, Zsávolya Zoltán; Ráció, Bp., 2008 (Opus és disputa)

Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar műfordítók Kategória:A Film Színház Muzsika vezetői, újságírói Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1940-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetettjei