Láng Adolf (Prága, 1848. június 15. – Bécs, 1913. május 2.) építész, a magyar historizmus képviselője.
Élete Bécsben tanult, majd Ferstel műtermében helyezkedett el. 1870-től Pesten dolgozott, mint a Sugárút Építő Vállalat vezetője. Budapesten több bérházat és középületet épített (a Régi Zeneakadémia, a Régi Műcsarnok stb.). Ezután Bukarestben tanított, majd Budapestre való visszatérése után társult Steinhardt Antallal. Később Bécsbe költözött és itt is hunyt el.
Ismert épületei Ahol nincs külön más jelezve, ott Pilkhoffer Mónika könyve alapján:Pilkhoffer, i. m., 5-6. o.
Saját tervezésű épületek 1873–1875: bérházak, Budapest, Bécsi u. (kérdéses szerzőség) 1874–1877: Régi Műcsarnok, Budapest, Andrássy út 69. 1877–1879: Régi Zeneakadémia, Budapest, Andrássy út 67. 1875–1876: bérház, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 27-29. / Dessewffy út 1. 1875–1876: bérház, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 49. / Podmaniczky út 2-4. 1875–1876: Stein-palota, Budapest, Andrássy út 1. 1896–1897: Magyar Színház, Budapest, Hevesi Sándor tér 4. 1887–1907: Városháza, Pécs, Széchenyi tér 1. 1900–1903: Tordai pénzügyi palota, postapalota és vigadó, Torda, Piața Republicii Nr. 15. 1906: bérház, Budapest, Zichy Jenő u. 43. 1908–1913: református templom, Orgoványhttps://orgovany.asp.lgov.hu/felekezetek
Steinhardt Antallal közös munkák 1890–1891: Deutsch-ház, Budapest, Erzsébet körút 15. 1890–1895: Pécsi Nemzeti Színház, Pécs, Színház tér 1. 1892: Eisler-ház, Budapest, József körút 82. 1892–1896: Gőzfürdő (ma: Anna fürdő), Szeged, Tisza Lajos krt. 24.Pilkhoffer, i. m., 71. o. 1893–1896: Kultúrpalota (ma: Móra Ferenc Múzeum), Szeged 1893–1899: Nemzeti Színház, Kassa 1894: Solymosy-ház, Budapest, Hold u. 1. 1894–1896: Vas-, fém- és építőipari csarnok az 1896-os millenniumi ünnepségekre, Budapest, Városliget 1895: Nemzeti Szálló, Szolnok 1898 k.: Amon-bérház, Budapest, Ferenc körút 15-17.
Átépítések 1891–1892: Pannónia Szálló (épült: 1867, tervezte: Pán József) átépítése, Budapest, Rákóczi út 5. 1890–1891 k.: Régi Nemzeti Szálló (épült: 1840, tervezte: Hild József) átépítése, Budapest (kérdéses szerzőség) 1891 / 1907–1908: Hangl-kioszk (épült: 1871, tervezte: Hauszmann Alajos) átépítése, Budapest (kérdéses szerzőség)
Tervben maradt 1890: Városháza, Kecskemét (Steinhardt Antallal közös terv) 1891: New York Életbiztosító Társaság palotája, Budapest (Steinhardt Antallal közös terv) 1894: Városháza, Győr (Steinhardt Antallal közös terv) 1894: pavilonok a millenáris kiállításra, Budapest, Városliget (Steinhardt Antallal közös terv) 1896: Városháza, Nagybecskerek 1898: Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest 1898–1903: Színház, Szombathely 1902–1903: Horvát-Szlavón Országos Jelzálogbank palotája, Zágráb 1903: Vásárcsarnok, Pozsony 1903: Városi Múzeum és Könyvtár, Pozsony 1904: Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár 1904: Római katolikus templom, Futak 1906–1907: Erzsébetvárosi Törvényszék, Budapest 1907: Állami Faipari Szakiskola, Brassó 1907: Faipari Szakiskola, Szatmár ?: Szentháromság-szobor, Pécs
Képtár
Jegyzetek
Források Csongrád megye építészeti emlékei (szerk. Tóth Ferenc) Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2000. 759 o. ill. Közművelődési palota ld. 484–485. o. Déry Attila, Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867-1945. Budapest, Urbino, 2000 185. o. Láng Adolf ld. 30, 31, 53, 63, 133. o.; a szegedi kultúrpalotáról ld. 31. o.
További információk
Pilkhoffer Mónika: Lang Adolf építész munkássága; Terc Kft., Budapest, 2017, Kismarty-Lechner Jenő: Építőművészetünk a XIX. század második felében, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1945, 89-94. o. (szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2018,
Jókor érkezett Lang Adolf – a budapesti nagyépítkezések kezdetén (pestbuda.hu, 2018. jún. 18.)
Kapcsolódó szócikkek Zeneakadémia
Kategória:Magyar építészek Kategória:Prágaiak Kategória:1848-ban született személyek Kategória:1913-ban elhunyt személyek