Szegő György (Budapest, 1947. december 23. –) Jászai Mari-díjas építész, látvány- és díszlettervező, művészeti író, egyetemi tanár, érdemes művész és kiváló művész .
Életpályája 1962–1966 között a fővárosi Eötvös József Gimnázium diákja volt. 1968–1972 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának hallgatója volt. 1972–1973 között a Buváti (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat) építészmérnöke volt. 1973–1976 között az Iparművészeti Főiskola belsőépítész szakán tanult, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lakóépülettervezési tanszékének külső munkatársa volt. 1976–1978 között a Budapesti Szabadtéri Színpad szcenikus főmérnöke volt. 1978–1987 között a kaposvári Csiky Gergely Színház látványtervezője volt. 1981–1995 között az Élet és Irodalom munkatársa volt. 1986–1992 között a Magyar Nemzet állandó külső munkatársa volt. 1988–1992 között a Győri Nemzeti Színház látványterveit készítette el. 1989–2002 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola oktatója volt. 1990 óta a Balkon és a Fotóművészet szerkesztője. 1992-ben végzett az Amszterdami Felix Meritis Egyetemen. 1992–1996 között a szolnoki Szigligeti Színház látványtervezőjeként dolgozott. 1992–1999 között a Magyar Látványtervezők Kamarájának elnöke volt. 1999-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen DLA fokozatot szerzett. 1999–2002 között az Atrium építészeti folyóirat főmunkatársa volt. 2001 óta a Régi-Új Magyar Építőművészet főszerkesztője. 2014-től„Tiszta lapot kérek” – Népszabadság-interjú a Műcsarnok igazgatója.A Műcsarnok hivatalos oldalának impresszuma
Színházi munkái A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: díszlettervezőként: 146; jelmeztervezőként: 18 (j).2014. március 4-i lekérdezés Díszlettervezőként
Hervé: Nebáncsvirág (1978, 1997) Bernstein: Candide (1978) Bulgakov: Bíbor sziget (1979 (j), 1981 (j), 2008) Sarkadi Imre: Ház a város mellett (1979) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (1979) Lázár Ervin: Berzsián és Dideki (1980) Voskovec-Werich: A nehéz Barbara (1980) Romhányi József: Eszterházi rögtönzés (1980) Plautus: A bögre (1980) Kálmán Imre: Marica grófnő (1980 (j), 1993, 2006) Scott: Sir Gawain és a Zöld lovag (1980) (j) Victor Hugo: Királyasszony lovagja (1981) (j) Feydeau: Osztrigás Mici (1981) Molière: A nők iskolája (1981 (j), 1983 (j), 1992, 2009) Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában (1981, 1989) Kodály Zoltán: Háry János (1982, 1987) William Shakespeare: III. Richárd (1982) (j) Carlo Goldoni: Két úr szolgája (1982) Heltai Jenő: A néma levente (1982) Carlo Goldoni: A halászlányok (1982) Illyés Gyula: Kegyenc (1982) (j) Fényes Szabolcs: Szerdán tavasz lesz (1983) Katajev: A Werthert már megírták (1983) (j) Lázár Ervin: A kisfiú és az oroszlánok (1983 (j), 1992) Miljutyin: Filmcsillag (1983) Hubay Miklós: A túsz-szedők (1984) Spiró-Karinthy: A kert (1984) Heltai Jenő: Naftalin (1984) (j) Strauss: A cigánybáró (1984) (j) Williams: A vágy villamosa (1984) (j) Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (1985) (j) Lope de Vega: A kertész kutyája (1985) Vetemaa: Szent Zsuzsanna, avagy a mesterek iskolája (1985) (j) Offenbach: A két vak (1985) Pitzelberger úr szalonja (1985) Mártha István: Munkásoperett (1985) Bresan: Paraszt Hamlet (1986 (j), 1992) Békés Pál: Pincejáték (1986) (j) Shaw: Szent Johanna (1987) Ödön von Horváth: Huza-vona (1988) O’Neill: Hosszú út az éjszakába (1988) Hunyady Sándor: A három sárkány (1988) Thomas: Charley nénje (1989) Csehov: Sirály (1989) Sartre: A legyek (1989) Szakcsi Lakatos Béla: Piros karaván (1990) Verdi: Traviata (1990) Bart: Oliver! (1990, 1995, 1997) Nusic: A miniszterné (1990) Kesselring: Arzén és levendula (1991) Márai Sándor: A kassai polgárok (1991-1992) Puccini: Tosca (1991-1992) Molnár Ferenc: A testőr (1991) Herman: Hello, Dolly! (1991)
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (1991) Maugham: Imádok férjhez menni (1992) De Filippo: Nápolyi álmok (1992) Hauptmann: Naplemente előtt (1992) Rostand: Cyrano de Bergerac (1992) Verdi: Álarcosbál (1992) Fall: Pompadour (1992) Jacobi Viktor: Sybill (1992) Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő (1992) Demény Attila: Parafarm (1992) Vidovszky László: Nárcisz és Echo (1992) Scarnicci-Tarabusi: Kaviár és lencse (1993) Magnier: Oscar (1993) Tímár-Rideg: Indul a bakterház (1993) Molière: Tartuffe (1993) Móricz Zsigmond: Rokonok (1993) Williams: Üvegfigurák (1993) Puccini: A köpeny (1993) Gianni Schicchi (1993) Szilágyi-Benedek: Leánder és Lenszirom (1993) Eisemann Mihály: XIV. René (1993) Synge: A nyugati világ bajnoka (1993) Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő (1994) Mrozek: A pulyka (1994) Loewe: My Fair Lady (1994, 1998) Csiky Gergely: A nagymama (1994) Salinger: Habhegyező (1994) Nagy Ignác: Tisztújítás (1994) Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye (1994) Ibsen: Ha mi holtak feltámadunk (1994) Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci (1994) Balassa Sándor: Karl és Anna (1995) Molnár Ferenc: Liliom (1996) Jacobi Viktor: Leányvásár (1996) Molnár Ferenc: Nászinduló (1996) Levay: Elisabeth (1996, 2000, 2002, 2009) Molnár Ferenc: Az üvegcipő (1996, 2010) Hamvai Kornél: Körvadászat (1997) Strauss: A denevér (1997) Szabó Illés: Joe evangéliuma (1999) Zerkovitz Béla: Csókos asszony (1999) García Márquez: A szűz, a hulla, a püspök és a kések (2000) Szeredás-Fodor: Marcello és Camillo (2001) Békés Pál: Visz-a-víz! (2002) Babarczy-Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival (2003) Benchetrit: A párizsi gyors (2003) Bock: Hegedűs a háztetőn (2003) Kafka: Svejk, a féregirtó - avagy a puska nem sül el (2003) Zelenka: Hétköznapi őrültek (2003) Mosonyi Aliz: Hamupipőke (2003) Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára (2005) Szép Ernő: Tűzoltó (2005) Shaw: Barbara őrnagy (2005) Schikaneder: Varázsfuvola-mese (2006) Erkel Ferenc: Bánk bán (2007)
Művei Lakó-tér-kép (Acsay Judittal, 1989) 581 Architects in the World (1995) Lőrinczy György (1995) Teremtés és átváltozás. A budapesti szecesszió építészete (1996) Diaszpóra (és) művészet (1997) Szín-ház-kutatás (Gajdó Tamással, Korniss Péterrel, 1998) Privátfotó/Szimbólumszótár (1998) Fotó/Szeánsz: Erdély Miklós (1999) Építő áldozatok (válogatott építészeti írások, 1999) Chagall, itt és most (2001) 111 év – 111 híres ház (Haba Péterrel, 2004) Zsinagógák (Szegő Dórával, 2004) A Gólem cserepei (2005) Banképítészet Magyarországon (2005) Táj, templom, szobor. Építészeti írások 1999–2007 (2008) Álomtervező. Tesz-vesz album, földi-, színpadi- és csillagmesékkel; Ráday Könyvesház, Bp., 2008 Műleírás. Válogatott művészeti, építészeti írások, 2008–2020; MMA, Bp., 2020
Díjai Az újvidéki nemzetközi szcenográfiai triennálé ezüstérme (1984) Jászai Mari-díj (1995) Széchenyi professzor ösztöndíj (1998-2001) Dercsényi Dezső-sajtódíj (1999) Érdemes művész (2002) Ybl Miklós-díj (2014) Kiváló művész (2016) a Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián-emlékérme (2021)
Jegyzetek
Források
További információk Artportal.hu Ki Kicsoda
Kategória:1947-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar építészek Kategória:Magyar jelmeztervezők Kategória:Magyar díszlettervezők Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Magyarország Kiváló Művésze díjasok Kategória:Jászai Mari-díjasok Kategória:Ybl Miklós-díjasok