Erdélyi Pál (Sárospatak, 1864. február 12. – Budapest, Kőbánya, 1936. május 5.)Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 437/1936. folyószáma alatt. könyvtáros, irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Élete Erdélyi János költő és Csorba Ilona fia. Középiskolai tanulmányait a komáromi bencéseknél kezdte, 1878-tól a budai II. kerületi főgimnáziumban folytatta és 1882-ben fejezte be. Utána 1886-ig a Budapesti Tudományegyetemen bölcsészhallgató volt, az 1887–1888-es tanévben a tanárképző intézetet látogatta. Már előbb, 1886. júliustól a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárában dolgozott, 1889. májustól mint gyakornok, 1893-tól könyvtári segéd, 1894-től segédőr. Közben, 1892-ig a Magyar Könyvszemle belső munkatársa volt, 1893. januártól a Fővárosi Lapok irodalmi rovatát jegyezte.
1900 augusztusában a kolozsvári Egyetemi Könyvtár igazgatója lett és az maradt 1919-ig. Igazgatósága idején készült el a könyvtár új, korszerűen fölszerelt épülete. 1911 és 1919 között a kolozsvári egyetemen a magyar irodalomtörténet magántanára, ugyanabban az időben az Erdélyi Múzeum-Egyesület főtitkára is volt. 1906-tól 1917-ig szerkesztette az Erdélyi Múzeumot. Halálát hurutos tüdőgyulladás, szívizomelfajulás okozta. Felesége Remisovszky Hedvig Anna volt.
Munkái Számos irodalomtörténeti tanulmánya és szövegkiadása közül két munkája emelkedik ki:
Fáy András élete és művei (Budapest, 1890) Balassa Bálint 1551-1594 (Budapest, 1899)
Cikkei
Jegyzetek
Források
Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 7. kötet. A közérdekű irodalom / Az irodalomtörténet és kritika c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:1864-ben született személyek Kategória:1936-ban elhunyt személyek Kategória:Sárospatakiak Kategória:Magyar könyvtárosok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Tüdőgyulladásban elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek