Szabó Tibor József (Szeged, 1945. március 30. –) filozófus, politológus, festő, grafikus. Eddig több mint 200 tudományos írása jelent meg itthon és külföldön. Több mint 60 hazai és nemzetközi konferencián tartott előadást. 1994 óta rendszeresen készít grafikai munkákat, pasztellképeket, olajképeket és vegyes technikájú festményeket; művészeti írásai jelennek meg folyóiratokban és katalógusokban.
Életút
Tanulmányai 1965-től 1970-ig a József Attila Tudományegyetem olasz-francia szakán tanult. 1968 és 1969 között a besançoni École des Beaux-Arts hallgatója volt. 1971-től 1974-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófia szakára járt.
Doktorált
1971: Cesare Pavese írói nyelve és munkássága, summa cum laude
Tudományos fokozata 1983: a filozófia tudomány kandidátusa, Gramsci filozófiája 2000–2004: Széchenyi-professzor, politikatudomány 2004: Dr. habil., irodalomtudomány
Beosztása 1970 és 1978 között egyetemi tanársegéd, 1976-tól 1984-ig adjunktus, 1984-től 1999-ig docens volt a JATE Filozófiai tanszékén. 1992 és 1998 között a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Társadalomelméleti tanszékének tanszékvezető tanára. 1998-tól 2008 ugyanott az Olasz Nyelv és Irodalom tanszéken tanított. 1995 és 1998 között a Főiskola főigazgató-helyette. 1997-től 1997 a főiskola Nyelvtanárképző Intézetének igazgatója volt.
2002-től 2005ig az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos főmunkatársa. 2005-től 2011-ig tanszékvezető egyetemi docens a Debreceni Egyetem Politológia tanszékén. 2007-től egyetemi tanár a Szegedi Tudományegyetemen (JGYPKar, Humántudományi Intézet, Alkalmazott Társadalomismereti tanszék).
Vendégtanár 1996: École des Hautes Études en Sciences Sociales, Párizs 2002, 2004: Istituto Italiano per gli Studi Filosofici, Nápoly
Tudományos témái A XX. századi olasz, francia és magyar filozófia és politikaelmélet története és összehasonlító elemzése. Az európai kultúra története. Az olasz kultúra története. Dante magyarországi fogadtatása. Politikai kultúra és politikai pártok Európában.
Tudományos tagságai 2005: Magyar Dantisztikai Társaság alapító tagja 1985–1988: Magyar Filozófiai Társaság elnöksége 1985–1991: Magyar Politikatudományi Társaság választmánya tagja 1991–1994: Magyar Politikatudományi Társaság elnöksége tagja 1986–1989: MTA Politikatudományi Bizottság tagja 1991–2001: Tertium datur Alapítvány elnöke 1998– Alkalmazott Filozófiai Társaság ügyvezető elnöke 1995– Groupe d'Études Sartriennes, Párizs 1991– International Gramsci Society, Notre Dame, USA 1979– A Szegedi Lukács Kör elnöke
Kitüntetések 1979: Kiváló munkáért, Művelődési Minisztérium 1985: Lukács Emlékérem, Lukács György Alapítvány 1990: Foscolo Emlékérem, Università di Pavia 1997: Dante-Díj, Accademia Casentinese 2004: Cavaliere dell’Ordine della Stella della Solidarietà Italiana 2004: Diploma di Benemerenza della Società Dante Alighieri, Roma 2004: Flaiano-Díj 2015: Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért Emlékérem 2020: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Honor Pro Meritis cím
Külföldi intézményi kapcsolatai Università di Bologna Università di Urbino Università di Udine Centro Studi Piero Gobetti (Torino) Istituto Italiano per gli Studi Filosofici (Nápoly) Università di Roma "La Sapienza" Università di Roma “Tre” Università di Bari Università Rovira I Virgili, Tarragona
Képzőművészete Képzőművészeti tanulmányait Besançonban az École des Beaux-Arts-ban azután pedig önképzés útján végezte. 1994 óta rendszeresen készít grafikai munkákat, pasztellképeket, olajképeket és vegyes technikájú festményeket. Művészeti írásai jelennek meg folyóiratokban (Tiszatáj, Szeged, Élet és Irodalom, Művészet) és katalógusokban. Képei eljutottak Olaszországba, Francia-országba, Kanadába és Japánba. 1997-ben elméleti és művészeti munkájának elismeréseként megkapta a firenzei Accademia Casentinese Dante-díját.
Több alkalommal járt ösztöndíjas tanulmányúton a Római Magyar Akadémián (1975-94), valamint Hollandiában, Kínában, Angliában, Belgiumban, Franciaországban. Mesterének Diószegi Balázst és Kajári Gyulát tekinti. A firenzei Accademia Casentinese Dante-díját 1997-ben kapta meg. Szakíró. Műkritikákat, művészeti írásokat közöl folyóiratokban (Művészet, Tiszatáj, Szeged), hetilapokban (Élet és Irodalom) és katalógusokban.
Tájképeit, városképeit, urbánus hangulatokat ábrázoló grafikáit (Tiszatáj, 1998. január), pasztell-képeit (Comói tó, Szicíliai táj, Tabán) és olajfestményeit (Alsóvárosi templom) a rajzosság és a gazdag színvilág kombinációja jellemzi. Törekszik a konstruktív megoldásokra. Tagja a Szabad Képző- és Iparművészek Országos Szövetségének valamint a Művészetbarátok Egyesületének.
Egyéni kiállításai 1996: Európai templomok, Piarista Gimnázium és Rendház, Szeged 1997: Európai városok, József Attila Könyvtár, Makó 1997: Európai városok, Általános Művelődési Központ, Kiskunhalas 1998: Szegedi Orvostudományi Egyetem Klinika, Szeged 1998: Körös Főiskolai Galéria, Békéscsaba 1998: Európai tájak és városok, Hotel Pelikán, Hódmezővásárhely 1999: Itáliai tájak, Ifjúsági Ház, Szeged 2000: Bozsó Gyűjtemény, Kecskemét 2000: Európai tájak, Wagner udvari Galéria, Szeged 2001: Hotel Belvedere, Nápoly 2001: Somogyi Könyvtár Galéria, Szeged
Válogatott csoportos kiállítások
1998: Tisztelet a víznek, Helikon Kastélymúzeum, Keszthely; Padlás G., Balatonalmádi; Duna Múzeum, Esztergom; G., Cserépfalu; Gárdonyi Galéria, Gárdony.
Fontosabb írásai König Róbert grafikái, Művészet, 1985/11-12. Népiség és szimmetria. Diószegi Balázs grafikáiról, Tiszatáj, 1986/6. Diószegi Balázs festői világa (kat. bev., Kiskunhalas, 1987) König Róbert, Tiszatáj, 1988/3. Kajári Gyula író- és művészportréi a Fekete Házban, Szeged, 1998/10. Egy szegedi polgár-festőnő; Kopasz Márta, Tiszatáj, 1998/12. Dorogi Imre panteisztikus festészete, Tiszatáj, 2001/9.
Fontosabb publikációi
Könyvek Miért Lukács? A szegedi Lukács-szimpozion anyaga. – Budapest, 1990. 239 oldal (szerkesztő) Gramsci politikai filozófiája. – Szeged, 1991. Szegedi Lukács Kör kiad. 166 oldal A csend vége. – Szeged, 1991. (a szerző kiadása), 109 oldal Ellenszélben. Gramsci és Lukács – ma. – Szeged, 1993. 312 oldal (szerkesztő) Szinte szabadon. – Szeged, 1994. (a szerző kiadása), 145 oldal Lukács és a modernitás. Lukács az európai gondolkodás történetében. – Szeged, 1996. Szegedi Lukács Kör kiad. 206 oldal (szerkesztő) A filozófia keresztútjain. – Budapest-Szeged, 1998. MTA Filozófiai Intézet – Szegedi Lukács Kör kiad. 270 oldal (társszerkesztő) Naiv ország. – Szeged, 1999. Gradus ad Parnassum Könyvkiadó, 192 oldal Elementi di storia della cultura italiana, Szeged, 2001. Juhász Gyula Felsőoktatási kiadó, 204 oldal Megkezdett öröklét. Dante a XX. századi Magyarországon, – Budapest, 2003. Balassi kiadó, 256 oldal Scientia potestas. Tanulmányok Halasy-Nagy József filozófiájáról. – Szeged, 2004. Lectum kiadó, 190 oldal (társszerkesztő) Életutak és életelvek Dantétól Derridáig, Budapest, 2005. Eötvös József Könyvkiadó, 267 oldal György Lukács filosofo autonomo, Nápoly, 2005. La Città del Sole, 311 oldal A sokszólamú Dante, Budapest, 2006. Hungarovox kiadó, 146 oldal Dante életbölcselete. – Budapest, 2008. Hungarovox kiadó, 204 oldal Itáliai anzix. Eszmetörténeti és morálfilozófiai tanulmányok. – Debrecen, 2009. Kossuth Egyetemi Kiadó, 236 oldal A társadalomelmélet alapjai. – Szeged, 2009. Szegedi Egyetemi Kiadó, 103 oldal Olaszország politikatörténete, Szeged, 2012. Belvedere-Meridionale, 196 oldal Az instabilitás kora. Tanulmányok múltról, jelenről, jövőről. Szeged, 2014. Belvedere-Meridionale, 223 oldal Cesare Pavese írói világa, 1908–1950; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2015 (Tiszatáj könyvek) Lukács György, az autonóm filozófus. Kritikák, viták, teóriák; Gondolat, Bp., 2017 Mások tükrében. Válogatott levelezésem; SZEK JGYF, Szeged, 2018 Dante-reflexiók. Paradigmaváltás a magyar dantisztikában; Hungarovox, Bp., 2018 Dante. Egy humanista a középkorból; Hungarovox, Bp., 2021
Tanulmányok Dallo Stato-partito al parlamento pluripartitico (A proposito della svolta politica in Ungheria), – Il Politico, Rivista Italiana di Scienze Politiche, Pavia, 1990. 3. sz. 515-526. oldal Il concetto di persona nel tardo Lukács, – in: Persona e diritto, (szerkesztő: D. Castellano), Udine, 1990. Editrice Missio, 91-103. oldal L'absence de société civile et la culture politique en Europe Centrale, – in: Europe Centrale: réalité, mythe et enjeu, Cahiers de Varsovie, Varsó, 1991. Centre de Civilisation Française, 263-269. oldal Az olasz filozófia 1945 után. – Magyar Filozófiai Szemle, 1992. 5-6. sz. 1013-1018. oldal Norberto Bobbio és az olasz eszmetörténet, – Világosság, 1993. 2. sz. 68-71. oldal Sartre, l’Italie et la subjectivité, – Les Temps Modernes, Paris, 1993. 3. sz. 40-41. oldal (Sartre kiadatlan kéziratának gondozása és publikálása) Doppia svolta socio-politica e dibattiti intellettuali in Ungheria, – Coscienza Storica, Cosenza, 1993. 8. sz. 45-55. oldal The End and Renewal of Ideology in Central Europe and in Hungary. – History of European Ideas, Oxford, 1993. 6. sz. 747-753. oldal Abbagnano pozitív egzisztencializmusa. – Magyar Filozófiai Szemle, 1994. 3-4. sz. 509-514. oldal Politische Demokratie in neuer Perspektive. – in: Die Freiheit der Andersdenkenden, VSA-Verlag, Hamburg, 1995. 127-133. oldal Európa-paradigma és interszubjektivitás, – in: Útban az Európai Unió felé, Szeged, 1998. Progress Alapítvány kiad. 40-43. oldal Politikai realizmus és illúziók. Bibó és Lukács vitája a demokráciáról. – Világosság, 1998. 3. sz. 72-82. oldal Dante nel Novecento ungherese, Szeged, 1998. JGYTF Társadalomelméleti tanszék, 32 oldal Gramsci morálfilozófiai elvei. (japánul), – Kiho yuiken, Osaka, 1998. 4. sz. 30-36. oldal Elementi di filosofia applicata nei Pensieri di Leopardi. – in. Leopardi visto dagli Ungheresi, Szeged, 1998. JATEPress, 83-91. oldal Perszonalizmus, föderalizmus – ajánlás a közös Európához. – Európai Szemle, 1999. 1. sz. 121-129. oldal A politikai bal- és jobboldal Bobbio-féle koncepciója. Kritikák és válaszok. – Magyar Tudomány, 2000. 2. sz. 186-191. oldal “Embertelen antropológia”?, in: Filozófia az ezredfordulón, (szerkesztő: Nyíri Kristóf), Budapest 2000. Áron kiadó, 197-204. oldal Két 20. századi filozófus: Gramsci és Lukács, – in: Állandóság a változásban. T’ung-pien, Budapest 2000. Politika + Kultúra Alapítvány, 93-107. oldal Le interpretazioni religiose e laiche di Dante all’inizio del Novecento, – Verbum, 2001. 205-216. oldal Elemente der philosophischen Antropologie beim späten Lukács – in: Lukács 2001. Jahrbuch der Internationalen Georg-Lukács-Gesellschaft, 5. évf. Bielefeld, 2001. Aesthesis Verlag, 163-173. oldal La “sensibilità” del pensiero filosofico di Abbagnano, Idee. Rivista di Filosofia, Lecce, 2002. 49. Sz. 45-54. oldal “Az igazi költészet nagyon ritka…”. Benedetto Croce a budapesti irodalomtörténeti konferencián. – Irodalomismeret, 2003. 1. sz. 54-56. oldal Olasz nemzeti identitás és politikai kultúra, – Politikatudományi Szemle, 2003. 3. sz. 135-155. oldal Is Central Europe a “community of destiny”?. On a specific interpretation of the Central European history. – Central European Political Science Review, 2003. 13. sz. 145-147. oldal Michel Foucault filozófiai antropológiája, – Pro Philosophia Füzetek, 2003. 36. Sz. 109-118. oldal Az “önanalízis” reneszánsz mestere: Petrarca, – Világosság, 2004. 2-3. sz. 23-32. oldal A "létezésművészet" kánonjai Foucault filozófiájában, – in: Értékválság – értékválság, (szerkesztő: Karikó Sándor), Budapest 2004. Áron kiadó, 77-87. oldal La visita di Croce a Budapest nel 1931. – in: Benedetto Croce 50 anni dopo, Budapest, 2004. Aquincum kiadó, 58-68. oldal Jean-Paul Sartre, a(z el)vitatott értelmiségi, – Eszmélet, 2005. 67. sz. 200-206. oldal A rejtőzködő egyén identitása, avagy ki is vagyok én? – Magyar Tudomány, 2005. 4. sz. 508-510. oldal