Edoardo Amaldi (Carpaneto Piacentino, 1908. szeptember 5. – Róma. 1989. december 5.) olasz fizikus.
Életpálya
Tanulmányait 1938-ig Enrico Fermi irányítása alatt végezte. A 2. világháborúban 1939-1941 között az Olasz Királyi Hadsereg katonája. 1941-től újra a fizikával foglalkozhatott. A római Sapienza Egyetem tanára.
A háború után támogatta az INFN (Istituto Nazionale di Fisica Nucleare – Nemzeti Nukleáris Fizikai Intézet) létrehozását amelynek elnöke lett.
1955-ben Berkeleyben részese volt az antiproton felfedezésének. Gerson Goldhaberrel együtt felállított ezüstbromid-emulziós kísérletükkel alátámasztották az Emilio Segrè és Owen Chamberlain által megtalált antiprotonok mivoltát azok csillagszerű annihilációs képével.
A CERN (Conseil Européen pour la Recherche Nucleaire – nukleáris kutatások európai tanácsa) keretében a nemzetközi tudományos együttműködés támogatója.
Az Európai Űrkutatási Szervezet (ESRO) tudományos tanácsának tagja.
Kutatási területében jelentős eredményeket ért el a nukleáris és a szubnukleáris fizika vizsgálatával. Tudományos munkái között tanulmányozta a világűrben jelen lévő elemi részecskék (K mezonok, nagyenergiájú hyperons és müonok) összetételét, tulajdonságait.
Írásai Társszerzője mintegy 200 tudományos publikációnak (atomspektroszkópia és nukleáris fizika elemi részecskéi; kísérleti gravitáció ; tankönyvek a középiskolák és egyetemek számára). Megírta Ettore Majorana életrajzát.
Szakmai sikerek 1948-tól az Olasz Akadémia tagja, 1962-től az Amerikai Akadémia Tagja, a 3. ATV3 automatizált szállítójárművet róla nevezték el.
Jegyzetek
Források
Kategória:Űrkutatási személyek Kategória:1908-ban született személyek Kategória:1989-ben elhunyt személyek Kategória:Olasz fizikusok Kategória:A Royal Society tagjai