Bálint György, születési nevén: Braun GyörgyBánáti Anna: 8 dolog, amit nem tudtál Bálint gazdáról , forbes.hu - 2019. szeptember 17. (Gyöngyös, 1919. július 28. – Kistarcsa, 2020. június 21.) magyar kertész- és mezőgazdasági mérnök, író, szerkesztő, médiaszemélyiség, újságíró, politikus, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Országos közismertséget Bálint gazda néven a Magyar Televízió 28 évig futó Ablak című magazinjának állandó munkatársakért szerzett. Bálint János kertészmérnök, egyetemi dékán édesapja.
Élete Gazdálkodó hagyományokkal rendelkező zsidó családba született, nevelőapja – aki nem édesapjaIván Júlia: Bálint gazda, az örökifjú százéves – Túlélni, megújulni, embernek maradni, contextus.hu (Bálint György–Bánó András: Bálint gazda, a százéves kertész 17 old. Helikon – 2019) – 2019. október 11. – Braun Izsó (aki az Izidor névváltozatot is használtaBolgár Dániel: B. gazda és H. doktor, (Kisvárosi önéletírások felekezeti mintázatai), Aetas 23. évfolyam 3. szám, real.mtak.hu – 2008. (online: adtplus.arcanum.hu)), több nyelven beszélő vállalkozó és kísérletező szellemű középbirtokos, édesanyja Koch Rozália volt. Fiatalkorától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték. Két nővére, Bözsi és Lili 10, illetve 14 évvel volt idősebb nála. Annak ellenére, hogy nem volt apjával vérségi kötelék, Braun Izidor és fia között rendkívül szoros kapcsolat alakult ki. Alig múlt három éves, amikor már együtt mentek a határba, megtanított neki mindent a gazdaságról, hogy ő vihesse tovább a gyöngyöshalmaji földbirtokot. Vér szerinti apját, aki a Császári és Királyi Hadsereg huszártisztje volt – ezt azonban csak a második világháború alatt tudta meg anyjától – sosem találta meg.Elekes Judit: Különös félrelépés után született Bálint György, ripost.hu – 2020. június 29.Elekes Judit: Bálint György megszökött a koncentrációs táborból, ripost - 2020. június 30.Maráczi Tamás, Rajcsányi Gellért: Engem ide köt a magyar föld és a magyar kultúra – a százéves Bálint György a Mandinernek, mandiner.hu – 2019. július 18.
Általános és középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte. Cserkészként 1933-ban részt vett a gödöllői dzsemborin. 1937-ben érettségizett a Koháry István Állami Főgimnáziumban. 18–20 évesen versenyszerűen lovagolt, szeretett autózni. 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián.
Apja 67 évesen, 1942. július 23-án hunyt el, hosszú betegség után. Ekkorra már a zsidótörvények is megnehezítették a család és a gazdaság életét. Télen behívták munkaszolgálatra, ahonnan először a mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. Utóbbiból két barátjával egy nappal a tábor felszabadulása előtt megszöktek, az éjszakát a német–amerikai fronton töltötték az ausztriai Welsben. Másnap reggel egy amerikai katonai konvojtól tudták meg, hogy a tábor felszabadult. Fagyott lábbal, negyvenhárom kilósan onnan Bad Schallerbach szanatóriumába küldték, ahol a község plébánosa felajánlotta neki, hogy vegye fel a katolikus vallást – ami meg is történt.Bányai György: A gazda, 168óra 21. évfolyam 9. szám – 2009. február 26. (online: adtplus.arcanum.hu) A holokauszt idején (1941–1945) az idősebb testvérét kivéve teljes családját elveszítette – édesanyja megmérgezte magát, mielőtt vonatra tették volna, fiatalabb nővére és lánya egy táborban végezte.
A háború után hazatért gyöngyöshalmaji családi birtokára. Elkezdett gazdálkodni a még megmaradt területeken. Beiratkozott a gödöllői Magyar Agrártudományi Egyetemre, ahol 1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott. A kommunista hatalomátvétel (1947–1949) után internálással fenyegették meg, és minden földjét elvették.
Az addigra ugyan már nevét Braunról Bálintra magyarosító, de osztályidegen fiatalt 1949–1952 között több helyről is kirúgták, pedig többen is próbáltak segíteni neki. Dolgozott a Földművelésügyi Minisztériumban, majd onnan egy agrárgazdasági kutatóintézetbe került – Dinnyés Lajos volt miniszterelnök főigazgatása alatt –, ezután pedig a frissen megalakult Kertészeti Kutatóintézetbe vették fel rövid időre, illetve a Magyar Tudományos Akadémiának ismertetett külföldi agrár folyóiratokat. De végül inkább elment Kispestre kerteket ápolni.Ónody-Molnár Dóra: Fiatalúr, jaj de jó, hogy itt van! – Bálint gazda a földről és az újrakezdésekről, az interjú az Egység 126. számában jelent meg; zsido.com – 2020. február 3.Vajna Tamás: Kisemmizett földbirtokosból lett Bálint György az ország kertésze nekrológ, qubit.hu – 2020. június 22. 1955–1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, majd a Fejér megyei Állami Gazdaságok igazgatósága alkalmazta őt főkertészkéntElkészült a móri Ezerjó bormúzeum, Fejér Megyei Hírlap 16. évfolyam 194. szám - 1960. augusztus 17. (online: dtplus.arcanum.hu) további öt éven át. 1964-től 1967-ig Budapesten, az Állami Biztosító főigazgatóságának szakértője volt, ahol a mezőgazdasági elemi károkat vizsgálta.Bálint György: Emlékfoszlányok (Kartenék és a KAWUBB, 58. old.), Kossuth Kiadó, books.google.hu – 2016. Ezt követően 1981-es nyugdíjazásáig a Hírlapkiadó Vállalatnál dolgozott, ahol 1969–1981 között a Kertészet és Szőlészet főszerkesztői teendőit látta el, 1970–1981 között pedig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi MinisztériumKertgazdaság, MATARKA Egyesület (Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisát Építők Egyesülete) – (hozzáférés: 2020. júni. 29.) tudományos folyóiratát, a Kertgazdaságot szerkesztette. Alapítója és főszerkesztője volt 1977-től a Kertészet és szőlészet alkalmi kiadványának, a Kertbarát Magazinnak,Kertbarát Magazin , http://opac.kjmk.hu/ – (hozzáférés: 2020. júni. 29.) illetve a Biza Klárával és dr. Szent-Miklóssy Ferenccel közösen jegyzett, 1989-ben megjelenőÁprilistól: Kerti kalendárium, Szabad Föld 45. évfolyam 17. szám – 1989. április 25. (online: adtplus.arcanum.hu) Kerti Kalendáriumnak is.
1981–2009 közöttKisalföld 65. évfolyam 271. szám - 2010. november 22. (online: adtplus.arcanum.hu) a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa mint Bálint gazda (bár ezen a néven a 21. században már elsősorban őt ismerik, a név és kötődése a kertészethez régebbre nyúlik vissza: az 1975-ben elhunyt Czupy Bálint kertészeti szakíróként szintén ezen a néven vált ismertté a Szabad Európa Rádióban). 1991–2000 között főszerkesztője az MTV Gazdaképző című műsorának. A Magyar Rádiónak is állandó külső munkatársa volt.
Élete fontos része volt, hogy ismereteket közvetítsen, ezért mindig tanított. Fiatalon tanárnak készült, de ezt nem tették lehetővé számára a körülmények, csak már nyugdíjas éveiben, hogy felsőoktatási intézményekben is minél több fiatalnak át tudja adni tudását.Varga Ibolya: Bálint gazda kedvence a szőlő, Napló 52. évfolyam 290. szám - 1996. december 12 (online: adtplus.arcanum.hu) 1987-ben címzetes főiskolai tanári címet kapott a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen.Kertészhiradó, Kertészmérnök 29. 7-10. szám - 1987. (online: adtplus.arcanum.hu) 1995-ben „A tudomány eredményeinek hasznosítása a kertészeti kistermelésben a tömegkommunikáció útján” című munkája alapján az MTA Növénytermesztési Szakbizottsága által mezőgazdasági tudomány kandidátusa fokozatot szerzett.Akadémiai Értesítő 44. évfolyam 12. szám - 1995. december 15. (online: adtplus.arcanum.hu)
1994. lépett be a Szabad Demokraták Szövetségébe. Előtte még a párt támogatásával indult az 1994-es országgyűlési választáson,Keresztény Gabriella: „Bizalomátmentés” a politikába? Ha Bálint gazda képviselő lesz... , Szabad Föld 50. évfolyam 6. szám - 1994. február 8. (online: adtplus.arcanum.hu) az érdi választókerületben.SZDSZ- küldöttgyűlés, Pest Megyei Hírlap 38. évfolyam 19. szám, library.hungaricana.hu - 1994. január 24. Az SZDSZ Pest megyei listáján bejutott a parlamentbe, a megyei honatyák korelnökeként.N.V.: Bálint György: A mezőgazdaság még megmenthető!, Pest Megyei Hírlap 38. évfolyam 141. szám, library.hungaricana.hu - 1994. június 18. 1994–1998 között volt országgyűlési képviselő, ezen belül 1994-től a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja volt.Megválasztották az Országgyűlés bizottságát, Magyar Hírlap 27. évfolyam 150. szám - 1994. június 29. (online: adtplus.arcanum.hu) 1996–1999 között a párt agrártagozatának alapító elnöke,Hírek - Bálint György, Magyar Nemzet 59. évfolyam 62. szám - 1996. március 13. (online: adtplus.arcanum.hu)Kovács Barbara: Mezőgazdaság: válságelhárítás - Megfelelő garancia esetén az SZDSZ és az MSZP is támogatja Torgyán követelését, Vasárnapi Hírek 15. évfolyam 35. szám - 1999. augusztus 29. (online: adtplus.arcanum.hu) 1998-tól pedig az országos tanácsának elnökségi tagjaHidegháború, Tolnai Népújság 9. évfolyam 202. szám, library.hungaricana.hu - 1998. augusztus 29. lett. 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből és ugyanebben az évben tagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) megalapításában.
Egyetlen fia első feleségétől (akit kétszer vett el), Bognár Annától a házasságukat követő évben, 1946-ban született. Bálint János kertészmérnök, aki hét éven át volt a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem dékánja, illetve húsz éven keresztül tanszékvezetője. B. Mészáros Edit filmvágóval nősült újra (egy lányát vitte a családbaMár nem Füreden nyaral - Bálint gazda a forró nyári napokon is úton van, Veszprémi Napló 59. évfolyam 33. szám, Vasárnap Reggel - 2003. augusztus 17. (online: adtplus.arcanum.hu)), utolsó éveiben Alzheimer-kórban szenvedett, 2000-benHalálozás: Dr. Bálint Györgyné Népszabadság 58. évfolyam 252. szám – 2000. október 27. (online: adtplus.arcanum.hu) meghalt. Harmadik felesége, Récsey Antónia (előző házasságából két fia voltHomonnay Gergely/hot!: Harmadik felesége, Antónia 27 évvel fiatalabb Bálint gazdánál „Ez a kapcsolat örökre szól”, Napló 72. évfolyam 6. szám, Vasárnapi Napló - 2016. február 7. (adtplus.arcanum.hu)) a Mezőgazdasági Kiadó felelős szerkesztője volt, így már könyvein keresztül régebbről ismerték egymást, egymásba szerettek és 2001-ben összeházasodtak.Bálint György, parlament.hu – Hozzáférés: 2017. január 18.főszerk. Kiss József: Az 1994-ben megválasztott Országgyűlés almanachja – Új sorozat II., Magyar Országgyűlés, books.google.hu – 1996.Harmadik felesége, Antónia 27 évvel fiatalabb Bálint gazdánál „Ez a kapcsolat örökre szól”, Tolnai Népújság 27. évfolyam 6. szám, library.hungaricana.hu – 2016. február 7.Elekes Judit: Három felesége volt, négyszer nősült: imádták a nők Bálint gazdát, ripost.hu - 2020. július 1.
bélyegkép|bal|A FSZEK Sashalmi Könyvtár hátsókertje 2000-benCs. Kiss Éva: Szép kertek, jókedvű növények - A Kertváros kompromisszum a főváros és a vidék között, Népszabadság - Budapest melléklet - 2001. május 23. (online: adtplus.arcanum.hu)Henyei Helga: A pihenőkert nem lustálkodik, amiotthonunk.hu - 2006. december költözött a XVI. kerületbe feleségével, aki ott dolgozott. A kerületi egyik közkönyvtárnak Sashalmon, sok könyvet adományozott az évek alatt, ezért az ott működő olvasókör róla kapta a nevét. 2017-ben egy olvasókertet is létesítettek ott Bálint gazda kertje néven, ami átadásán egy diófacsemetét ültettek közösen a névadóval.Kertvárosi arcképek: Bálint gazda (7. old.), XVI. Kerületi Újság XX. évfolyam 22. szám, bp16.hu – 2011. november 19.Nagy József: Bálint gazda: Ha egy darab kenyér leesik az asztalról, fölveszem, megcsókolom, elfogyasztom, 24.hu – 2018. október 25. 2011-ben súlyos baleset érte – csípője, lába és arca sérült, hetekig az intenzív osztályon küzdött az életéért –, aminek következtében a későbbiekben félévente kórházban hét-infúziós kezelést kapott, keringési problémái voltak.Élet-halál között Bálint gazda, blikk.hu - 2011. február 16. A Budapest díszpolgára címet viselő kertészmérnök többször is az önkormányzat díszpolgár-jelöltjei között volt – mint az 2019-ben kiszivárgott –, 2020-ig mindig más kapta meg a címet.Bohus Péter: A XVI. kerületi fideszes polgármester: Bálint gazda a mi díszpolgárunk is, index.hu – 2019. február 15.