Németvölgyi Fellner Frigyes (Pest, 1871. július 11. – Mauthauseni koncentrációs tábor, 1945. február 17.)Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 373/1946. folyószáma alatt. közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, felsőházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Élete Fellner Manó (1838–1913) kereskedő és Kramer Zerlina fiaként született református hitre tért zsidó családban. A Budapesti Református Főgimnázium befejezése után jogot végzett Budapesten, már fiatalon megtanult németül és franciául. 1894-ben az államtudományok doktora, 1896-ban jogtudományi doktor lett; 1897-ben ügyvédi oklevelet is szerzett, de ügyvédi gyakorlatot nem folytatott. 1895-ben került a Magyar Agrár- és Járadékbank Rt.-hez. Elnöki titkárként, 1904-től pedig a bank vezértitkáraként dolgozott; 1906-ban igazgatóhelyettes, 1910-ben igazgató, 1914-ben ügyvezető igazgató lett. 1919-től vezérigazgató-helyettes is volt.
Banki gyakorlati munkája mellett széles körű tudományos és oktatói tevékenységet fejtett ki. 1901-től 1905-ig a Budapesti Kereskedelmi Akadémia nemzetgazdaságtan és pénzügytani tanszékén tanított. 1903-tól a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán agrárpolitikából magántanári képesítést nyert, 1914-ben ugyanott egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet kapott; 1920-tól a Magyar Királyi József Nádor Műegyetem Közgazdasági Karán tanított. Az 1921–1922-es tanévben a Közgazdasági Kar első dékánjává választották, ezért és tudományos munkásságának biztosítása végett banki állásáról lemondott. 1934-ben a Magyar Királyi József Nádor Műegyetem prorektorává választották.
Több gazdasági bizottság munkájában vett részt, 1919-ben a béketárgyalások pénzügyi előkészítését végző bizottság elnökévé nevezték ki. 1917-ben közgazdasági munkásságáért a király nemességet és a „németvölgyi” nemesi előnevet adományozta neki. A Magyar Tudományos Akadémia 1915-ben levelező, 1936-ban rendes tagjává választotta. 1927-ben a felsőház póttagja, a képviselőnek megválasztott gróf Teleki Pál lemondásakor pedig automatikusan a felsőház tagja lett.
Több hazai és külföldi (főként francia) tudományos társaság tagja volt; a Magyar Jogászegylet tiszteletbeli tagjává választotta, 1909-től részt vett a Közgazdasági Társaság irányításában. Szintén 1909-ben a Nemzetközi Statisztikai Intézet (Institut International de Statistique) rendes tagjai közé fogadta.
Utolsó éveinek esetleges munkásságáról nincsenek adatok. Valószínűleg a zsidótörvények rá is vonatkoztak, ezért oktatói és publikációs tevékenysége is lehetetlenné vált. Közvetlenül az ország német megszállása, 1944. március 19. után hurcolták el, és a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg. Halála dátuma, 1945. február 17. bíróilag lett megállapítva.Budapesti törvényszék 1P.33.044/1945. sz. ítélet.Forrás: Halotti bejegyzése, Bp. XI. ker. állami halotti akv. 373/1946. folyószám. Barátja és munkatársa, Éber Antal a Közgazdasági Szemle 1946. októberi számában írt róla nekrológot.
Családja Felesége Spett Mária Aranka Gizella (1884–1910) volt.
Fia Fellner Frigyes, ifj (1908–1940) közgazdász, egyetemi magántanár.
Munkássága Tudományos kutatásaival három nagy területen: a nemzeti vagyon számítás, a nemzeti jövedelem számítás, valamint a fizetési mérleg és a pénzügystatisztika témakörökben alapozó munkásságot fejtett ki. Közgazdász-statisztikai kutatási eredményei annál inkább jelentősek, mivel azokat nem a statisztikai hivatal munkatársaként, hanem teljesen egyéni úton érte el.
Első komolyabb munkáját (A nemzeti vagyon becslése, 1893) még egyetemistaként írta és rögtön jutalomban részesítették. Következő nagyobb munkája az MTA jutalmát érdemelte ki (A járadékbirtokok rendszere és alkalmazása Magyarországon, 1900), és több későbbi írása is akadémiai díjban részesült. Az MTA megbízásából írta A nemzetközi fizetési mérleg és alakulása Magyarországon (1908) című dolgozatát. Már előtte elkészítette a nemzeti vagyon becslésével, illetve a nemzeti jövedelem becslésével foglalkozó tanulmányait. Ez irányú kutatásait elmélyítve írta és tartotta meg Ausztria és Magyarország nemzeti jövedelme című akadémiai székfoglalóját 1916-ban, jóval később pedig a trianoni békeszerződés utáni országra vonatkozó tanulmányait (Csonka-Magyarország nemzeti vagyona, 1929; Csonka-Magyarország nemzeti jövedelme, 1930). „Az 1945-ben végzett országos kárstatisztikai felvételnek nem volt más összehasonlítási és viszonyítási alapja, mint a Fellner által 1929-ben Csonka-Magyarországra készített becslése.”
A fizetési mérleggel foglalkozó első tanulmányát szintén az akadémia megbízásából írta (A valuta rendezése Magyarországon, különös tekintettel a készpénzfizetések megkezdésére, 1911). Az első világháború után a Nemzetközi Statisztikai Intézet részére francia nyelven készítette el nagy jelentőségű munkáját 1923-ban, mely A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlege címen magyarul is megjelent.
Tevékenysége ennél sokrétűbb volt. Foglalkozott a pénzrendszer reformjával, az agrárpolitika és a gazdasági válság kérdéseivel. Tagja volt a Közgazdasági enciklopédia (1929-1931) szerkesztő bizottságának. Cikkeket írt a Közgazdasági Szemlébe, a Statisztikai Közleményekbe, a Budapesti Szemlébe és külföldi szakmai folyóiratokba is.
Munkái A nemzeti vagyon becslése. (Budapest, 1893) A kiegészítő vagyonadó és szerepe a magyar egyenes adórendszerben. (Társadalom- és gazdaság-politikai könyvtár. 2. Budapest, 1895) A tőzsde megadóztatása. Hegedűs Lóránttal. (Budapest, 1895) Adalék mezőgazdasági hitelpolitikánkhoz. (Budapest, 1897) A telepítéses járadékrendszer. (Közgazdasági Szemle, 1900) A járadékbirtokok rendszere és alkalmazása Magyarországon. A bevezetés Hieronymi Károly írta. (Budapest, 1900 németül: Berlin, 1905) Földbirtokunk reformjához, tekintettel a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetére. (Budapest, 1901) A törzsöröklés és a magyar földbirtok. (Közgazdasági Szemle, 1903) A nemzetközi fizetési mérleg áralakulása Magyarországon. (Budapest, 1908 németül: Wien–Leipzig, 1908) La dette hypothécaire et les charges publiques des immeubles en Hongrie. (Paris, 1909) Jelzálogadósság és az ingatlanokon nyugvó közterhek Magyarországon. (Pénzügyi Szemle, 1910) A valuta rendezése Magyarországon, különös tekintettel a készfizetések megkezdésére. I–II. köt. (Magyar Közgazdasági Könyvtár. Budapest, 1911 németül: Wien, 1911) Ausztria és Magyarország nemzeti vagyona. (Budapest, 1913 németül: Wien, 1913) Ausztria és Magyarország nemzeti jövedelme. (Budapest, 1913 németül: Wien, 1913) Az egyenesadók reformja Magyarországon. (Adó- és Illetékügyi Szemle, 1914/15) Magyarország mezőgazdasága és a gazdasági közeledés Németországhoz. (Budapesti Szemle, 1915) Ausztria és Magyarország nemzeti jövedelme. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1916. márc. 6. megjelent: Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 1. köt. 8. Budapest, 1916 kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1916) Az átmeneti gazdaság kérdéseiről. (Budapesti Szemle, 1917) Ausztria és Magyarország nemzeti vagyona a háborúban. (Pénzügyi Szemle, 1918) A bankjegykérdés rendezése a békeszerződésben. (Jogállam, 1920) Csonkamagyarország nemzetközi fizetési mérlege és a jóvátétel problémája. (Budapesti Szemle, 1922 németül: Berlin, 1923) A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlege. (Budapest, 1924 franciául: Bruxelles, 1923) A pénzrendszer reformja Magyarországon. (Budapesti Szemle, 1925 franciául: Bruxelles, 1925) La situation financiére de l’État hongrois. (Bruxelles, 1924 angolul: London, 1924) A pénzrendszer reformja Magyarországon '(Budapesti Szemle. 201. 1925) Magyarország közgazdasági fejlődése I. Ferenc József alkotmányos monarchiája idején. (Budapesti Szemle, 1927) A földbirtokreform finanszírozása Magyarországon. '(Budapesti Szemle. 211. 1928) Smith Ádám, mint közgazda és a klasszikus nemzetgazdaság-tudomány kialakulása. – A földbirtokreform finanszírozása Magyarországon. (Budapesti Szemle, 1928) Csonkamagyarország és a mezőgazdasági hitel problémái. (Budapesti Szemle, 1929) Csonka-Magyarország nemzeti vagyona (Budapest, 1929. németül: Berlin– Leipzig, 1930) Csonka-Magyarország nemzeti jövedelme (Budapest, 1930) Közgazdaságpolitikai és pénzügyi dolgozatok. (Budapest, 1931) Statisztika. (Budapest, 1932) Távolkelet közlekedésügye (Budapest, 1932) Adótehermegoszlás. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1936. okt. 29. megjelent, önálló kötetben: Statisztikai Közlemények. 79. köt. 3. Budapest, 1936) A világgazdasági válság. (Budapesti Szemle, 1932) A munka és a tőke részesedése a nemzeti jövedelemben és a közterhekben Magyarországon. (Budapesti Szemle, 1937)
Jegyzetek
Források
Életrajzi Index Petőfi Irodalmi Múzeum
További információk Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerzői kiadás, 2005.
Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. Budapest, Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., 1939.
Országgyűlési almanach az 1939-1944. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. Budapest, 1940. MTI ny. Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
Szita Szabolcs: Utak a pokolból. Magyar deportáltak az annektált Ausztriában 1944-1945. Budapest, Metalon Manager Iroda Kft., 1991.
Kategória:MTA-tagok Kategória:Magyar közgazdászok Kategória:Magyar statisztikusok Kategória:1871-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Református hitre tért személyek Kategória:A mauthauseni koncentrációs tábor foglyai Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek