A szolanin (solanin) a burgonyafélékben (Solanaceae) megtalálható mérgező szteránvázas glikoalkaloid neve.
Előfordulása
Az ebszőlő (csucsor) nemzetség igen sok fajának gyümölcsében, szárában, illetve csírájában előfordul (innen a neve). Koncentrációja függ az érettségi foktól.
Fontosabb, szolanin-tartalmú fajok: fekete ebszőlő (Solanum nigrum), krumpli Solanum tuberosum, keserű csucsor Solanum dulcamara, paradicsom Solanum lycopersicum.
A burgonya érett gumói csak 0,002-0,01% szolanint tartalmaznak, ez a mennyiség az emberre és az állatokra veszélytelen. Az éretlen vagy az öreg, kicsírázott gumókban már 0,06% is lehet a mérgező alkaloidból, a csírában pedig ennél egy nagyságrenddel több is, tehát az ilyen burgonya már mérgező lehet. Ebből az okból a burgonyáról a csírákat el kell távolítani a felhasználás előtt, illetve hosszabb tárolás alatt akár többször is.
Mivel a szolanin főként a felszín közelében koncentrálódik, a zöld héjú vagy kicsírázott gumókat a főzés előtt vastagon meg kell hámozni, és sok vízben kell főzni, hogy a mérgező anyag kioldódjon.
Korábban úgy gondolták, hogy a paradicsom zöld, éretlen bogyójában ugyancsak sok a szolanin, azonban ezt tudományos vizsgálatok nem támasztották alá. Helyette viszont találtak a zöld paradicsomban emberekre nem mérgező rokon vegyületeket, úgy mint tomatin, dehidrotomatin és filotomatin.http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/rcm.2176/abstract?deniedAccessCustomisedMessage=&userIsAuthenticated=falsehttp://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1214021X14600612
Hatása
Lokálisan a nyálkahártyát izgatja. Felszívódva a központi idegrendszert megtámadva agyödémát, kómát és görcsöket okoz.
Jegyzetek
Források Csapó János, Csapóné Kiss Zsuzsanna: Élelmiszer-kémia; Mezőgazda Kiadó, 2003 Neumüller, O.A.: Römpp Vegyészeti lexikon Knoll J.: Gyógyszertan
Kategória:Alkaloidok Kategória:Glikozidok Kategória:Szteroidok