600x300px|bélyegkép|A kensó jele
A kensó (japánul:見性 | kenshō) a zen buddhizmus egyik alapvető és kulcsfontosságú fogalma, jelentése „a valódi természet, lényeg (shō) megpillantása (ken)”. A megvilágosodás vagy betekintés kezdeti, nem teljes buddhai-megvilágosodás pillanata.Kapleau, Philip (1989), The three pillars of ZenHori, Victor Sogen (2000), Koan and Kensho in the Rinzai Zen Curriculum. In: Steven Heine and Dale S. Wright (eds)(2000): "The Koan. Texts and Contexts in Zen Buddhism, Oxford: Oxford University Press Általában ezt a betekintést mélyítő, mindennapi életben való alkalmazására irányuló gyakorlat követi. A kensó kifejezést gyakran felcserélik a szatoru igéből származtatott szatorival , amelynek jelentése „megértés”.Suzuki, D.T. (1994), Essays in Zen Buddhism, Grove Press
A kensó jelentése
Enciklopédikus és szótári meghatározás
Soothill (1934): „Megpillantani magunkban a buddhai természetet.”Soothill, William Edward; Hodous, Lewis (1934), A Dictionary of Chinese Buddhist Terms, Motilal Banarsidass Fischer-Schreiber (1991): „Az ébredés (megvilágosodás) tapasztalatára irányuló zen kifejezés. Jelentéséből fakadóan, „megpillantani a valódi természetet”, a kensót gyakran önmegértésnek fordítják. Mint minden szó, amely ezt a megragadhatatlan élményt egy fogalommá akarja redukálni, ez a meghatározás sem teljes mértékben hiteles, mivel hiányzik a „látó” és a „látott” kettőssége, hiszen a „valódi természet” nem pillantható meg egy különálló alany által.Fischer-Schreiber, Ingrid; Ehrhard, Franz-Karl; diener, Michael S. (1991), The Shambhala dictionary of Buddhism and Zen, Translated by M. H. Kohn, Boston: Shambhala Baroni (2002): "Megpillantani a valódi természetet nem más, mint megérinteni az egyén saját buddhai természetét. A kensó rendszerint megvilágosodás élményét kifejező fogalom, sok esetben a szatorival azonosítják. Rinzai iskolákban leggyakrabban kifejezetten kóan gyakorlása által elért megvilágosodási élményre vonatkozik."Baroni, Helen J. (2002). The Illustrated Encyclopedia of Zen Buddhism. The Rosen Publishing Group, Inc. . Muller: "Megpillantani az egyén eredeti, megvilágosodott elméjét."Muller, A. Charles, ed. (year unknown), 見性 Digital Dictionary of Buddhism
Meghatározás a buddhista mesterek, tanítók szerint D.T. Szuzuki: "Bepillantás a valódi természetbe, vagy a szatori megnyitása. Az egyén élettel és világgal való kapcsolatában megjelenő új nézőpontokat a japán zen tanítványok gyakorta szatorinak nevezik."Suzuki, D.T. (1994), An Introduction to Zen Buddhism, Grove Press Peter Harvey (1990): ”Egy boldog ráébredés, ahol a személy belső természete, eredeti tiszta elméje egy világban rejlő, dinamikus megvilágosodott üresség.”Harvey, Peter (1990). An Introduction to Buddhism: Teachings, History and Practices. Cambridge University Press. . Jiyu-Kennett: „Megpillantani a valódi természetet. A megvilágosodás élménye, szatori.”Jiyu-Kennett, Houn (2005-B), Roar of the Tigress VOLUME II. Zen for Spiritual Adults. Lectures Inspired by the Shobogenzo of Eihei Dogen, MOUNT SHASTA, CALIFORNIA: SHASTA ABBEY PRESS Mjodo Ni Szatomi, a Hakuin Jaszutani diákja (1993): „Megpillantani az én-t, amely nem más, mint a valódi én, a buddha természet.
A kensó nem csupán egyetlen élmény, hanem ráébredések sorozatára utal, az elme valódi természetére vetett futó pillantástól , az üresség megtapasztalásán keresztül egészen a buddhai megvilágosodásig.Satomi, Myodo; King, Sallie B. (1993), Journey in Search of the Way: The Spiritual Autobiography of Satomi Myodo, State University of New York Press,
Kensó élmények
bélyegkép|bal|Hakuin Ekaku kalligráfiáját tartalmazó tekercs A klasszikus zen szövegek, mint például a Kao-seng-csúan és más, mesterek szavait megörökítő listák több megvilágosodás élményt is lejegyeznek. Annak ellenére, hogy a zen hagyomány vonakodik a kensóról való nyílt beszédtől, léteznek saját személyes élményen alapuló lejegyzett beszámolók.Harris, Ishwar C. (2004), The Laughing Buddha of Tofukuji: The Life of Zen Master Keidō Fukushima, Bloomington, Indiana: World Wisdom,
Hakuin így számol be 21 éves korában elért első kensójáról:
"Éjfél körül a hetedik, és egyben gyakorlatom utolsó napján, egy távoli templom harangjára lettem figyelmes, a testem és az elmém hirtelen teljesen elhalványult. Boldogságtól ittasan a tüdőm mélyéből üvöltöttem, az öreg Yen-t'ou él és virul! […] Ezt követően túlzottan arrogánssá és büszkévé váltam."Hakuin, Ekaku (2010), Wild Ivy: The Spiritual Autobiography of Zen Master Hakuin, Translated by Norman Waddell, Shambhala Publications
Sodzsú Rodzsin nem bólintott rá Hakuin kensójára, és még több kóan gyakorlásra utasította. Sodzsú Rodzsin elhagyása után, 41 éves korában sikerült elérnie élete második kensóját, a legvégső nagy megvilágosodást.Cook, Francis Dojun (vertaler) (2003), The Record of Transmitting the Light. Zen Master Keizan's Denkoroku, Boston: Wisdom Publications
A kensó azonban mester segítsége nélkül is elérhető. Például Richard Clarke (1933) meggyőződése szerint sikerült 13 éves korában elérnie a megvilágosodást. Dennis Genpo Merzel elmondása alapján sikerült 1971-ben megpillantani önmaga valódi természetét.
Gyakorlás és kensó
A kensóhoz hosszú éveken, évtizedeken át tartó hosszas gyakorlás vezet. Victor Hori szerint azonban a kensó akár hat hónap alatt elérhető.Hori, Victor Sogen (1994), Teaching and Learning in the Zen Rinzai Monastery. In: Journal of Japanese Studies, Vol.20, No. 1, (Winter, 1994), 5-35 A szótó az eseményeket hagyva, hogy maguktól történjenek, fokozatos közelít az élményhez. Ezzel szemben a rinzai kóan technikákat alkalmazva tisztítja meg az elmét a szokásszerű működéstől.Kasulis, Thomas P. (2003), Ch'an Spirituality. In: Buddhist Spirituality. Later China, Korea, Japan and the Modern World; edited by Takeuchi Yoshinori, Delhi: Motilal Banarsidass Intenzív zazen gyakorlása alatt különféle hallucinációk és pszichológia zavarok léphetnek fel, ezek makjóként ismertek. Ezen káprázatok és látomások különválasztása a valódi megvilágosodástól, a mester elsődleges feladata, hiszen a tanítványok tévesen azt hihetik, sikerült elérniük a kívánt élményt.
Kensó utáni gyakorlat A zen buddhista gyakorlat nem ér véget a kensóval.Sekida, Katsuki (1985), Zen Training. Methods and Philosophy, New York, Tokyo: Weatherhill A gyakorlás folytatódik a bepillantás elmélyítése és mindennapi életben való felhasználási módjának meglelése érdekében. Hakuin szerint a poszt-szatori gyakorlatWaddell, Norman (2010), Introduction to Wild Ivy: The Spiritual Autobiography of Zen Master Hakuin, Shambhala PublicationsHisamatsu, Shinʼichi (2002), Critical Sermons of the Zen Tradition: Hisamatsu's Talks on Linji, University of Hawaii Press célja a megvilágosodott elme művelése, valamint mások Dharma tanokkal való megajándékozása. Jamada Koun szerint „nincs kensó, ha nem tudsz olyan emberrel együtt könnyezni, aki sír.” Az egyénnek tisztulási folyamaton kell átmennie a folyamatos gyakorlás révén. Az élményt szükségszerűen buddhista tanítások tanulásával és gyakorlásával kell kiegészíteni, máskülönben az egyén egy „zen tenma”, vagyis „Zen ördög” marad. Végül ezek az erőfeszítések természetes, könnyed, legvégső szabadságban fognak virágozni. A betekintés elmélyítéséhez elengedhetetlenül fontos a sikantaza és a kóan tanulmányozása.Low, Albert (2006), Hakuin on Kensho. The Four Ways of Knowing, Boston & London: Shambhala
Hirtelen betekintés A kensó leírások alapján valakivel való beszélgetés során, hang hallatán vagy egy jelentősebb gondolat olvasása során hirtelen következik be.Dumoulin, Heinrich (2005-B), Zen Buddhism: A History. Volume 2: Japan, World Wisdom Books, A hirtelen betekintés gondolata erősen vitatott a zen történetében, a 8. században a Hagyományos Zen Narratíva részévé vált.McRae, John (2003), Seeing Through Zen. Encounter, Transformation, and Genealogy in Chinese Chan Buddhism, The University Press Group Ltd, Chinul, egy 12. században élt Seon mester kihangsúlyozta a valódi természet megpillantásának hirtelen voltát, azonban szerinte is elengedhetetlen az élmény utáni gyakorlás, a bepillantás feldolgozás, érlelése és a buddhai természet elérése érdekében. Jiyu-Kennett, egy jelenkori nyugati tanító figyelmeztetett, hogy a kensó elérése nem vonja maga után az ember erkölcstől, a karmai törvényeitől való megszabadulást. Ez a figyelmeztetés a Hjakudzsó és a róka című kóan történetben jelenik meg.Jiyu-Kennett (1979), The book of life, Shasty Abbey Press Fordítás
Jegyzetek
További információk Ama Samy, Koan, Hua-t’ou, and Kensho Rev.Master Jiyu-Kennett (2000), ''The Roar of the Tigress Volume I, An Introduction to Zen: Religious Practice for Everyday Life Kensho
Kategória:Zen