bélyegkép|220px|16. századi kalóztámadások A vakók Kelet-Ázsia partjait fosztogató,Batten Bruce. "Gateway to Japan" 2006 kevert nemzetiségű kalózok voltak.Kwan-wai So. Japanese piracy in Ming China, during the 16th century. Michigan State University Press, 1975. chapter 2. A szó jelentése „japán kalóz” vagy „törpe kalóz”.Prof. Wang Yong, “Realistic and Fantastic Images of 'Dwarf Pirates': The Evolution of Ming Dynasty Perceptions of the Japanese.” In Prof. Joshua A. Fogel, ed., Sagacious Monks and Bloodthirsty Warriors: Chinese Views of Japan in the Ming-Qing Period (EastBridge, 2002), 17–41Prof. Douglas R. Howland. Borders of Chinese Civilization: Geography and History at Empire’s End (Duke University Press Books, 1996), p. 22
Történetük A vakó kalózok két elkülöníthető korban tevékenykedtek. Az első vakók félreeső japán szigeteken rendezkedtek be és túlnyomó részt japánok volt. Ezzel szemben a későbbi, 16. századi vakók között már alig találunk japánokat. Kezdetben a vakók egyaránt támadtak japán, kínai és koreai területeket.Wang Xiangrong, "Periodizing the History of Sino-Japanese Relations " Sino-Japanese Studies v. 2 (1980), 31 Fő táborhelyeik Cusima, Iki és Gotó szigeteken voltak. A 14. század folyamán különösen sok támadás érte Koreát, ezért Csong Mongdzsu minisztert követként Japánba küldték, hogy közös megoldást találjanak a problémára. Ott tartózkodása során Imagava Szadajo parancsnok vezetésével sikerült elfojtaniuk a kalózkodást. A zsákmányt és az elhurcolt embereket később visszajuttatták Koreába.太田弘毅「倭寇: 日本あふれ活動史」文芸社 page 98川添昭二「対外関係の史的展開」文献出版 1996 p. 167 1405-ben Asikaga Josimicu sógun elfogott, majd kiadott Kínának 20 kalózt, akiket élve megfőztek városában.Yosaburō Takekoshi. The economic aspects of the history of the civilization of Japan. 1967. p. 344
1419-ben Korea támadást indított a Cusima szigeti kalózbázisok ellen. Ji Csongmu tábornok 227 hajóval, melyek több mint 17000 katonát szállítottak, indult meg Kodzse szigetről 1419. június 19-én. Az útvonal kidolgozásában elfogott japán kalózok voltak segítségére, akiket követként előre küldött, hogy megadásra szólítsák fel a vakókat. Miután nem kapott választ, Ji Csongmu megindította a támadást. A hadjárat során a koreai seregek 129 kalózhajót süllyesztettek el, majdnem 2000 házat elpusztítottak és 135 part menti lakost őrizetbe vettek. Emellett felszabadítottak 139 kínai és koreai foglyot és 21 rabszolgát.http://sillok.history.go.kr/inspection/insp_king.jsp?id=wda_10106020_004朝鮮王朝実録世宗4卷1年（1419年）6月20日:"我師分道搜捕, 奪賊船大小百二十九艘, 擇可用者二十艘, 餘悉焚之, 又焚賊戶千九百三十九。 前後斬首百十四, 擒生口二十一, 芟除田上禾穀, 獲被虜中國男婦百三十一名" A hadjárat után a vakó támadások száma drasztikusan csökkent.
bélyegkép|A tartomány partjainál található erőd egyik bejárata (1384 körül épült)
A 16. századra a vakók nagy része már kínai volt.Anthony Reid, "Violence at Sea". in Robert J Antony, ed., Elusive Pirates, Pervasive Smugglers. Hong Kong University Press. p. 18History of Ming”大抵真倭十之三，从倭者十之七。” A Ming-dinasztia és tábornokokat bízta meg a partvidék védelmére és a kalózok elleni harcra. Munkájukat nagyban megnehezítette, hogy a hivatalnokok egy része jó kapcsolatot ápolt a kalózokkal. A Ming-korban hatalmas méreteket öltő korrupciónak köszönhetően a hivatalnokok könnyen lefizethetőek voltak, a kalózok tevékenységéből pedig jelentős hasznot húzhattak.Kwan-wai So. Japanese piracy in Ming China, during the 16th century. Michigan State University Press, 1975. ch. 3. tartományban a mai napig megtekinthető néhány kalózok ellen épített erőd; ezek közül a erőd maradt fenn a legjobb állapotban.
Vita a származásukról bélyegkép|Vakók támadása (14. századi festmény) A vakók származása és etnikai összetétele régóta vita tárgyát képezi, már több elmélet is napvilágot látott ezzel kapcsolatban.
Takeo Tanaka, a Tokió Egyetem professzora 1966-ban azt állította, a vakók félreeső Japán szigeteken letelepedett koreaiak voltak. A Korjo-dinasztia idejéből származó adatok szerint azonban a 14. században Koreát ért kalóztámadásokért túlnyomó többségben japánok voltak a felelősek. Ezzel szemben Kínai források azt állítják, hogy partjaikat fosztogató kalózok kivétel nélkül kínaiak voltak, és még a legelső vakók sem voltak japánok.Kwan-wai So. Japanese piracy in Ming China, during the 16th century. Michigan State University Press, 1975. p. 42
A ma leginkább elfogadott elméletetHiroshi Mitani. "A Protonation-state and its 'Unforgettable Other'." in Helen Hardacre, ed., New directions in the study of Meiji Japan. Brill. p. 295 Soszuke Murai dolgozta ki 1988-ban. Eszerint a vakók a kezdetektől fogva vegyes etnikai összetételűek voltak. Murai szerint ezek a kalózsorba kényszerült emberek szinte semmi befolyással nem rendelkeztek; olyan területeken éltek, melyek nem tartoztak hivatalosan egyik birodalomhoz sem. Az elmélet támogatói többek között arra is felhívják a figyelmet, hogy az egyik leghíresebb korai vakó vezető, Adzsibaldó japánként, kínaiként, koreaiként és „szigetlakóként” is számon van tartva különböző forrásokban.東郷 隆, 上田 信 『【絵解き】雑兵足軽たちの戦い』 講談社〈講談社文庫〉、2007年、48-51頁
Fordítás
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Kalózkodás Japán történelme Kína történelme Korea történelme
Kategória:Kalózkodás Kategória:Japán történelme Kategória:Korea történelme Kategória:Kína történelme