Japán energiagazdasága magába foglalja az energia előállítását, felhasználását, importját, exportját és mint annak jelentős részét, a villamosenergia-gazdaságát is.

Az ország elsődleges energia felhasználása 2011-ben 477,6 Mtoe volt, 5%-kal kevesebb, mint az azt megelőző évben.

Japán jelentős hiányt szenved fosszilis tüzelőanyagokból, kivéve a kőszénből, továbbá nagy mennyiségű importra szorul kőolajból, földgázból és egyéb energiahordozókból, mint például uránból. Japán 2010-ben energiaszükségletei fedezésének 42%-ában az olajimportra támaszkodott. Ugyanabban az évben, az ország 187 millió tonna (a világ teljes kőszén importjának kb. 20%-a) kőszénbehozatallal az első számú kőszénimportáló volt a világon és 99 milliárd m³-rel (a világ teljes földgáz behozatalának 12,1%-a) az első számú földgázimportőr is.IEA Key World Energy Statistics 2011 , 2010 , 2009 , 2006 IEA October, crude oil p.11, coal p. 13 gas p. 15

Habár energiaszükségleteinek egynegyedében az atomenergiára támaszkodott, a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után, biztonsági okokból minden atomreaktort fokozatosan leállítottak. Az ohi atomerőmű hármas számú reaktorát végül 2012. július 2-án újra üzembe helyezték. 2013 januárjára a legtöbb város, amely atomerőműnek ad otthont, úgy volt vele, hogy nem bánják az újraindításukat.http://www.bangkokpost.com/news/world/329475/most-japan-cities-hosting-nuclear-plants-ok-restart-survey

Áttekintés lang=hu|thumb|GDP vs energia fogyasztás, 1968–2012 Energia JapánbanIEA Key World Energy Statistics Statistics 2013 , 2012 , 2011 , 2010 , 2009 , 2006 IEA October, crude oil p.11, coal p. 13 gas p. 15 Fő Energia Előállítás Import Elektromosság CO2-kibocsátás Millió TWh TWh TWh TWh Mt 2004 127.7 6,201 1,125 5,126 1,031 1,215 2007 127.8 5,972 1,052 5,055 1,083 1,236 2008 127.7 5,767 1,031 4,872 1,031 1,151 2009 127.3 5,489 1,091 4,471 997 1,093 2010 127.4 5,778 1,126 4,759 1,070 1,143 2012 (Japan) 126.7 6,034 1,013 5,532 851http://www.netc.no/netc/archives/1917 1,207 2012 (IEA) 127.8 5,367 601 4,897 1,003 1,186 Change 2004-10 -0.2 % -6.8 % 0.0 % -7.2 % 3.7 % -5.9 % Mtoe = 11.63 TWh, Prim. energy includes energy losses that are approximately 2/3 for thermal power stations Energy in Sweden 2010 , Facts and figures, The Swedish Energy Agency, Table 8 Losses in nuclear power stations Table 9 Nuclear power brutto

Történelem lang=hu|thumb|right|400px|Villamos-energia termelés Japánban forrás szerint Japánnak a második világháború vége utáni és a kilencvenes évekig tartó rohamos ipari fejlődése azzal járt, hogy az összenergia-fogyasztás ötévenként megkétszereződött. A növekedés 1960–72 közötti szakaszában az energiafogyasztás gyorsabban nőtt, mint a 'GNP' (gross national product, vagyis az ország össztermelése) amivel az ország energiafogyasztása megkétszereződött. Így 1976-ra, bár a világ lakosságának csak 3%-át képviselte, energiafogyasztása a világ fogyasztásának 6%-ával felelt meg.

Más országokhoz képest a villamosenergia Japánban viszonylag drága,Nagata, Kazuaki, "Utilities have monopoly on power", Japan Times, 6 September 2011, 3. o. ráadásul a földrengés és szökőár katasztrófa után elvesztett fukusimai atomenergia után a villany ára jelentősen megnövekedett.

Villamos-energia

thumb|Térkép Japán villamosenergia-átviteli hálózatáról, mutatva az inkompatibilis rendszert a régiók között thumb|A szakumai frekvenciaváltó állomás 2008-ban Japán a világon 3. helyen állt a villamosenergia előállításában, az USA és Kína után, 1025 TWh előállításával abban az évben.

2004-ben egy átlagos japán emberre jutó éves villamosenergia-fogyasztás 8459 kWh, míg egy átlagos amerikai fogyasztása  kWh volt. Ebben a tekintetben a világ országai között a 18. helyet foglalta el. Az országban az egy főre eső villamosenergia-fogyasztás 1990 és 2004 között 21,8%-kal nőtt.

Japánnak 2010-ben 282 GW teljes beépített villamosenergia-termelő kapacitása volt, a világon a 3. legnagyobb az USA és Kína mögött. Bár a 2011-es földrengés okozta kár után a kapacitást kb. 243 GW-nak számították az év közepére.

2009-ben 53 aktív, atomenergiát termelő reaktorral Japán a 3. helyen állt az USA (104 reaktor) és Franciaország (59 reaktor) után. A villamosenergia előállításának majdnem negyede (24,93%) atomerőművekből származott (az USA 19,66% és Franciaország 76,18%). Viszont a földrengés után, 2012 májusára végül minden atomerőművet leállítottak, majd 2012 júniusában az Ohi Atomerőművet újraindították.

Országos hálózat Ellentétben a legtöbb ipari országgal, Japánnak nem egységes villamosenergia átviteli hálózata van, hanem külön keleti és nyugati. A normál feszültség a hálózati csatlakozókban 100 V, de a hálózatok különböző frekvenciákon működnek: a kelet-japán 50 Hz-en a nyugat-japán 60 Hz-en. A hálózatok három frekvencia-átalakító állomáson keresztül állnak kapcsolatban egymással (Higasi-Simizu, Sin Sinano és a szakumai), de ezek csak 1 GW-ot tudnak kezelni. Nantóban is van egy 300 MW-os Minami-Fukumicu nevű frekvenciaváltó telep. A 2011-es tóhokui földrengés és szökőár következtében 11 reaktort leállítottak, ami 9,7 GW kapacitás-csökkenést okozott. A három átalakító állomás nem rendelkezett elégséges kapacitással, hogy elegendő teljesítményt továbbítson Japán nyugati villamos-energia-hálózatából ahhoz, hogy jelentősen segítse a keleti hálózatot.

A két hálózatot eredetileg különböző vállalatok alakították ki. A Tokyo Electric Light Co.-t, amely létrehozta Japán elektromos ellátását, 1883-ban alapították. 1885-ben a kereslet olyannyira megnőtt, hogy a TELCO áramtermelő berendezéseket vett a német AEG-től. Ugyanez történt a Japán nyugati oldalán a General Electrickel, amely az Osaka Electric Lamp ellátója volt. A GE felszerelése az amerikai szabványt, 60 Hz-et használt, míg az AEG felszerelése az európai 50 Hz-et.

Közművek Japánban a villamosenergia-piac 10 szabályozott vállalat között oszlik meg:

Chugoku Electric Power Company (CEPCO) Chubu Electric Power (Chuden) Hokuriku Electric Power Company (Hokuden) Hokkaido Electric Power Company (HEPCO) Kyushu Electric Power (Kyuden) Kansai Electric Power Company (KEPCO) Okinawa Electric Power Company (Okiden) Tokyo Electric Power Company (TEPCO) Tohoku Electric Power (Tohokuden) Shikoku Electric Power Company (Yonden)

Energiaforrások Japan—primary energy useCountry Analysis Briefs - Japan, US Energy Information Administration, published January 2004, accessdate 2007-05-10Tüzelőanyag 1950 1988 2001Kőszén 50% 18,1% 16,8%Víz 33% 4,6% 4,0%Olaj 17% 57,3% 50,2%Földgáz - 10,1% 13,6%Atom - 9,0% 14,4%Egyéb - 1,3% 1,0% 1950-ben a kőszén biztosította Japán energiaszükségletének felét, a vízenergia az egyharmadát, a többit pedig a kőolaj. 2001-re az olaj hozzájárulása 50,2%-ra nőtt, emellett pedig az atomenergia és a földgáz felhasználása is nőtt. Mára Japán erőteljesen függ a fosszilis tüzelőanyagoktól, hogy megfeleljen az energiaigényeinek.

Az 1970-es évek két olajválsága nyomán az (1973-as és az 1979-es), az ország erőfeszítéseket tett az energiaforrások változatossá tételére, hogy megőrizze az energiabiztonságot. Japán hazai olajfogyasztása kis mértékben csökkent az 1970-es évektől, kb. 5,1 millió hordó/nap-ról ( köbméter) az 1990-es évekre 4,9 millió hordó/nap olajra ( m³). Míg az ország olajfelhasználása csökkent, addig az atomenergia- és a földgázfogyasztás jelentősen nőtt. Számos Japán iparág, többek közt a elektromos cégek és acélgyártók, váltott kőolajról a jórészt import kőszénre.

Az állami tartalékkészlet körülbelül 92, a magántartalékok pedig további 77 napi fogyasztásnak felelnek meg, így ez együtt kb. 169 nappal vagy 579 millió hordóval ( köbméter) egyenértékű. A japán SPR a Japan Oil, Gas and Metals National Corporation által működtetett.

Atomenergia

thumb|A 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa volt a legsúlyosabb nukleáris baleset az elmúlt 25 évben, kb. lakás vált lakhatatlanná, miután sugárzó anyag szivárgott ki a levegőbe a talajba és a tengerbe. A sugárszennyezés a hal és zöldségek onnan való szállításának betiltásához vezetett. Japán későn kapcsolt ezen a téren, de végül sikerült technológiát importálnia az USA-ból és uránhoz jutnia Kanada, Franciaország, Dél-Afrika és Ausztrália bányáiból. 1991-re az országnak 42 működő atomerőműve, összes teljesítménye, mintegy 33 GW volt. Az atomenergia-termelés aránya a teljes villamosenergia termeléshez képest az 1973-as 2%-ról 23,6%-ra nőtt, 1990-re. Az 1980-as évek alatt a Japán atomenergia-programot erőteljesen ellenezték a környezetvédő csoportok, különösen az amerikai Three Mile Island-i baleset (1979) után. A 2000-es években itt működött a világ néhány továbbfejlesztett forralóvizes reaktora, köztük az első új, III. generációs reaktor. Külön létesítmény épült arra, hogy dúsítsa a nukleáris fűtőanyagot, kezelje a nukleáris hulladékot és újrahasznosítsa az elhasznált nukleáris fűtőanyagot.

A 2011-es földrengés és szökőár után néhány reaktor megsérült, ami sok bizonytalanságot és félelmet keltett a radioaktív anyagok kibocsátásával kapcsolatban, valamint kiemelte a folyamatos aggodalmakat a japán nukleáris-szeizmikus tervezési szabványokkal kapcsolatban.Johnston, Eric, "Current nuclear debate to set nation's course for decades", Japan Times, 23 September 2011, 1. o. 2012. május 5-én Japán az utolsó atomreaktort is leállította; ez volt az első alkalom 1970 óta, hogy az országban nem volt atomenergia-termelés. Június 16-án Noda Josihiko miniszterelnök elrendelte az ohi atomerőmű 3-as és 4-es reaktorának újraindítását, mondván, hogy az emberek megélhetését meg kell védeni. Az ohi erőmű 3-as reaktora július másodikán, a 4-es pedig július 21-én kezdte meg a működését.

Japán új, 2014 áprilisában kelt, a Liberális Demokrata Párt kormánya által elfogadott, energiaterve az atomenergiát az ország legfontosabb erőforrásának tartja.http://en.haberler.com/japan-reverses-its-withdrawal-from-nuclear-power-418262/ Visszavonva az előzőleg kormányzó Demokrata Párt döntéseit a kormány újraindítja az atomerőműveket, aminek célja „reális és kiegyensúlyozott energiastruktúra” létrehozása.

Földgáz Mivel a hazai földgáztermelés minimális, a növekvő igényeknek nagyobb importtal próbál megfelelni az ország. Japán fő földgázellátói 1987-ben Indonézia (51,3%), Malajzia (20,4%), Brunei (17,8%), az Egyesült Arab Emírségek (7,3%) és az USA (3,2%) voltak.

Megújuló energia Szén-dioxid-kibocsátás (ezer tonna) az 1990-es szinthez viszonyítvaÉv CO2 Változás1990 0%1991 2,04%1992 3,18%1993 0,85%1994 5,61%1995 9,19%1996 9,06%1997 9,11%1998 5,43%1999 8,7%2000 12,64%2001 11,09%2002 12,41%2003 15,03%2004 17,46%2005 15,46%2006 14,81%2007 16,67%2008 12,61%2009 2,68%

Japán jelenleg a villamosenergia 10%-át megújuló energiaforrásokkal termeli. A céljuk, hogy 2020-ra ez az érték 20%-ra nőjön.

Vízenergia

Az ország legfőbb megújuló energiaforrása a vízenergia, melynek a beépített kapacitása, mintegy 27 GW és a termelése pedig 69,2 TWh áram volt 2009-ben.See Hydroelectricity#World hydroelectric capacity 2011 szeptemberére Japánnak 1198 kisebb vízerőműve volt, 3225 MW kapacitással. A kisebb erőművek Japán teljes vízenergia kapacitásának 6,6%-át teszik ki. A maradék kapacitást nagy és közepes vízerőművek teszik ki, amiket általában nagyobb gátaknál helyeznek el. A kisebb erőműveknél a kilowattóránkénti áram ára magas volt, kb. 15–100 ¥, akadályozva ezzel az energiaforrás további fejlesztését.Johnston, Eric, "Small hydropower plants keep it local", Japan Times, 29 September 2011, p. 3.

Geotermikus energia

Egyéb megújuló energiaforrások mellett, Japán részben kiaknázta a geotermikus energiát is. 1989-ben az országnak 6 geotermikus erőműve volt, 133 MW összesített teljesítménnyel. 2011-re az országnak 18 geotermikus erőműve lett.Johnston, Eric, "Geothermal trove lies mostly untapped despite energy crisis", Japan Times, 27 September 2011, p. 3.

Napenergia