Szécsénykovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, Osztrák–Magyar Monarchia, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, Magyar Királyság, 1933. május 12.Halálesete bejegyezve a Budapest III. ker. polgári halotti akv. 240/1933. folyószáma alatt.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. Gyakrabban használt álnevei: Ábrándi, Alföldi remete, Balatoni remete, Fráter Julius, Gyula bácsi, Jó barát, Kuruc levente, Mélacsai, Mézes­kalácsi, Nők öreg híve, Óbudai remete, Pletykási, Régi ablakok alatt sétáló, Rezeda úr, Rezeda Marcell, Szigeti harkály, Szigeti remete, Szigeti sétáló, Szindbád, Templárius, Török Gedeon.

Élete bélyeg|250px|Krúdy Gyula-emlékház Óbudán, utolsó lakhelye, ma a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum épülete

Származása, ősei A nemesi származású szécsénykovácsi Krúdy család sarja. Apja, Krúdy Gyula (1850–1900)Ifj. Krúdy Gyula halálesete bejegyezve a nyíregyházi állami halotti akv. 1023/1900. fsz. alatt dzsentri, jómódú ügyvéd, városi képviselő, kisnemesi gyökerekkel, anyja, Csákányi Julianna, a Krúdy család cselédje, alacsonyabb származású volt. Csak tizedik gyermekük születése után, 1895-ben kötöttek házasságot. Az író elsőszülöttként látta meg a napvilágot. Amikor nagyapja megtudta, hogy a család szobalánya, az akkor 18 éves Csákányi Julis gyermeket vár fiától, haragjában elcsapta a szolgálólányt a háztól, aki pár hónapig terhesen kőművesek mellett dolgozott. Apja azonban szobát bérelt számára, és ezt látván a család is megenyhült, a szolgálólányt, immár fiuk párjaként visszafogadták. Krúdy szülei nagyon eltérő társadalmi rangjának köszönhetőenÉrdekesség, hogy a családkutatás eredményei alapján kiderült, hogy a Csákányi család valaha kifejezetten jómódú volt, Csákányi János 1824-ben a város 2350 adófizetője közül a 166. legmagasabb taksát fizette, származására nézve pedig több jel arra mutat, hogy annak a Csákányi Józsefnek volt a fia, aki 1771-ben, az Urbárium megkötése idején a Nyíregyháza melletti Óros (ma Nyíregyháza Oros) falu egyik földesura volt. jól ismerte a szegénység és a gazdagság világát is, ami írói munkásságán lépten-nyomon felfedezhető. Anyjától, s talán még inkább apai nagyanyjától, Radics Máriától örökölte színes fantáziáját, bohémsága bizonyára Krúdy nagyapjától, a 48-as honvéd vitéztől és legendás nőcsábásztól ered. Apja józan életű ügyvéd volt, aki gyermekeit szigorban, de szeretettel nevelte. Fiát is ezen a pályán szerette volna látni, élete végéig nem tudott beletörődni, hogy író lett belőle, nem ügyvéd.

A Krúdy család ősei Zólyomból származnak, a 17. században nyertek címeres nemeslevelet. A család egyes ágai evangélikusok, mások, így Krúdy Gyula ősei is katolikusok. Utóbbiak Nógrád vármegyében, Szécsénykovácsi faluban voltak törzsökösek a 18. század közepétől. Az író is sokszor megfordult a faluban, nagy hatással volt rá a vadregényes nógrádi táj, s nagyapja, a 48-as honvéd százados, még inkább annak testvére, Krúdy Kálmán, a forradalom leverése után sokáig rebellisként a császári erőket zaklató, fosztogató zsivány élete. Krúdy sok elbeszélése és regénye a családi legendákból és valóban megesett történetekből táplálkozik.

Említett nagyanyja szintén az író történeteinek egyik központi alakja, igazi párja volt Krúdy nagyapjának. Habár az öreg állandó kicsapongásai miatt 25 év házasság után az asszony elvált tőle, élete végéig bánta, hogy otthagyta a „gróf urat”. Titkon azt remélte, hogy élete nagy szerelme, akivel 1849-ben együtt táncolt 16 évesen a komáromi várfalon, miközben 15 ezer fős osztrák hadsereg ostromolta a várat, egyszer visszatér hozzá. Persze lehet, hogy a várfokon táncolós történet, amint sok más családjával kapcsolatos története, inkább csak Krúdy fantáziájának szüleménye volt. Nagyanyja amolyan 19. századi ezotériás ezermester volt, az álomfejtés, tenyérjóslás, gyógyítás és kuruzslás magasiskoláját űzte, amiben egyik legértőbb és legodaadóbb partnere az író volt, aki álmoskönyvében gyakorlatilag az ő álomfejtéseit adta közre.

Gyermek – és ifjúkora, a pályakezdés évei Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, az alsó gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887/1888, I. osztály) és Podolinban (1888–1891, II-IV. osztály), a felsőt ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíróskodott. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak, szerkesztője volt a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi című regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom – és lélekábrázolás.

1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozik. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek. Az albertfalvai Kutyavilla vendéglőben 1898 körül ismerkedett meg Bródy Sándorral.Kutyavillák - Dunai Szigetek blog, 2024.05.23.

Házasságai, gyermekei 1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette a nála 9 évvel idősebb Spiegler Bella (1869–1952) tanítónőt (eredetileg Arabella, írói nevén Satanella), dr. Spiegler Gyula Sámuel, balassagyarmati rabbi és Pollák Teréz lányát.A házasságkötés bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári házassági akv. 1454/1899. folyószáma alatt. Halálozása bejegyezve a Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség halotti akv. 71/1952. folyószáma alatt, mint "özv. Krudy Gyuláné, Spiegler Izabella[!] Veronika, ny. főv. tanítónő". Krúdy maga római katolikus vallású volt.Az anyakönyvek szerint ekkor a VII. kerületi Király utca 7.-ben laktak. 1900-ban született Gyula fia, 1902-ben Ilona, majd 1907-ben Mária lánya.

1919-ben elvált első feleségétől,1.P.31106/1919 sz. budapesti tszéki ítélet és július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát, Rózsa Jakab és Kelemen Regina lányát.A házasságkötés bejegyezve a Budapest IX. ker. polgári házassági akv. 1899/1919. folyószáma alatt. Még ugyanabban az évben megszületett kislánya, Zsuzsanna (1919–1992).

A világháború és a forradalmak idején 1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban.

A húszas években 1920–1921-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene. Anyagi helyzete emiatt megromlott, műveit csak elvétve adták ki. 1925-ben irodalmi működésének 25. évfordulóját ünnepelték. Újra előfizetőket gyűjtött, ezúttal az Athenaeumnál készülő tízkötetes életmű-válogatására, nem sok eredménnyel, majd Hatvany Lajosnál vendégeskedett, Bécsben.

Betegsége, elszegényedése bélyegkép|jobbra|200px|Sírja Budapesten. (Borsos Miklós műve, 1963). Fiumei úti sírkert: 34/2-1-17

1926–1927 fordulóján legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget Szanatóriumba került. Szervi szívbaj, nehéz légzés, beteg gyomor, máj, tüdő kínozta. Le kellett szoknia a lucullusi lakomákról-ivászatokról is. Történelmi tanulmányokat gyűjtött a Három királyhoz. 1928–1929 fordulója körül, ötvenedik születésnapján Krúdy-estet tartottak a Magyar Rádióban, tízkötetes gyűjteményt nyomtattak ki új kiadásban. Nyáron féloldali szélütést kapott, amiből aránylag gyorsan felgyógyult. A nagy gazdasági világválságra hivatkozva könyveit nem jelentették meg.

1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött, a Templom utca 15-be.

1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. Ahogyan Szép Ernő novellájában elbeszéli, ekkoriban vívott kardpárbajt egy katonatiszttel, akit egy ügyes vágással örökre meg is nyomorított. (A százados ugyanis becsmérlő, antiszemita kijelentést tett a kisdolgát éjszaka, békésen, az utcán végző, kapatos íróra, akinek nejei zsidók voltak.) Ekkoriban kapott 250 fontot ajándékba Rothermere lordtól. 1932 júniusában hitelezői mégis csődeljárást kezdeményeztek ellene, ekkor vagyontalansági esküt tett. Nyár végén megint kórházba került, sokat szenvedett, de valamennyire rendbe jött, és hazatért Óbudára.

1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot. Kilakoltatási végzést kapott, otthonában az áramot is kikapcsolták. Lakbérhátraléka 360 pengőre rúgott. Fizetni nem tudott, végrehajtók zaklatták. Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.

Főbb művei bélyegkép|jobbra|Krúdy Gyula arcképeMuhi Sándor grafikájaBővebben lásd még: Kozocsa Sándor bibliográfiája (1896-1963). Gedényi Mihály bibliográfiája (1892-1976), megjelent önálló kötetben is, a PIM kiadásában. Gedényi Mihály: Krúdy Gyula. Bibliográfia; PIM, Budapest, 1978 (A Petőfi Irodalmi Múzeum bibliográfiai füzetei. E. sorozat, 2.)https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_Pimbf_E_02/?pg=0&layout=s

Regények Aranybánya. Regény, 1-2.; Wodianer Ny., Budapest, 1901 (A „Budapest” regénycsarnoka) A cirkusz-király, Ifjúsági regény; Franklin, Budapest, 1906 A podilini kísértet; Budapesti Hírlap, Budapest, 1906 Miklós kalandjai. Ifjúsági regény; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1906? Andráscsik örököse. Regény; Singer Wolfner, Budapest, 1909 A kötéltáncos regénye: ifjúsági regény; Magyar Kereskedelmi Közlöny., Budapest, 191? A magyar jakobinusok. Regény; Vári, Budapest, 1912 (A Képes hét könyvtára) Francia kastély. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1912 A vörös postakocsi; Singer-Wolfner, Budapest, 1913 Palotai álmok. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1914 (Krúdy Gyula összegyűjtött munkái) A 42-es mozsarak. Regény; ill. Mühlbeck Károly; Singer-Wolfner, Budapest, 1915 Napraforgó. Regény; Kultúra, Budapest, 1918 (A Kultúra regénytára) – korábban Napraforduló címmel, folytatásokban jelent meg Bukfenc; Krausz Ny., Budapest, 1918 (A Kultúra regénytára) Az útitárs; Franklin, Budapest, 1919 A bukfenc. Regény. Az író új befejezésével; 1. kiad.; Kultúra, Budapest, 1919 (A Kultúra regénytára)Bukfenc, 1. kiadás Asszonyságok díja. Regény; Rácz, Budapest, 1920 Mit látott Vak Béla szerelemben és bánatban, regény (1921) Nagy kópé. Regény; Pegazus, Wien, 1921 N. N. Egy szerelem-gyermek; regényke; Athenaeum, Budapest, 1922 A nő-vadász. Regény; Forum, Arad, 1922 (Erdélyi könyvtár) Ál-Petőfi. Lehullt csillag fénye. Regény; Athenaeum, Budapest, 1922 Hét bagoly. Regény; Athenaeum, Budapest, 1922 Online elérés Szépasszony férje..., regény (1925) Szindbád megtérése; Athenaeum, Budapest, 1925 (Krúdy Gyula munkái) Primadonna, regény (1926) Az utolsó gavallér. Velszi herceg; Athenaeum, Budapest, 1926 k. (Krúdy Gyula munkái) Aranyidő. / A templárius. Két kis regény; Grill, Budapest, 1926 Valakit elvisz az ördög, regény (1928) Az első Habsburg; Franklin, Budapest, 1930 (Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Területi Szövetségének könyvtára) Boldogult úrfikoromban. Regény; Athenaeum, Budapest, 1930 (Athenaeum könyvtár) Online elérés