Speyer járási jogú város (középkori latin neve: Spira) Németországban, Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományban.
Fekvése A Rajna bal partján, a Rajna és a Speyerbach összefolyásánál található.
Története bélyegkép|balra|160px|A dóm belső részlete bélyegkép|jobbra|260px|A város látképe bélyegkép|jobbra|260px|A város egy részlete a háttérben a dómmal bélyegkép|jobbra|260px|A dóm látképe a várossal légifelvételen bélyegkép|jobbra|260px bélyegkép|jobbra|260px Speyer nevét az 5. században említették először Spira formában. A település a rómaiak idején a Civitas Nemetum nevet viselte. A 4. századtól kezdve a kereszténység egyik központja, 348-ban pedig már püspökségi székhely volt, ami később a pogány barbárok betörései következtében megszűnt és csak 610-ben éledt új életre. A 14. század elejétől a 18. század végéig szabad birodalmi város története évszázadokon át összefüggött a Német Császárság történetével. A városban több mint ötven birodalmi gyűlést tartottak. A híres 1529 évi gyűlésen az evangélikus hercegek és rendek tiltakozást nyújtottak be, vagyis protestáltak a többség reformációellenes határozatai ellen, innen származik a protestáns elnevezés. Az első német császárok gyakran laktak a városban. 1527-től 1689-ig, némi megszakításokkal, a német birodalmi kamara-törvényszéknek volt székhelye. 1689-ben Monclar francia generális feldúlta. 10 év múlva a város romjaiból felépült ugyan, de korábbi jólétét vissza nem szerezhette. A spanyol, osztrák örökösödési, a hétéves és a francia forradalmi háborúkban is gyakran tettek a franciák benne kárt. 1801 és 1814 között Donnersberg francia départementhoz tartozott. Napóleon bukása után Speyer Bajorországhoz került az 1945-ös új tartományi felosztásig. A történelmi városközpont sértetlenül vészelte át a második világháborút; az a néhány bomba, amely a településre hullott, csupán a vasúti közlekedésben okozott kárt.
Látnivalók A speyeri dóm 1981 óta az UNESCO világörökség része. Építését II. Konrád császár 1030-ban kezdette meg és IV. Henrik uralma alatt, 1061-ben fejezték be. A dómot a német császárok temetkező helyéül szánták; itt nyugosznak II. Konrád, III., IV. és V. Henrik, Sváb Fülöp, Habsburgi Rudolf, Nassaui Adolf, Osztrák Albert és több császárné. A dóm 1450. leégett, 1689-ben és később, 1794-ben a franciák égették fel; ezután magtárul szolgált. Csak 1822-ben, Miksa József bajor király közreműködése folytán, teljesen restaurálva kapta ismét vissza eredeti rendeltetését. A templom bazilikaépület egy keleti kereszthajóval, nyugati előcsarnokkal, két kupolával és négy toronnyal, amelyek közül a nyugatiak 73 méter magasak. A templom 134, a kereszthajó 73 méter hosszú; a középhajó 15 méter széles és 33 méter hosszú; egész területe 4470 m². Az előcsarnokba (Császárcsarnok) három hatalmas portál vezet; benne láthatók az itt eltemetett császárok homokkőszobrai; a királykórus 12 lépcsővel magasabb, mint a középhajó és ennél egy pár lépcsővel magasabb a püspöki kórus, amelyben Habsburgi Rudolf emléke látható Schwanthalertől és Nassaui Adolfé Ohnmachttól. A dóm legkiválóbb díszei a Schrandolph-féle freskók (1845–53), amelyek I. Lajos bajor király és II. Miksa művészetszeretetének köszönhetik keletkezésüket. 2021 óta a Zsidóudvar a Speyer, Worms és Mainz zsidó öröksége világörökségi helyszín része. Kunstverein Speyer Künstlerbund Speyer Speyeri városi galéria Speyeri műszaki múzeum Pfalz történelmi múzeuma
Gazdaság Repülőgépgyártás Villamosipar Gépipar Vegyipar Szigetelőanyag-gyártás Nyomdászat Turizmus
Népesség
Híres emberek Díszpolgárok 1832 – Joseph von Stichaner, miniszterelnök 1837 – Carl Albert Leopold, Stengel bárója, Pfalz miniszterelnöke 1841 – Carl Theodor, Wrede hercege, Pfalz miniszterelnöke 1842 – Georg von Jäger, pedagógus 1853 – Johann von Schraudolph, művész 1853 – Joseph Schwarzmann, művész 1864 – Anton Nickel, jogász 1871 – Jakob Freiherr von Hartmann, tábornok 1871 – Sigmund Heinrich Freiherr, Pfeufer bárója, Pfalz miniszterelnöke 1895 – Otto von Bismarck, birodalmi kancellár 1895 – Heinrich Hilgard, mecénás 1909 – Adolf Ritter von Neuffer, Pfalz miniszterelnöke 1909 – Dr. Ludwig Freiherr, Welser bárója, Pfalz miniszterelnöke 1909 – Dr.-Ing. Gabriel von Seidl, építész 1923 – Dr. William Scharsmith, amerikai orvos 1933 – Adolf Hitler (törölve 1946-ban) 1933 – Paul von Hindenburg, vezértábornagy, birodalmi elnök 1933 – Georg Ludwig Siebert (törölve 1946-ban) 1947 – Prof. Dr. med. Friedrich Voelcker, orvos 1950 – Hans Marsilius Purrmann, művész 2002 – Dr. Bernhard Vogel, Rajna-Pfalz és Türingia miniszterelnöke 2003 – Luise Herklotz, politikus (SPD)
A városban születtek 1808. szeptember 14., Georg Friedrich Kolb – München, 1884. május 15. német publicista és politikus, a frankfurti nemzetgyűlés tagja 1809 – Georg Friedrich Blaul, lelkész és költő 1829 – Anselm Feuerbach, festő 1879 – Karl Becker, tábornok 1880 – Hans Purrmann, festő 1895 – Heinrich Hilgard, mecénás 1918. augusztus 20., Luise Herklotz, német politikus, SPD 1953 – Eberhard Bosslet, képzőművész 1954 – Dieter Mack, zeneszerző 1977 – Ralf Schmitt, profi labdarúgó 1984 – Matthias Langkamp, labdarúgó a VfL Wolfsburg csapatban
Polgármesterek Ebelin vor dem Münster (1294 körül) Bernhard zur Krone (1294 körül) Contze Fritze (1390 és 1409 között) Hans der Elder Fritze (1390 és 1409 között) Hensel Muttersteder (1390 és 1409 között) Friederich Fritze (15. század) Peter Fritze (15. század) Claus von Rinckenberg (15. század) Engel von Rinckenberg (15. század) Conrad Roseler (15. század) Martin Stossel (15. század) Eberhart Meinsheim (15. század) Friedrich Meurer (1531–1563) Christman Petsch (1575–1593) Haman Petsch (1563–1573) Jakob Meurer Jakob Friedel Meurer Johann Paul Fuchs (1689 körül) Georg Ernst Rützhaub (1689 és 1700 között) Israel Kümmich (1689 és 1700 között) Johann Peter Schreyer (1700 után) Johann Conrad Schwanckhardt (1700 után) "Maire" Karl Ludwig Petersen (1792) "Maire" Johann Adam Weiß (1796–?) "Maire" Johann David Staub (1796–?) "Maire" Franz Freytag (1800–1801) "Maire" Johann Adam Weiß (1801 és 1804 között) "Maire" David Staub (1801 és 1804 között) "Maire" Ludwig Wilhelm Sonntag (1804–1809) "Maire" Georg Friedrich Hetzel (1809–1813) Franz Reichardt (1814–1819) Georg Friedrich Hetzel (1819–1829) Friedrich August Heydenreich (1830–1832) Georg Friedrich Hetzel (1833–1838) Georg Friedrich Hilgard (1838–1843) Georg Friedrich Kolb (1848–1849) Georg Friedrich Haid (1859–1868) Johann Conradt Eberhardt (1868–1874) Georg Friedrich Haid (1875–1884) Georg Peter Süß (1885–1894) Dr. med. Friedrich Weltz (1894–1897) Philipp Serr (1897–1904) Philipp Lichtenberger (1904–1911) Dr. Ernst Hertrich (1911–1914) (az első hivatásos polgármester) Dr. Otto Moericke (1917–1919) Karl Leiling (1919–1943; 1923-tól főpolgármester) Rudolf Trampler, vezető náci propagandista (1943–1945) Karl Leiling (főpolgármester; 1945–1946) Hans Hettinger (főpolgármester; 1946) Paul Schaefer (főpolgármester; 1946–1949) Hermann Langlotz (alpolgármester; 1946–1949) Dr. Paulus Skopp (főpolgármester; 1949–1969) Bertram Hartard (alpolgármester; 1948–1952) Stefan Scherpf (alpolgármester; 1956–1984) Dr. Christian Roßkopf (főpolgármester; 1969–1995) Werner Schineller (főpolgármester; 1995-től) Hanspeter Brohm (alpolgármester; 1995-től)
Testvérvárosok Kurszk, Oroszország, Spalding, Nagy-Britannia, Chartres, Franciaország, Ravenna, Olaszország, Gniezno, Lengyelország, Yavne, Izrael
Jegyzetek
További információk (német nyelven)
Speyer.de – Das Internet-Portal für Speyer Historisches Museum der Pfalz in Speyer Dommusik rund um den Speyerer Dom Landeskunde online: Dom zu Speyer Landesamt für Denkmalpflege Speyer Künstlerhaus und Künstlerbund Speyer Mozartchor Speyer Städtische Galerie Nachtwächter von Speyer
Kategória:Rajna-vidék-Pfalz települései