A Gyöngyösi Állami Erdei Vasút, közismertebb nevén Mátravasút, a Mátra hegység déli oldalán haladó erdei vasút. Két szárnyvonalból áll: a 325-ös számú Gyöngyös–Mátrafüred (6,3 km) és a 324-es számú Gyöngyös–Gyöngyössolymos–Lajosháza–Szalajkaház (13,1 km) vonalból. Ritkaságszámba megy azon kevés kisvasút közé tartozva, amelyek ma is két külön vonalon végeznek menetrend szerinti személyszállítást – hasonlóan például a Balatonfenyvesi Gazdasági Vasúthoz.
Állomások és megállóhelyek Gyöngyösön, a MÁV és az autóbusz pályaudvaroktól 5 percnyi járásra, a szépen rendbe hozott Orczy-kastély szomszédságában található az erdei vasút, közismert nevén Mátravasút végállomása. Az erdei vasút az Egererdő Zrt. üzemeként működik. Két vonalán: Gyöngyös-Mátrafüred és Gyöngyös-Szalajkaház között összesen -es szakaszon közforgalmú személyszállítási tevékenységet végez.
325 (Gyöngyös ↔ Mátrafüred) Menetidő ↓Állomás/megállóhely neve Menetidő ↑InformációkTörténet0 Gyöngyös21Az állomás a Mátra Múzeum mellett található.Az állomást 1928-ban létesítették.3 Felsőújváros19Gyöngyösi megálló.A megállóhelyet (korábban állomást) 1911-ben létesítették.7 Nyúlmály15A MATE Károly Róbert Campus kollégiuma. (külterület)A megállóhelyet 1995-ben létesítették. 2021-ben teljesen megszűnt. A menetrendből törölve, a vonatok azóta nem állnak meg itt.9 Farkasmály13Borospincék.A megállóhelyet 1926-ban létesítették.13 Pipishegy9Üdülőövezet és repülőtér.A megállóhelyet 1926-ban létesítették.20 Mátrafüred-alsó2Palóc Néprajzi Magángyűjtemény és Babakiállítás.A megállóhelyet (korábban állomást) 1945 után létesítették. 2021-ben teljesen megszűnt. A menetrendből törölve, a vonatok azóta nem állnak meg itt.22 Mátrafüred0Üdülőövezet, park, játszótér, étkezési lehetőség.Az állomást 1923-ban létesítették.
A vasút fővonala (325 Gyöngyös-Mátrafüred) a kastélyparkot megkerülve a 24-es sz. főút mellett vezet, a városi temető után válik el egymástól a két ág ("Gólya térköz"). Az egyenes irányú, északi fővonal a jóféle borszőlőkkel beültetett kertek mellett halad; a Farkasmály-Borpincék megállóhely után a Sárhegy oldalában beépített hétvégi házak és a Pipishegyi sportrepülőtér alatt, a kedvelt üdülőhely, Déli-Mátra hegyei által körülfogott Mátrafüred központjában elhelyezkedő végállomására. A vonatból 22 perces utazás alatt gyönyörű a kilátás a város, és a Mátra bércei irányába. Hosszan lehet gyönyörködni az "ország teteje", a Kékes csúcsában és az azt körülvevő zöld rengetegben. Aki a természet szépségeit közelről akarja megismerni, a vasút végállomásától észak felé haladva közvetlenül a villasorok alatt a Bene-patak mentén sétálva, jól jelzett turistautakat talál a Máriácska, Rákóczi forrás, Gyökeres forrás Benevár-romok, Mátraháza és Kékestető felé. A patak mentén esztétikus pihenőházak, szalonnasütő helyek várják a pihenni vágyó turistákat. 324 (Gyöngyös ↔ Szalajkaház) Menetidő ↓Állomás/megállóhely neve Menetidő ↑InformációkTörténet0 Gyöngyös47Az állomás a Mátra Múzeum mellett található.Az állomást 1928-ban létesítették.3 Felsőújváros45Gyöngyös utolsó megállója.A megállóhelyet (korábban állomást) 1911-ben létesítették.12 Jánoska35Gyöngyössolymosi megálló, N. Szent János sz.A forgalmi kitérőt 1966-ban nyitották meg a személyforgalom számára, amelyet 1916-ban létesítettek.15 Toppancshíd32Gy.solymosi megálló, a falu központjában.A megállóhelyet 1966-ban létesítették.19 Zemanek28Gyöngyössolymosi megálló.A megálló-rakodóhelyet 1966-ban nyitották meg a személyforgalom előtt, amelyet 1949-ben létesítettek. A megállóhely jelenlegi helyére 1982-ben került áthelyezésre és egyben visszaminősítve megállóhellyé. A rakodóvágány ekkor felbbontásra került.22 Gyöngyössolymos25Csepegő-forrás. (külterület)Az állomást 1916-ban létesítették.26 Cserkő21Bánya tó és tisztás.A megállóhelyet 1987-ben létesítették, a vonal második legfiatalabb megállóhelye.30 Őrlőmű17A vonatok nem állnak meg.Az állomást 1927-ben létesítették. 1982-ben visszaminősítve megálló-rakodóhellyé, majd 1991-ben megállóhellyé. 2014-ben teljesen megszűnt. A menetrendből törölve, a vonatok azóta nem állnak meg itt.36 Lajosháza11Erdei szállás, számos turista útvonal kiindulópontja.Az állomást 1906-ban létesítették.48 Karoshíd2Erdei tisztás.A új megállóhelyként 2012-ben létesítették.50 Szalajkaház0Erdei szállás, forrás és tanösvény.Az állomást 2009-ben létesítették jelenlegi helyén, mintegy 500 m-re az 1906-ban átadott, a cseternási -csúcsfordítós- vonalra elágazó állomástól. A másik vonal (324 Gyöngyös-Szalajkaház) a város végén balra ágazik ki északnyugati irányban Szalajkaház felé. Községi földeket, szőlőket keresztezve "Jánoska" megállónál éri el Gyöngyössolymost, az egykori királyi solymászok falujának határát. A "kertek alatt" a patak folyását követve, izgalmas vonalvezetéssel kanyarog át a falun. A patakot egy ritka megoldású, ferde, 33 m hosszú hídon íveli át, majd a falut elhagyva a Kis-hegy andezit szikláiban gyönyörködhetünk. Az egykori fűtőházat elhagyva, a Cserkő bánya után ismét a patak mellett kanyarogva, virágos réten át a "Cserkő" megállónál éri el az erdőt. A Cserkő bányató a környékbeliek kedvenc kirándulóhelye. A továbbra is a patakot követő, napsütötte tisztásoktól, andezit sziklarajzoktól változatos erdei szakasz a vasútvonal legszebb része. A következő állomás Lajosháza, innen ugyancsak jól jelzett turista utakon, gyönyörű tájakon könnyen eljuthatnak Mátraházára, a sástói kempinghez, valamint már felszedett egykori vasútvonal nyomvonalán a Csórréti víztározóhoz is. Lajosháza után a Szén-patak völgyében folytathatjuk utunkat ugyan csak gyönyörű környezetben. Az utolsó állomás a Szalajkaház. A ház környezetében vadbemutató, forrás és tanösvény is található, valamint Mátraszentimrére és Galyatető felé szintén jelzett turista utakon, gyönyörű tájakon túrázhatunk.
Története
A Mátrában az első keskeny nyomközű vasutat 1906-ban az Egri Érseki Uradalom építette. A 600 mm nyomtávolságú lóvontatású pálya, mely Gyöngyössolymostól északra a Nagy-völgyben volt található, később a Nyírjesi vonal nevet kapta. Szintén az uradalom építette egy évvel később a Csukás-völgyi vonalat a Szalajkaháztól Mátraszentimre alá, majd magántőkéből elkészült a Monostor-völgyi vonal. 1914-ig összekötötték a pályákat, így alakítva ki egy teljes fuvarozási hálózatot a Mátrában.
1916-ban a lóvontatást felváltotta a gőzvontatás. Az első mozdonyt Liza névre keresztelték. Mivel Gyöngyösről és Gyöngyössolymos között még nem volt vasúti összeköttetés, a mozdonyt közúton kellett elvinni: Az útra síneket fektettek, amiken végiggurult a mozdony, majd a mögötte lévő pályát felszedték és elé rakták. A művelet 11 napig tartott. 1917-ben ez a hiányzó szakasz is megépült. A ma is működő Gyöngyösről-Mátrafüred közötti pályát 1923. június 5-én adták át a teherforgalomnak. Egy szakasza Gyöngyöstől a Farkasmályi borpincékig már 1911-ben üzemelt, a város 1918-ban elkészítette a tervet a folytatásra, de a gazdasági helyzet miatt öt évet kellett várni a megvalósulásig. A vonal a Gyöngyös-Benei Vasút nevet kapta. (Bene Mátrafüred régi neve.)
Az 1925-ben lezajlott felújítás alkalmával a szárnyvonalakat átépítették 760 mm-es nyomtávúra. 1926. június 19-én indult meg a rendszeres személyszállítás; 1928-ban a gyöngyösi végállomást az Orczy-kastély mellé helyezték át, 835 m-rel meghosszabbítva a vonalat. Az 1930-as évek elején Gyöngyös város vezetése megvásárolta a magáncégek kezében lévő Gyöngyös – Mátrafüred szakaszt. Ennek a szakasznak 1932. május 12-től lett hivatalosan is a neve Mátravasút. Ezen a vonalon akkor a Karcsi és a Gizi nevű mozdonyok voltak szolgálatban.
1937-ben a város elfogadta a vasút 10 éves fejlesztési tervét. A tervben kettős vágány kiépítése, hosszabbítás és villamosítás állt a Mátrafüredi vonalon, Gyöngyössolymos felé a személyforgalom megindítása és új vonalak építése Gyöngyösoroszi és Visonta felé. Sajnos a tervek a világháború miatt nem valósulhattak meg. A forgalom 1944 októberében állt le. A mozdonyokat a vasutasok szétszerelték és elrejtették, nehogy a német vagy szovjet hadsereg lefoglalhassa.
A második világháború nagy veszteséget okozott, de a város még 1945-ben korszerűsítési tervet dolgozott ki, a környező falvak újjáépítésében is nagy hasznát látták. Áprilisig csak a megszálló szovjet hadsereg használta, 1946/47 telén indult be a teherszállítás, 1947. április 16-án a személyforgalom. Bár a város szerette volna, a vasút nem maradt a tulajdonában: 1949-ben államosították az egész vonalhálózatot. 1951-ben a Pipishegyi Szerszám- és Készülékgyárhoz új vonalat építettek. A hálózat ekkor érte el a legnagyobb kiterjedését, vonalhosszt.
Az ipari létesítményeket is kiszolgáló vasút forgalma folyamatosan növekedett. Hogy ezt ki tudják elégíteni, a 1960-as évek elején lecserélték a gőzösöket dízel meghajtású mozdonyokra. 1961. május 28-án a vasút úttörővasúttá alakult az országban másodikként. A neve Mátrai Úttörő Vasút lett. A Gyöngyössolymos – Lajosháza vonalon 1968. május 1. vezették be az általános személyforgalmat. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció jegyében a teherforgalom közútra történő átirányításával 1978. október 21-től a fa, 1979. március 14-től a kő szállítása szűnt meg. Gyöngyös-átrakót és a gazdaságtalanná vált szárnyvonalakat felszedték, a teljes vonalhosszúság -re csökkent.
1976-1986 között a megmaradt vonalakat korszerűsítették, új személykocsikat szereztek be. 1983-ban új állomásépület épült Gyöngyösön. 1987-ben a vasút visszakapta a Mátravasút nevet. A rendszerváltást követően, mint sok más keskeny nyomközű vasút az országban, ez is a megszűnés szélére sodródott. Az 1993-1994-es években sikerült megakadályozni a vasút megszüntetését. 1995-ben új kocsiszín épült Gyöngyösön. A gondok megoldásáért legtöbbet az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, a Mátra-Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Rt. vezérigazgatója, Schmotzer András tett, aki a Földművelési Minisztérium és a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány segítségét is megszerezte.
2005. júniusában a lajosházi vonal árvízkárokat szenvedett, emiatt üzemszünetet kellett elrendelni. A forgalom 2 év múlva, 2007. április 28-án indult meg egy átfogó pályafelújítás után. Megerősítették az alépítményt, hosszban hosszban "c" rendszerű tömegű vágányokat fektettek le Gyöngyössolymos térségében. Egyúttal fejlesztési terv született a vasút Lajosháza–Szalajkaház -es vonalszakaszának visszaépítésére. A vasút építési munkák 2008. nyarán kezdődtek, amikor elkészült az alépítmény és újjáépültek a nyomvonalon a hidak. A vágányok fektetése 2009. augusztusában kezdődött el. A meghosszabbított vonalat a 2009. október 10-i kisvasúti napon adták át ünnepélyes keretek között. Azonban alig néhány napig üzemelt az új szakasz, a téli, majd jövő év tavaszi áradások ismét súlyosan megrongálták a pályát. Az újjáépítése, valamint a vízelvezetés átépítése jelentős munkával és költségekkel járt. A helyreállított vonalszakaszon így másodjára 2012. szeptember 8-án indult meg a közlekedés.
2011-től a kevésbé frekventált téli időszakban a menetrend szerinti forgalom megszűnt. Időközben kiderült, hogy a vasút további sorsa is bizonytalan, így végül 2011. március 24-én az üzemeltető Egererdő Zrt. szakmai fórumot rendezett a kisvasút jövőjéről. A fórum sikerrel zárult és április 1-én megindult a menetrend szerinti személyforgalom először a Mátrafüredi vonalon, bővebb menetrendi kínálattal, majd április 23-tól a Lajosházi vonalon is megindult a közlekedés, itt viszont a menetrend bővülésén túl bővült az üzemelési időszak is: augusztus 31. helyet már október 16-ig közlekedtek a szerelvények.
2012-ben bevezetésre került a gépi menetjegykiadás. Tavasszal két kocsi (F05-415 és 419) új kísérleti színtervet kapott: a korábbi bordó-sárga színterv helyett a sötétzöld-fehér színek domináltak, illetve őszre egy újabb kocsi (F05-420) szintén kísérleti színtervet kapott, világoszöld-sötétzöld lett.