Tavarnamező (1899-ig Tavarna-Polyánka, ) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.
Fekvése Varannótól 13 km-re keletre, a Laborc és az Ondava között fekszik.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint már a 11. és 13. század között állt itt település, első említése azonban csak 1335-ből származik. Csicsva várának uradalmához tartozott. 1363-ban a Rozgonyi család birtoka. 1600 körül a falut tűz pusztította el, de újból felépítették. A 17. században a Barkócziak szereztek itt birtokot, ekkor már állt evangélikus temploma. 1663-ban pestis pusztította. 1715-ben és 1720-ban 7 portája adózott. 1784-ben épült fel a mai templom.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Tavarna Polyánka. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai Gróf Barkóczy, és Bernát Uraságok, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Tavarnához 1/4 órányira, határja 3 nyomásbéli, melly hasonló a’ Hrabocziéhoz, egy darab bikkes tserjésse vagyon, szőleje nints, piatza Homonnán.”
1828-ban 31 házában 227 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polyánka (Tavarna), orosz f., Zemplén vmegyében, Matyasócz fil., 68 romai, 150 g. kath., 16 zsidó lak., 395 hold szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Eperjes.”
1900-ban 146-an lakták.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tavarnamező, azelőtt Tavarna-Polyánka. Tót kisközség 24 házzal és 146 római katholikus vallású lakossal. Van saját postája és távírója, vasúti állomása pedig Homonna. Hajdan Polyán néven Csicsva várának tartozéka volt s már 1363-ban a Rozgonyiak voltak a földesurai. Az 1598-iki összeírás Bay Ferenczet, Hegyi Györgyöt és Krucsay Bálintot találja itt. Azután a Barkóczyak birtokába kerül. 1747-ben, a mikor már Polanka néven említik, Draveczky Lászlót iktatják némely részeibe. 1773-ban gróf Szirmay Zsuzsánna, gróf Barkóczy Imre, Stépán Ferencz és Péchy Antal birtoka. Azután egészen a gróf Barkóczyaké lesz s most is a Barkóczy-féle hitbizományhoz tartozik. Lakosai nem maradtak mentek meg az 1663-ban dúlt pestistől. Gör. kath. temploma 1784-ben épült s 1870-ben újíttatott meg. Ide tartozik a Polyánkai-major.” Zemplén vármegye.
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 116-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 136 szlovák lakosa volt.
2011-ben 105 szlovák lakta.
Nevezetességei Görögkatolikus temploma 1784-ben épült, 1870-ben megújították.
Jegyzetek
További információk E-obce.sk Községinfó Tavarnamező Szlovákia térképén Eobec.sk
Kategória:A Varannói járás települései Kategória:Zemplén vármegye települései