Rákoskert

Rákoskert Budapest főváros legkeletibb és egyben a központtól legtávolabb eső városrésze a XVII. kerületben.

Fekvése Rákoskeresztúr központja, Rákoscsaba, Rákoshegy és Ecser között, a Pesti út (a 31-es főút városon belüli szakasza) és a között található. Hozzá tartozik a Strázsahegyként ismert terület is.

A főváros legkeletibb és egyben a központtól legtávolabb elhelyezkedő városrésze; a Clark Ádám téri „0” kilométerkőtől közúton mintegy 23-24 kilométerre, vagyis nagyjából akkora távolságra, mint Szentendre, Vecsés, vagy Tököl központja; messzebb, mint Érd, Biatorbágy, Szigetszentmiklós, Gyál vagy Dunakeszi.

Noha földrajzi értelemben a Pesti-hordalékkúpsíkságon fekszik, területe a kerület többi részéhez hasonlatosan dombvidéki jellegű; egy 1989-es katonai térkép szerint a legalacsonyabb (a rákoskerti vasúti megállóhely közelében: 169 méter) és legmagasabb pontja, az Erdő-hegy (ami egyúttal a Pesti-síkság legmagasabb pontja: 241 méter) között valamivel több, mint 72 és fél méter a szintkülönbség.Rákoskert térképe egy 1989-es katonai térképen Ebből kifolyólag a városrész jellege hasonlatos a belbudai kerületekéhez; szinte mindegyik utca lejt valamelyik irányba, némelyikük pedig kifejezetten meredeknek nevezhető, az átlagos tengerszint feletti magasság pedig (a méréshez alapul vett pontoktól függően) valahol 205-210 méter környékén van.

Története left|thumb|200px|Rákoskert megállóhely A terület, amelyen a mai Rákoskert fekszik, Rákoscsabához tartozott valószínűleg az Árpád-kortól kezdődően, mióta csak Rákoscsabát számontartjuk. Rákoscsaba nevének említése először egy 1067-ben kelt oklevélben történik, mint Chaba Racusa (Csabarákosa). Abban az időszakban adományozta Géza herceg az Aba nemzetséghez tartozó Péter ispánnak, aki továbbadta a százdi monostornak. További tulajdonosai, földesurai voltak 1312-től majdnem a török hódoltság végéig a Széchyek, közben 1535-től három évig Werbőczy István is birtokolta a falut. A törökök elleni felszabadító harcokban, annyi más magyar település sorsában osztozva Rákoscsaba is elnéptelenedett. A felszabadító harcok után rövid időre Vorster Kristóf osztrák hadbiztos uralta a községet, majd 1715-től a Laffert bárói családé lett a falu. A község lakosai túlnyomó részben magyarok voltak, bár Mária Terézia uralkodása alatt a XVIII. században néhány szlovák és német család is betelepült. Tevékenységük a mezőgazdálkodás volt, amelynek művelési területe magában foglalta a Kecskeharaszt és Üllői úti dűlőkön lévő azon földeket is, amelyeken a mai Rákoskert terül el.

A terület tulajdonosa, Schell báróné dr. Füredi Ferenc, a család ügyvédjének tanácsára, hogy a férje adósságait rendezze és a megélhetését is valamelyest a rangjához méltó módon biztosítsa a húszas-harmincas évek fordulóján elhatározta, hogy a mai Rákoskert helyén fekvő birtokot felparcellázza és a kialakított házhelyeket eladja. 1931 januárjában már készen voltak a tervek, megnyílt a Kucorgó csárda egyik bérelt helyiségében a telkeket értékesítő parcellázási iroda. Rákoscsaba képviselő testülete 1933. február 19-én hagyta jóvá báró Schell Gyuláné terveit, így ezt a napot tekintik Rákoskert alapításának.Rákoskert 75 éves , rakosmente.hu, 2008. április Azóta eleinte nyaralókkal, később családi házakkal népesültek be a városrész dombjai.

A vasúti megállóhely helyére is Füredi Ferenc tett javaslatot, ahol megépülése után, 1933. május 15-től, ha feltételesen is de megállt a vonat. (Ez azt jelentette, hogy felszálláskor, vagy egy megállóval előbb szólni kellett a kalauznak, ha valaki Rákoskerten akart leszállni, illetve csak akkor állt meg a vonat, ha volt felszálló) 1937-ben került be a normál menetrendbe.

Mivel Rákoscsabát (melyhez Rákoskert akkoriban közigazgatásilag tartozott) számos más településsel együtt 1950. január 1-jével Budapesthez csatolták, Rákoskert is a főváros része lett, így önálló település sosem volt.

Az évek során a helyi vasúti megállóhely épülete fokozatosan leromlott, majd be is zárták, mígnem 1995-ben a helyiek alapítványt hoztak létre, melynek segítségével 1997-1998-ban kívül-belül felújították a hangulatos kis épületet, mely ma vonatváró helyiségként funkcionál, illetve működik benne egy elsősorban a kerékpáros turistákat kiszolgáló turisztikai információs centrum.

2008. június 8-án Rákosmente önkormányzata a Rákoskerti Polgári Körrel közösen a vasútállomás közelében egy kis emlékparkot adott át, amiben egy nagyjából fél méter magas márvány kőtömb állít emléket az alapítás 75. évfordulójának.Folytatódik a „Rákoskert 75 éves” ünnepségsorozatunk, Kerti Levél, XVIII. évf. 3. szám, 2008 július

Oktatás Kossuth Lajos Általános Iskola Zrínyi Miklós Általános Iskola Rákosmenti Százszorszép Óvoda

Média Az egész Rákosmentét lefedő helyi (pl. Hírhozó, Rádió 17 stb.), illetve budapesti rádiók és kiadványok (pl. Budapesti Piac) mellett létezik kifejezetten helyi állandó újság, a Kerti Levél, illetve (jellemzően választásokkor) időszakos kiadványok is.

Látnivalók

Vidadomb(vagy Vida-domb): a domb tetetjéről (201 méter) szép panoráma nyílik a védett Merzse-mocsár és a Ferihegyi repülőtér területére. A dombon rendszeresen rendeznek koncerteket, mulatságokat, ünnepségeket, helyi fesztiválokat.

Jegyzetek

Források Rákoskert részletes története napjainkig, szelepcsenyi.hu (helytörténeti gyűjtemény)

Kategória:Budapest városrészei