Kosárvágása (1899-ig Kosarócz, ) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése Homonnától 18 km-re északnyugatra, az Olyka-patak jobb partján található.
Története 1408-ban említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kosarócz. Kosaróvcze. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Orosz Petrócz, és Giroczhoz 1/2 órányira, dombos határja 3 nyomásbéli, gabonát, árpát, és zabot terem, erdeje van, szőleje nints, piatza Várannón.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kosarócz, Zemplén vmegyében, tót-orosz falu, Jankócz fil. 179 róm., 118 gör. kath., 12 zsidó lak., 545 h. szántófölddel. F. u. b. Vécsey.”
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kosárvágása, azelőtt Kosarócz, az Olyka-patak mellett fekszik. 56 házból áll és 260 tótajkú lakosa van, kik egyenlő arányban római katholikusok és görög katholikusok. Postája Göröginye, távírója Kelcse, vasúti állomása Homonna. Körjegyzőségi székhely. Hajdan a sztropkói vár tartozéka volt. A török világban elpusztult s ekkor Tharas Ferencz németeket telepített ide. Ez időben Kassorhau néven szerepelt. Újabbkori földesurai a Barkóczyak, Jekelfalussyak és Vécseyek voltak. Most nincs nagyobb birtokosa. A XVII. században itt is dúlt a pestis. A két hitfelekezet hívei egy közös templomba járnak, mely 1736-ban épült. A Laborczon itt közúti hid vezet át.”
1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 287, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 642 lakosából 638 szlovák volt.
2011-ben 616 lakosából 604 szlovák.
Nevezetességei A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Jegyzetek
Külső hivatkozások Községinfó Kosárvágása Szlovákia térképén E-obce.sk
Kosarvagasa Kategória:Zemplén vármegye települései