bélyegkép|270px|Pintér Imréné , Parlaghy Kornélia színésznő portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930) bélyegkép|Gramofon lemez (Budapest 1906) Pintér Imre (Vác, 1864. október 6. – Budapest, 1946. január 17.)Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 49/1946. folyószáma alatt. színész, operetténekes, rendező, színigazgató, színműíró.

Élete

Pintér Bálint és Müller Matild fia. Vácon született, ahol apja a Fejér hajó szálló tulajdonosa volt. Apja halála után mostohabátyja nevelte és a váci gimnáziumban taníttatta, ahonnan az V. osztályból ötödmagával valami csínytevés miatt kizárták. Ekkor pékinas, majd két hónap múlva füszerkereskedő-tanonc lett, azonban három hónap múltán ezt az üzletet is elhagyta.

1885 őszén lépett először színpadra Pécsett, Mészáros Kálmánnál. Blaha Lujza közbenjárására Rákosi Jenő 1886. szeptember 16-án fölvette a Népszínházhoz statisztának. Öt évi kardalnokoskodás után Pécsre került mint segédszinész, ahol csakhamar az első énekes szerepkört töltötte be. Innét Mosonyi Károlyhoz ment Temesvárra és Pozsonyba.

1891-ben Krecsányi Ignác társulatához szerződött nejével, Szép Olgával (1872–1906), aki a vidéki színpad naivája volt. 1895-től egy telet Kolozsvárt, egy telet pedig a Vígszínháznál játszott. 1897-től 1903-ig Aradon és Nagyváradon láthatta a közönség, majd 1903 őszén újból a Népszínházban lépett fel, 1904 márciusában szerződött oda. Itt Blaha Lujza partnereként szerepelt sikerrel. Miután Vidor Pál igazgató elhunyt, két évre Pécsre került, majd 1909-től Újvidéken szerepelt.

1910-től Budapesten működött, a Vígszínházban, a Budai Színkörben, illetve a Óbudai Kisfaludy Színházban, amelynek igazgatója is volt. Második felesége pedig Parlaghy Kornélia színésznő volt. Az 1930-as években Blaha Lujzával középiskolákban adtak elő népszínmű-összeállításokat.

Írásai

Költeményeket, tárcákat írt a vidéki lapokba, így az Erdélyi Hiradóba, Arad és Vidékébe, Aradi Ujságba, Pécsi Hirlapba, Nagyváradi Naplóba, Temesvári Hirlapba, Pécsi Figyelőbe stb.

Cikke a Nagyváradban (1900. 250. Blaha Lujza Bécsben).

Színművei

Szellő Judit, eredeti népszínmű (először adatott a pozsonyi színházban 1893. febr. 19. Ism. Nyugatmagyarországi Hiradó 42. sz.) A falu rózsája, népszínmű (először adatott a fővárosi nyári színházban 1903. szept. 6. Ism. Budapesti Hirlap 249. sz.)

1891-ben Pozsonyban a Lugosi erdő című népszínműve és Budán Nesze semmi fogd meg jól c. bohózata került színre, de mind a kettő megbukott.

Fontosabb szerepei

Pietro (Suppé: Boccaccio) Katko (Zeller: Madarász) Jen Mo (Jones: San Toy) Laci (Sárga csikó) Jani (In­gyenélők) Csillag (Piros bugyelláris) XXVII. Balduin (Külteleki hercegnő) Gáspár apó (Cornevillei harangok) Rip-Rip (címszerep) Kokó (Mikádó) Gyurka (Gyimesi vadvirág)

Működési adatai

1886–1887: Temesvár, Pozsony; 1888–1891: Győr, Sopron, Pécs; 1913: Budai Színkör; 1915: Népopera; 1921: Kisfaludy Színház.

Filmjei Színészként

Szerelmes szívek (1944) A Megfagyott gyermek (1921) A népfölkelő (1914) A marhakereskedő (1913) Elmegyek a Templom mellett (1908)

Rendezőként Ágyú és harang (1915) A népfölkelő (1914)

Jegyzetek

Források

Magyar színházművészeti lexikon Magyar színművészeti lexikon 486. old. IMDb

Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar filmrendezők Kategória:Váciak Kategória:1864-ben született személyek Kategória:1946-ban elhunyt személyek Kategória:Római katolikus magyarok Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar némafilmrendezők Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek