Kéri Pál, született Kramer Pál, Paul Kéri, írói álnevén: Kérő Pál (Budapest, 1882. április 5. – New York, 1960. január 15.) magyar újságíró, műfordító, a Tisza-per vádlottja.
Élete Kramer Lipót (1848–1904) szóládi származású zsidó kereskedő és Müller Berta gyermeke. Újságíróként először Az Est című lapnál helyezkedett el, s hamar országos ismertségre tett szert, mint politikai riporter. 1911-ben felvették a szabadkőműves Petőfi páholyba. Károlyi Mihály köréhez tartozott, és az őszirózsás forradalom alatt komoly szerepet vitt. 1918 novemberében a Károlyi-kormány Kéri Pál vezetésével egy újságírókból álló nem hivatalos missziót küldött a III. Internacionálé „szocialista” mozgalmának megfigyelésére. Kéri Károlyinak küldött jelentései azt állították, hogy Franciaországban forradalmi helyzet van. Kéri Svájcban összeköttetést létesített Platten képviselővel, akinek később Oroszországban nyoma veszett.Dr.Fábián Béla: A bolseviki világpropaganda módszerei, eszközei és eredményei in: A vörös rémuralom Magyarországon https://archive.org/details/vrsrmuralo00husz/page/176/mode/1up/search/46 195.old. Hozzáférés: 2020.04.18
1919. március 21-én, Károlyi titkáraként és Károlyi nevében nyilvánosságra hozott egy, „Magyarország népei proletariátusának” hatalmat átadó nyilatkozatot, amit ugyan előzetesen nem egyeztetett Károlyival, ám aki ezt kész helyzetként tudomásul vette. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a Sajtódirektórium egyik tagja volt. 1920-ban megvádolták, hogy ő volt a Tisza-merénylet értelmi szerzője, egyes tanúvallomások szerint a gyilkosság napján délután négy körül elővette óráját, majd kijelentette: „Tisza másfél óra múlva már nem él.”. A perben 1921-ben kötél általi halálra ítélték, ám 1922-ben a fogolycsere-akció keretein belül Szovjet-Oroszországba került. Rövid moszkvai tartózkodás után Bécsbe költözött, ahol bekapcsolódott a Bécsi Magyar Újság munkájába. 1924-ben az Arbeiter Zeitung újságírója lett, majd Grazban a Volkswille című lap szerkesztését látta el. 1934-ben a cseh fővárosba került, ám a náci megszállás elől Párizsba menekült. A második világháború idején 1939-ben Spanyolországon és Portugálián keresztül az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol ismét újságírással foglalkozott. 1960. január 15-én halt meg New Yorkban.
Publikált Az Ember, Itt az Írás, Világosság, Látóhatár, Irodalmi Újság, Magyar Lapok, Magyar Fórum és a Népszava című lapokban.
Művei Gas, Tank und Flugzeug; Krieg der Zukunft. – Friede der Zukunft. Lipcse, 1931 Soldat der Revolution, Koloman Wallisch. Prága, 1934
Műfordítása Alphonse Daudet: Sappho. Budapest, 1927, Athenaeum k.-ny.
Jegyzetek
Források
Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest, 2000, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ. 127. p. Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. Fogolytörzskönyvi lapja
További információk Államrendészeti zsebkönyv. Budapest, 1944, M. Kir. Belügyminisztérium Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves páholyok Budapesten. Budapest, 2006, Heraldika Kiadó
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest, 1992, Hitel Magyar prágaiak – prágai magyarok. Szerk. Gál Jenő. Praha, 2002, Pražská záklandí organizace Svazu Maďarů žijících zemích Major Ottó: Égi és földi háború. Budapest, 1959
Újságcikkek Az Ember; 1955. dec. 31. (Benedek K.) Népszava (London); 1960/2. (E. Gy.) Faragó Miklós, „Egy nagy újságíró halálára: Meghalt Kéri Pál”, Uj Kelet 41, 3500. sz. (1960. január 29.): 5. Molnár József, „Kéri Pál”, Új Látóhatár 3, 2. sz. (1960): 172–173. Faludy György, „Az utolsó régi bujdosó”, Irodalmi Ujság 11, 3. sz. (1960. február 1.): 3–4.
Kategória:1882-ben született személyek Kategória:1960-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:Az Est vezetői, újságírói Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A szovjet–magyar fogolycsere-akció kicseréltjei Kategória:A 11.300/1944. M. E. számú határozatban felsorolt szerzők