A Császári és Királyi Hadsereg, németül: kaiserliche und königliche Armee (k.u.k. Armee) volt az Osztrák–Magyar Monarchia szárazföldi hadereje 1867-től 1918-ig. A hadsereg az Osztrák–Magyar Fegyveres Erők része volt a haditengerészettel együtt. Korabeli hivatalos forrásokban általában csak a Bewaffnete Macht (Fegyveres Erők) elnevezés szerepelt.
Három hadseregből állt: A Közös Hadsereg (Gemeinsame Armee) Az osztrák Császári-Királyi Honvédség (k.k. Landwehr) Magyar Királyi Honvédség (k.u. Landwehr) thumb|250px|Az Osztrák–Magyar Hadsereg katonai kerületei/hadtestjeinek elhelyezése thumb|250px|A Császári és Királyi Hadsereg uniformisai
A hadsereg élén a korlátlan rendelkezési joggal bíró császár és király, mint legfőbb hadúr (Allerhöchster Kriegsherr) állt, az ő kezében összpontosult a legfelsőbb főparancsnokság (Allerhöchste Oberbefehl).
Története Az 1848-49-es szabadságharc utáni 20 évnyi nyugtalan együttélés idején a magyar katonák legtöbbször Magyarországon kívül, vegyes nemzetiségű egységekben szolgáltak. Az 1867-es kiegyezés után hozták létre a három részből álló haderőt, amely a Monarchia 1918-as felbomlásakor szűnt meg.
Megnevezésük A Császári és Királyi Hadügyminisztérium alá rendelt hadseregek számára különböző megnevezéseket használt. A császári törvényhozás számára a közösen irányított, illetve felügyelet haderőket az egyszerűség kedvéért „közös hadseregnek” nevezték. Háború esetén amikor a többi haderőt is közösen irányították csakis a „Császári és Királyi Hadsereg” megnevezést használták. viszont. Az ún. hadsereg-főparancsnokság (Armeeoberkommando, rövidítva AOK) csakis háborúban állt fel.
A haderők feladata és finanszírozásuk A haderők feladata és fenntartásukat az 1889. évi törvényben rögzítették: A Császári és Királyi Hadsereg és a Császári és Királyi Haditengerészet az Osztrák–Magyar Monarchia területi épségéért és a belső rend fenntartásáért volt hivatott felelős. A „Landwehr” és a Honvédség a közös hadsereget egészítette ki háború idején. Béke időben a belső rend fenntartását volt hivatott fenntartani. A népfelkelő alakulatok csakis háború esetén álltak fel, amik a már meglévő haderőket egészítették ki.
A teljes pénzügyi kiadás a haderőnemek finanszírozására 1912-ben kb. 670 millió Koronát tett ki. Ez a teljes ország nettó bevételeinek a 3,5%-a volt. Oroszországban és Németországban ezek a kiadások a nettó bevételek 5%-át tették ki.
Vezérkari főnökök 1874–1876: Franz von John 1876–1881: Anton von Schönfeld 1881–1906: Friedrich von Beck-Rzikowsky 1906–1911: Franz Conrad von Hötzendorf 1911–1912: Blasius Schemua 1912−1917: Franz Conrad von Hötzendorf 1917–1918: Arthur Arz von Straussenburg
Szervezeti felépítés Őfelsége Katonai Irodája A uralkodó az Osztrák–Magyar Monarchia összes fegyveres erejének Legfelsőbb Hadura. Ebbéli tevékenységének ellátására, valamint a közte és a katonai hivatalok közti közvetítésre hivatott az 1849. óta működő Katonai Iroda, amely önálló hatóságot nem képez, hanem a beérkező felterjesztéseket Őfelsége parancsai szerint kezeli és a legfelsőbb elhatározások tervezeteit szerkeszti. Az Iroda főnöke egy tábornok vagy ezredes, a többi személyzet törzs- és főtisztekből, valamint hivatalnokokból áll. Az iroda feladata a katonai összeköttetés volt az uralkodó és a központi hivatalok felé katonai ügyekben. Ezek voltak a bécsi Császári és Királyi Hadügyminisztérium, a szintén Bécsben lévő Osztrák Császári Hadügyminisztérium és a budapesti Magyar Királyi Hadügyminisztérium. thumb|I. Ferenc József osztrák császár és magyar király 1885 körül
Császári és Királyi Vezérkar Főnöke A vezérkar hivatali szervezetének gyökerei a XVIII. század elejére nyúlnak vissza. 1801-től békében is működő szervezetté vált, a fenti névvel a kiegyezés körüli évektől jelölték, és 1895-től lett a hivatalos neve: Chef des Generalstabes für die gesamte bewaffnete Macht. A haderő 1853-as reformja során a hadügyminisztérium segédközegéül sorolták be, de a nagy egyéniségű vezetői mint pl. Friedrich von Beck-Rzikowsky vagy Franz Conrad von Hötzendorf idején a hadügyminisztertől függetlenítve és az uralkodónak közvetlenül alárendelve működött, így a vezérkari főnök kezében összpontosult a haderő tényleges irányítása. thumb|Franz Conrad von Hötzendorf tábornagy, vezérkari főnök
Birodalmi Hadügyminisztérium A hadügyminisztériumnak közvetlenül voltak alárendelve a katonai kerületparancsnokságok. Élükön egy-egy tábornok állt. A parancsnokságok a következőképpen szerveződtek: A katonai osztály élén a vezérkari főnökkel felelt a katonai ügyekért. A katonai műszaki-építő osztály felelt a katonai került műszaki építményeiért. A hadtest vagy katonai került parancsnokság igazgatási ügyeit intéző osztály. A kiszolgáló alakulatok a hadtest vagy katonai kerület tüzérségét, jogi ügyvitelét, egészségügyi ellátását, tábori lelkészi tevékenységeit ölelte fel.
Összegezve az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregét (Landstreitkräfte) 5 részre lehet bontani: A Közös hadsereg (Gemeinsame Armee), amely állt; német ezredekből, magyar ezredekből az Osztrák Császári-Királyi Honvédségre (k.k. Landwehr), a Magyar Királyi Honvédségre (k.u. Landwehr), és ezen belül a Horvát-Szlavón Honvédségre (kroatisch-slawonische Landwehr, hrvatsko domobranstvo) 1915-től az alakulatok elveszítették különleges megnevezéseiket, ezután hivatalosan csakis a számozásukat használták. A köznyelv és a katonák azonban továbbra is korábbi neveiken nevezték ezredeiket.
A Közös Hadsereg bélyegkép|balra|250px|A Császári és Királyi Hadsereg 1915-ben bevezetett gyalogsági zászlója (K.u.k.Infanteriefahne) A Hadsereg fő erejét a közös „Császári és Királyi Hadsereg” (németül kaiserlich und königliche (k.u.k.) Armee) adta, ehhez képest az osztrák k.k. Landwehr és a Magyar Királyi Honvédség eltörpült mind létszámra, mind fegyverzetre, alapvetően másodlagos jelentőségű volt. A két honvédség például egyáltalán nem rendelkezett nehéztüzérséggel. A Honvédség és a Landwehr ezredei három zászlóaljból álltak, a közös hadsereg ezredei pedig négy zászlóaljból álltak.
A Közös Hadseregben kétféle alakulat létezett: azok, amelyeknek a toborzóterülete az örökös tartományokban volt, ezeket német ezredeknek hívták, és azok, amelyek legénységét a Magyar Szent Korona Országainak területéről toborozták, ezeket magyar ezredeknek hívták.
Az első világháború kitörésekor a hadseregek szervezeti felépítése A hadseregek 1914-es mozgósítás előtti létszáma 25 000 tiszt (Orvosokat, állatorvosokat és számvevő tiszteket nem bele számolva.) 415 000 altiszt és legénységi beosztású katonák 87 000 ló 1200 löveg – (Erőd lövegek és tartalékos alakulat lövegeit nem bele számolva.)
thumb|Az Osztrák Császári Hadsereg ulánus tisztjének tcsapkája
Császári és Királyi Hadsereg (k.u.k. Armee) 16 hadtest parancsnokság 49 gyalogos hadosztály → 76 gyalogdandár → 14 hegyi dandár 8 lovassági hadosztály → 16 lovasdandár 102 gyalogezred 4 zászlóaljjal 4 bosznia-hercegovinai gyalogezred 4 zászlóaljjal 4 tiroli "Kaiserjäger – Császárvadász" vadászezred 4 zászlóaljjal 32 tábori "Feldjäger" zászlóalj 1 bosznia-hercegovinai tábori "Feldjäger" zászlóalj 42 tábori tüzérezred 14 tábori ágyútarackos tüzérezred 11 lóvontatású tüzérosztály 14 nehéz ágyútarackos tüzérosztály 11 hegyi tüzérezred 6 erőd tüzérezred 10 önálló erőd tüzérosztály 15 dragonyos ezred 16 huszárezred 11 ulánus ezred 16 trén "hadtáp" osztály 14 utász zászlóalj 9 műszaki zászlóalj 1 hidász zászlóalj 1 vasúti ezred 1 távíró ezred
thumb|A k.u.k. dragonyos tiszt sisakja
Osztrák Császári-királyi Honvédség (k.k. Landwehr) 35 honvéd "Landwehr" gyalogezred 3 zászlóaljjal 2 honvéd "Landwehr" hegyi gyalogezred 3 tiroli "Landesschützen" lövészezred 1 lovasított tiroli "Landesschützen" lövészosztály 1 lovasított dalmáciai "Landesschützen" lövészosztály 6 honvéd "Landwehr" ulánus ezred 8 honvéd "Landwehr" tábori tüzérosztály 8 honvéd "Landwehr" tábori ágyútarackos tüzérosztály
Magyar Királyi Honvédség (k.u. Landwehr) 6 magyar királyi honvéd katonai kerület 2 magyar királyi honvéd gyalogos hadosztály 2 magyar királyi honvéd lovassági hadosztály 4 magyar királyi honvéd gyalogdandár 12 önálló magyar királyi honvéd gyalogdandár 4 magyar királyi honvéd lovasdandár 32 magyar királyi honvéd gyalogezred 10 magyar királyi honvéd huszárezred 8 magyar királyi honvéd tábori tüzérezred 1 magyar királyi honvéd lóvontatású tüzérosztály
Csapatzászlók Más országoktól eltérően az Osztrák–Magyar Monarchia nem használt minden egyes ezred számára különböző csapatzászlót. Csak ötféle különböző megjelenésű csapatzászló volt engedélyezve: kettő a Császári és Királyi Hadseregnek, egyet fehér alapszínnel, egyet az ún. császár sárga alapszínnel és egy az osztrák k.k. Landwehr, és kettő a Magyar Királyi Honvédség magyar és horvát ezredei számára. A Császári és Királyi Hadsereg fehér és sárga zászlóinak elülső oldalán egységesen a Habsburg–Lotaringiai-ház nagycímere szerepelt, a fehér hátoldalán egy stilizált Szűz Mária és kis Jézus alakot viselt. Azonban a sárga zászló mindkét oldalán a kétfejű sast viselte. Két anyagból varrták össze őket, amit három oldalon fekete-sárga-vörös színű lángnyelvek sora zárt. A zászlórudat ugyanilyen színű spirálisan felvitt csíkok színesítették. A közös hadsereg alakulatait a fehér színű zászlóval látták el, kivéve a 2., 4., 39., 41., 57. gyalogezredeket. Az osztrák k.k. Landwehr zászlójának előoldalán a kétfejű sas, hátoldalán I. Ferenc József osztrák (német) uralkodói névjele szerepelt. A Magyar Királyi Honvédség kétféle zászlót használt, egyet a magyar, egyet a horvát alakulatai számára. Ezek előoldalán a Magyar Királyság középcímere, hátoldalán I. Ferenc József magyar uralkodói névjele szerepelt. Eltérés, hogy a magyar zászlókon a magyar piros-fehér-zöld, a horváton pedig a horvát piros-fehér-kék nemzeti színek szerepeltek.
Kapcsolódó szócikkek Császári és Királyi Fegyveres Erők A Császári és Királyi Hadsereg hadtestei 1914-ben A Császári és Királyi Hadsereg hadosztályai 1914-ben A Császári és Királyi Hadsereg rendfokozatai (szárazföldi egységek) A császári és királyi haditengerészet rendfokozatai Császári és Királyi Haditengerészet A Császári-Királyi Hadsereg 1848-1849-ben Császári és Királyi Huszárok Magyar Királyi Honvédség Hadtörténeti Múzeum (Bécs)
Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia hadtörténete