Marlene Dietrich (Berlin, 1901. december 27. – Párizs, 1992. május 6.) eredeti nevén Marie Magdalene Dietrich német színésznő, énekesnő.

Élete Marlene Dietrich porosz rendőrtiszti családban született, apja Louis Erich Otto Dietrich, anyja Wilhelmine Elisabeth Josephine Felsing volt. A családnak Marie Magdalene mellett, aki később Marlenének nevezte magát, még egy lánya volt, az egy évvel idősebb Elisabeth. Az apa 1908-ban bekövetkezett halála után az anya 1914-ben férjhez ment egy porosz katonatiszthez.

Marlene zenei oktatásban részesült és 1918-ban a weimari Zeneművészeti Főiskolán hegedűművésznek tanult. 1921-től Berlinben folytatta tanulmányait. Az első színpadi szerepet Max Reinhardttól kapta.

1923-ban férjhez ment Rudolf Sieberhez, a következő évben megszületett Maria nevű lányuk. Marlene Dietrich életében 1930-ban bekövetkezett a hazai és nemzetközi siker Lola Lola szerepével A kék angyal című filmben, amely Heinrich Mann Ronda tanár úr című regénye alapján készült. Szintén 1931-ben Oscar-díjra jelölték a Marokkó című filmbeli szerepéért.

Josef von Sternberg rendezővel együtt Amerikába utazott, és a Paramount Picturesszel kötött szerződést.

1936-ban elutasította Joseph Goebbels felkérését, hogy Németországban forgasson, annak ellenére, hogy a magas díjazás mellett szabad kezet kapott volna a forgatókönyvek és munkatársak kiválasztásában. A továbbiakban az Amerikai Egyesült Államokban játszott, olyan rendezők keze alatt, mint Alfred Hitchcock, Ernst Lubitsch, Orson Welles és Billy Wilder. 1939-ben felvette az amerikai állampolgárságot.

Miután Jean Gabin csatlakozott a francia ellenálláshoz, Dietrich is tenni akart valamit a hitleri rezsim elleni harcban. Ezért énekesnőként az amerikai katonáknak tartott előadásokat, a lehető legközelebb a frontvonalhoz. A második világháború végén az első amerikai csapatokkal Németországba érkezett, ahol sikerült viszontlátnia édesanyját és nővérét.

Politikai kiállása a hitleri náci ideológia ellen nemzetközi téren sok elismerést szerzett: 1947-ben megkapta a civilek által elérhető legmagasabb amerikai kitüntetést (Medal of Freedom), 1950-ben pedig a francia Becsületrend lovagja lett.

1953 után kizárólag énekesnőként lépett színpadra. Zenei kísérője 1955-től körülbelül 10 évig Burt Bacharach volt. 1961-ben forgatta az Ítélet Nürnbergben című filmet, majd 1978-ban az utolsót, a Dzsigolót.

Élete későbbi szakaszában alkoholizmusa egyre nagyobb problémát jelentett. Egy 1975-ös ausztráliai fellépés után combnyaktörést szenvedett. A legutolsó filmszerepét, 1979-ben kerekesszékben játszotta. A forgatás után párizsi lakásában teljesen visszavonultan élt. Évekkel később beleegyezett, hogy szerepeljen Maximilian Schell Marlene című dokumentumfilmjében (1984), de kizárólag a hangjával.

1992-ben Párizsban halt meg, hivatalosan szív- és veseelégtelenségben. Kívánságának megfelelően Berlinben temették el.

Dietrich biszexuális volt: viszonya volt Ona Munson színésznővel és Mercedes de Acosta írónővel, szeretői között tartják számon ezenkívül a Kennedy család több tagját, Frank Sinatra amerikai énekest, Claudette Colbert amerikai színésznőt, James Stewart és Gary Cooper amerikai színészeket, Ernest Hemingway amerikai és G. B. Shaw angol írót, valamint Margo Lion színésznőt.

Életéről 2000-ben készült életrajzi film, Marlene címmel, Katja Flint és Herbert Knaup főszereplésével.

1978-ban kiadott életrajzi könyvét, Tiétek az életem címmel hazánkban is kiadták. A lánya, Maria Riva a kilencvenes évek elején írott könyve, a Marlene Dietrich az Amerikai Egyesült Államokban a bestsellerlisták élére került.

2002-ben Berlin díszpolgára lett.

Filmek bélyeg|A Marokkó című filmben (1931) bélyegkép|jobbra|Németországban, 1933 májusában bélyegkép|jobbra|Az Amerikai Hadsereg harmadik hadosztályának katonáit szórakoztatja 1944-ben bélyegkép|jobbra|Egy sebesült katona begipszelt lábára írja nevét, az Egyesült Államok tábori kórháznál Belgiumban, 1944. november 24-én, fellépését követően bélyegkép|jobbra|A Stanley Kramer által rendezett Ítélet Nürnbergben c. filmben (1961) So sind die Männer (Der kleine Napoléon) Kis Napóleon, Georg Jacoby, 1922 Tragödie der Liebe A szeretet tragédiája, Joe May, 1922 Der Mensch am Wege A férfi úton van, Wilhelm Dieterle, 1922/23 Der Sprung ins Leben Az élet ugrása, Johannes Guter, 1922/23 Manon Lescaut, Arthur Robinson, 1925 Eine Dubarry von heute A mai Dubarry, Alexander Korda, 1925/26 Der Tänzer meiner Frau A feleségem táncosa, Alexander Korda, 1925/26 Madame wünscht keine Kinder [Az asszony nem akar gyermekeket], Alexander Korda, 1925/26 Kopf hoch, Charly! Menj fel, Charly!, Willi Wolff, 1925/26 Der Juxbaron, Willi Wolff, 1925/26 Sein größter Bluff, Harry Piel, 1927 Café Electric, Gustav Ucicky, 1927 Prinzessin Olala, Robert Land, 1928/29 Ich küsse Ihre Hand, Madame, Robert Land, 1927/28 Die Frau, nach der man sich sehnt, Kurt Bernhardt, 1929 Das Schiff der verlorenen Menschen, Maurice Tourneur, 1929 Gefahren der Brautzeit, Fred Sauer, 1930 A kék angyal (Der blaue Engel), Josef von Sternberg, 1930 Marokko, Josef von Sternberg, 1930 (Gary Cooper-rel ) Dishonored (X27), Josef von Sternberg, 1931 Shanghai Express, Josef von Sternberg, 1932 Blonde Venus, Josef von Sternberg, 1932 Song of Songs, Rouben Mamoulian, 1933 Die scharlachrote Kaiserin, Josef von Sternberg, 1934 Die spanische Tänzerin, Josef von Sternberg, 1935 Sehnsucht, Ernst Lubitsch und Frank Borzage, 1936 Allah kertje - The Garden of Allah, Richard Boleslawski, 1936 Perlen zum Glück, Frank Borzage, 1936 Tatjana, Jaques Feyder, 1937 Engel, Ernst Lubitsch, 1937 Asszonylázadás (Destry rides again), George Marshall, 1939 Das Haus der Sieben Sünden, Tay Garnett, 1940 Die Abenteurerin, René Clair, 1941 Herzen in Flammen, Raoul Walsh, 1941 The Lady is willing, Mitchel Leisen, 1942 Die Freibeuterin, Ray Enright, 1942 Pittsburgh, Lewis Seiler, 1942 Follow the Boys, Edward E. Sutherland, 1944 Kismet, William Dieterle, 1944 Martin Roumagnac, Georges Lacombe, 1946 Golden Earrings, Mitchell Leisen, 1947 Eine auswärtige Affäre, Billy Wilder, 1948 Jigsaw, Fletcher Markle, 1949 Die rote Lola, Alfred Hitchcock, 1950 Die Reise ins Ungewisse, Henry Koster, 1951 Engel der Gejagten, Fritz Lang, 1952 80 nap alatt a Föld körül, Michael Anderson, 1956 Die Monte Carlo Story, Samuel A. Taylor und Giulio Machi, 1957 A vád tanúja, Billy Wilder, 1957 A gonosz érintése, Orson Welles 1958 A nürnbergi per, Stanley Kramer, 1961 The Black Fox, The True Story Of Adolf Hitler, Louis C. Stoumen, 1962 Zusammen in Paris, Richard Quine, 1964 I wish you Love, Clark Jones, 1972 Schöner Gigolo, armer Gigolo, David Hemmings 1978 Marlene, Maximilian Schell, 1982/83

Díjak, jelölések Oscar-díj 1931 jelölés: legjobb női főszereplő – Marokkó Golden Globe-díj 1958 jelölés: legjobb női főszereplő – A vád tanúja German Film Awards 1980 díj: Életműdíj Laurel-díj 1958 2. helyezés: legjobb női főszereplő – A vád tanúja

Kitüntetések Az 1923-ban felfedezett 1010-es kisbolygót róla nevezték el. 1947-1950: Medal of Freedom, az Amerikai Egyesült Államok hadügyminisztériuma által civileknek adható legmagasabb kitüntetés 1950: a francia Becsületrend lovagja 1960. október 31.: kitüntetés Izrael államtól 1963. március 3.: a belga király a Leopold rendjellel tüntette ki 1971: a francia Becsületrend tisztje 1989: a Francia Becsületrend parancsnoka 2002. május 16.: Berlin díszpolgára (posztumusz kitüntetés)

Könyve magyarul Tiétek az életem; ford. Sarlós Zsuzsa; Zeneműkiadó, Bp., 1985

Jegyzetek

Irodalom Bradányi Iván: A kék angyal. Marlene Dietrich élete; Regun Press, Üllő, 2005 Gilles Plazy: Az igazi Marlene Dietrich; ford. Laky Krisztina; Jószöveg Műhely, Bp., 2006 C. W. Gortner: Az isteni Marlene. Életrajzi regény; ford. Kovács Kristóf; Tericum, Bp., 2017

További információk

Hivatalos oldal www.puettner.com Marlene Dietrich Collection – Berlini Filmmúzeum The Legendary, Lovely Marlene www.marlenedietrich-filme.de

Kategória:1901-ben született személyek Kategória:1992-ben elhunyt személyek Kategória:Német énekesek Kategória:Német színésznők Kategória:Amerikai színésznők Kategória:LMBT színészek Kategória:Berliniek Kategória:A Becsületrend lovagjai