Forgács Antal született: Freud (Bicske, 1910. február 10.Születése bejegyezve a bicskei állami születési akv. 30/1910. folyószáma alatt. – Németország, 1944. március)Halálesete bejegyezve a bicskei állami halotti akv. 90/1949. folyószáma alatt. magyar költő, újságíró.
Élete
Freud Lajos (1880–1928) gabonakereskedő és Grünfeld Irma fia. „Falun születtem, s tizenegy éves koromig falun múltak el napjaim. Szüleim, úgynevezett asszimiláns zsidók voltak, csak magyarul beszéltek… (…) Hazára leltem a magyar nyelvben s a magyar költészetben, és zsidó vagyok.” – írta magáról 1939-ben. Rövid életéről és tragikus haláláról keveset tudunk. A középiskolát „a városban” végezte. Szolnokon volt katona.
Először az 1929-ben megjelent Jóság című antológiában jelentek meg versei. Az 1930-as évek elején néhány könyvismertetése jelent meg a Társadalmi Szemlében. Részt vett az illegális kommunista mozgalommal. 1932-ben egy szervezkedés lebukásakor őt is letartóztatták, majd kiengedték, mert nem találtak ellene bizonyítékot.
Első verskötete 1933-ban jelent meg, tehát letartóztatása után, Fanyar idők címmel. Ezt még két verskötet követte 1936-ban és 1938-ban. Sok zsidó kortársához hasonlóan ő is elhagyta Magyarországot (1938 őszén), ám még azután is jelentek meg írásai, versei a Korunkban. Párizsból a német megszállás elől vidékre menekült 1944-ben a Gestapo Grenoble-ban elfogta. A franciaországi drancy-i gyűjtőtáborba, majd onnan Németországba került. Halálának helye és időpontja nem ismert. 1949-ben a budapesti központi járásbíróság holttá nyilvánította 1944. április 15-ei dátummal.A budapesti központi járásbíróság P.k.I. 58/898/1949/4. sz. jogerős végzése.
Költőként a Nyugat úgynevezett harmadik nemzedékéhez sorolják. Az 1930-as évek közepén jelentek meg versei és kisebb bírálatai a folyóiratban. Első verseinek szabadabb, akkor már pusztán divatos formáiról hamarosan áttért a kötöttebb formákra. Eközben költeményeit egyre inkább áthatja a szorongás, a legyőzöttség, a félelem érzete, kiütközik „eredendően pesszimizmusra hajlamos alkata”. Bár „szocialista indítású költő volt (…) Világ- és életmegvetésről, a világból kikapcsolódott személyiségről beszélhetünk.Forgács Antal költészete Digitális Irodalmi Akadémia, 1965.
Neki ajánlotta az első kötetét (1930) lezáró, Csöndes sorok lehajtott fejjel című versét Radnóti Miklós.
Munkái bélyegkép|<center>Emléktáblája Budapesten Fanyar idő (versek, Budapest, 1933) Hűvös magány (versek, Budapest, 1936) Időm törvénye szerint (versek, Budapest, 1938) A világ nem felel (válogatott versek, Budapest, 1963)
Jegyzetek
Források
Havas Endre: Forgács Antal. In: Bóka László (szerk.): Magyar mártír írók antológiája Cserépfalvi, 1947 (50–51. o.) 622–623. o.
További információk
Bálint György: Forgács Antal: Fanyar idő Nyugat, 1933. 22. szám. Gaál Gábor /G. G./: Forgács Antal: Hűvös magány Korunk, 1936. május, 451. o. Fejtő Ferenc: Hűvös magány Nyugat, 1936. 3. szám. Forgács Antal publikációi a Korunk-ban (1932–1939 között). Galambos Ferenc: Korunk repertórium (1926–1940) Forgács Antal költészete Digitális Irodalmi Akadémia, 1965.
Kategória:Magyar költők Kategória:1910-ben született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Bicskeiek Kategória:Magyar emigránsok Franciaországban Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Meggyilkolt költők, írók