Nagymogyorós () falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése Munkácstól északnyugatra, Borhalom, Szerencsfalva és Kismogyorós közt fekvő település.
Története Nevét először „Mogioros” néven említették az oklevelekben.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MOGYORÓS. Kis, és Nagy Mogyorós. Két orosz falu Bereg Várm. földes Ura G. Schönborn Uraság, lakosai többfélék, fekszenek Patkanócznak szomszédságában, és annak filiáji, határjok trágyázással is tsak zabot terem, és rozsot ritkán, földgye hegyes, és köves, Munkacstól nints meszsze, a’ hol vagyonnyaikat el adhattyák, legelőjök alkalmatos, fájok van.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mogyorós (Kis és Nagy), két egymáshoz 1/2 órányira fekvő orosz falu, Beregh vmegyében, Munkácshoz észak-nyugotra. Az első 300 g. kath., 4 zsidó, a második 314 g. kath., 6 zsidó lak., görög kath. parochiával. Földeik hegyesek, kövesek; erdejök derék. F. u. Schönborn.”
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Latorcai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
1910-ben 468 lakosából 17 magyar, 9 német, 442 ruszin volt; ebből 438 görögkatolikus, 23 izraelita volt. 2015-ben a 155 méterrel a tengerszint fölött fekvő falunak 803 lakosa volt.
Források A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914
Jegyzetek
Kategória:Bereg vármegye települései Kategória:A Munkácsi járás települései