A Haast-féle sas (latin neve Harpagornis moorei, de mivel újabb eredmények alapján a külön nembe sorolása nem indokolt, ezért neve lehet Hieraaetus moorei vagy Aquila moorei is) egy kihalt, hatalmas sas, amely Új-Zéland Déli-szigetén alakult ki a pleisztocén során. Magyar (és angol) nevét felfedezőjéről, Julius von Haastról kapta.
Megjelenése Hatalmas termetű ragadozó madár lehetett: a hím kb. 9–12 kg, a nőstény pedig kb. 10–15 kg tömegű volt (nemi kétalakúság); szárnyuk fesztávolsága elérhette a 2,6–3 métert. Mérete valószínűleg közel járhatott a repülőképesség felső határához.
Életmódja Mivel Új-Zéland két szigetén az emlősöket csak fókák és denevérek képviselték, és (a hidasgyíkoktól eltekintve) nagyméretű hüllők sem éltek a szigeteken, így a két sziget szárazföldi gerinceseinek nagy részét a madarak adták. Ezért a Haast-féle sas az ökoszisztéma csúcsragadozója lehetett: a különböző röpképtelen moa-fajokra vadászott a levegőből, és közülük a 200 kg tömegű példányokat is képes volt elejteni.
Kihalása A faj a maorik betelepedése idején (a 11. század körül) még létezett, de az európaiak megjelenésekor (18. század) már nem: valószínűleg a 15–16. század során pusztulhatott ki. Kihalásának valószínű oka, hogy zsákmányállataikat, a moákat, a maorik túlvadászták.
Rendszertani helye A faj pontos taxonómiai hovatartozására a közelmúltban DNS-vizsgálatok derítettek fényt; közeli rokona az alig 1 kg tömegű ausztrál törpesas (Hieraaetus morphnoides).
Irodalom Bunce et al. 2005. Ancient DNA Provides New Insights into the Evolutionary History of New Zealand’s Extinct Giant Eagle, PLoS Biology, 3(1), e9.
Jegyzetek
Források Haast’s eagle, New Zealand giant eagle Az óriássasok rejtélyes növekedése
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Sasformák Kategória:Kihalt madarak Kategória:Új-Zéland kihalt madarai Kategória:Új-Zéland állatvilága a pleisztocénben Kategória:A holocénban kihalt új-zélandi állatok Kategória:Kihalt ragadozó madarak