Prick József (Szilágysomlyó, 1823. február – Beodra, 1872. május 10.) magyar jogász, politikus, alispán, országgyűlési képviselő.
Életútja Tanulmányokat a szatmári líceumban folytatott, majd elvégezte a nagyváradi jogakadémiát. 1845-ben ügyvédi vizsgát tett, majd irodát nyitott Pesten. Egészségi állapota, s tapasztalatok szerzése céljából is utazásokat tett a világ különböző országaiba. Az 1848-as magyar szabadságharc hírére Törökországból azonnal hazasietett, de mivel egészségi állapota nem engedte meg, hogy fegyverrel harcoljon, a hivatalnoki kar nélkül maradt Torontál vármegye jegyzője lett az 1848-49-es magyar szabadságharc egész ideje alatt.
A világosi fegyverletétel után neki is menekülnie kellett. Török száműzetésbe került, előbb Vidinbe ment, onnan Kossuth Lajossal és kíséretével Sumlába, ahol Gorove Istvánnal együtt a menekültek bizottságának titkáraként működött. Igyekezett segíteni a szabadságharc száműzötteinek letelepítésében. Amikor Kossuth Lajos ellen merényletet szerveztek az osztrákok, Vay gróf a Konstantinápolyban tartózkodó menekülteket felhívta, hogy gyűljenek össze s vezetése alatt a külügyi hivatalba menjenek. A száműzöttek szónokul Prick József társukat választották. A több mint száz tagú küldöttség szószólója csaknem két órás francia nyelvű szónoklatában meg akarta győzni a külügyi hivatal vezetőjét, hogy bocsássa szabaadon Kossuthot.
1851-ben Angliában gyülekeztek a magyar szabadságharc menekültjei. Prick vezetésével a portsmouth-i kikötőben 112 fő emigráns szállt fel a „Davoshire” nevű hajóra, s kelt át az Atlanti-óceánon, 1851. június 31-én érkeztek meg New York-ba. Prick József mindjárt kihallgatásra jelentkezett New York polgármesterénél, aki ajánlólevéllel küldte át őt a bevándorlási biztoshoz. A bevándorlási biztos egy hétre elszállásolta őket az East Side-on, munkát azonban nem szerzett nekik, az emigránsoknak magukról kellett gondoskodniok. Prick és csoportjából számosan az Újházy László által alapított New Budára szerettek volna eljutni, de Iowa állam nagyon messzire volt a korabeli közlekedési viszonyok közepette.
Abból az 1700 dollárból, amit a magyar menekültek segélyezésére alakult amerikai bizottságtól kaptak, az útnak indult emigránsok csak Chicagoig jutottak el. Itt megrekedtek, egy Corcoran nevű New York-i bankár ugyan hajlandó lett volna Prick csoportját Iowa államba elszállítani, ha az időközben Amerikába érkezett Kossuth Lajos igent mond, ez azonban nem történt meg. A chicagóiak kisegítették a magyar emigránsokat, útiköltséggel látták el azokat, akik el akartak utazni. Prick József a városban maradt, és a Dearborn Akadémián tanított francia és latin nyelvet, esténként a gyermekkorában megtanult magyar verseket szavalta, hogy ne feledje a magyar nyelvet.
A amerikai polgárháborúban Prick József az Amerika egységéért és a rabszolga-felszabadításért harcoló északiak oldalán állt, de egészségi állapota miatt nem harcolhatott.
1857–59 közt Európában járt, az 1867-es kiegyezés után hazatelepedett. 1869-ben ellenzéki országgyűlési képviselőnek választották a lovrin-billédi kerületben, 1872-ben Torontál vármegye alispánja lett.
1872-ben Ferenc József árvíz által sújtott területeken tett körútján Prick József alispán kísérő menetben haladó kocsija Beodránál árokba borult, s látszólag bokatörést szenvedett, de négy nap múlva belső sérülései miatt elhunyt Beodrán. Nagybecskereken kísérték utolsó útjára.
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar jogászok Kategória:A magyar szabadságharc chicagói emigránsai Kategória:Országgyűlési képviselők (1869–1872) Kategória:1823-ban született személyek Kategória:1872-ben elhunyt személyek Kategória:Szilágysomlyóiak Kategória:Torontál vármegye alispánjai Kategória:Köztisztviselők az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Kategória:Közúti balesetben elhunyt személyek Kategória:Magyar emigránsok Törökországban