bélyegkép|Mára domborművének töredéke (Gandhárai stílusban). bélyegkép|Mára démonai - pálmalevélre írt kézirat. Nálanda, Bihár, India bélyegkép|Mara megkísérti Buddhát (anikonikus ábrázolás: Buddhát csupán a trónja szimbolizálja), 2. század
Mára (szanszkrit: मार, māra; kínai: 魔, pinjin: mó; tibeti: bdud; burmai: မာရ်နတ်; thai: มาร), a buddhizmusban egy démon, aki megkísérelte elcsábítani Gautama Buddhát gyönyörű nőkkel, akik - a különféle legendák szerint - a lányai voltak.Lásd, például: SN 4.25 - "Mára lányai" (Bodhi, 2000, pp. 217-20), illetve: Sn 835 (Szaddhatissza, 1998, 98. o.). Mindkét szövegben Mára lányai az érzéki sóvárgás (tanhá), a gyűlölet (arati) és az érzékiség (rága) megtestesülései. A buddhista kozmológiában Mára testesíti meg az ártó ösztönzéseket, az ügyetlenséget és a spirituális élet „halálát”.http://www.nirvanadhamma.com/en/articles/hidden-danger-of-existence!/higher-realms/mara-the-god-of-death/ Csábítóként Mára eltéríti az embereket a spirituális gyakorlatoktól, úgy hogy a negatív dolgokat pozitív színben tünteti fel.
A hinduizmusban a halálos betegségek istene és a káma-dhátu ura: az érzéki élvezet iránti vágyé, amely miatt az emberek meggondolatlanul cselekszenek.Akadémiai Kiadó: Világvallások → Mára, 2009
Nevének eredete A „Mára” szó az indoeurópai alapnyelv *mer- szótövéből ered, melynek jelentése „meghalni”. Az igető szanszkrit formája √mṛ. Ennek jelenidejű jelzői alakja mrjate és a műveltető alakja márajati. Mára a műveltető szótő verbális főnévi alakja, amelynek jelentése 'halált okozni' vagy 'gyilkolni'. Más, halállal kapcsolatos szóhoz is kapcsolható ugyanezzel a tővel: marana vagy mrtju (halál).
Áttekintés A hagyományos buddhizmusban a Mára névhez négy értelmét szokás társítani: Klésa-mára, vagy Mára az összes tévelygő érzés megtestesülése. Mrtju-mára, vagy Mára a halál, amely a születések és halálok végtelen körforgását jelenti. Szkandha-mára, vagy Mára a kondicionált létezések összességének metaforája. Dévaputra-mára, vagy Mára egy déva fia - tehát létező, nem metaforikus.
A korai buddhizmusban Mára szó szerinti és pszichológiai értelmezést is kapott. Létező lényként közvetlenül a meditáló Buddha mellett is megjelent. A Buddha-szobrok közkedvelt témája Délkelet-Ázsiában a meditáló Buddha. Bal keze az ölében, a bal tenyér az ég felé néz. A jobb karja a jobb térdén helyezkedik el, a jobb kezén az ujjak a földet érintik, ami az jelzi, hogy Buddha a Földet hívja, hogy legyen tanúja, amint legyőzi Márát és eléri a megvilágosodást. Ezt a testtartást nevezik 'föld-érintő mudrának'.
Három lánya Buddha megvilágosodásának egyes elbeszéléseiben Mára nem küldte lányait, hogy csábítsák el Buddhát, hanem saját akaratukból mentek, amikor Mára már feladta, hogy megállítsa Buddhát a megvilágosodás felé vezető úton. Mára lányait hagyományosan három dolog megtestesüléseként értelmezik: Tanhá (sóvárgás), Arati (unalom) és Rága (érzékiség).Buddha találkozása MárávalLásd, pl: SN 4.25 (Bodhi, 2000, pp. 217-20), és Sn 835 (Szaddhatissza, 1998, 98. o.)
Kapcsolódó szócikkek Ördög Sátán Jama (istenség)
Jegyzetek
Források Bodhi, Bhikkhu (ford.) (2000). The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya. Boston: Wisdom Pubs. . Saddhatissa, H. (ford.) (1998). The Sutta-Nipāta. London: RoutledgeCurzon Press. .
További olvasmányok
További információk Buddha találkozása Márával: ábrázolásuk az irodalomban és a művészetben Mára megszelídítése Mara, a gonosz
Kategória:Buddhista mitológia Kategória:Hindu istenek