Svedlér (, ) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.
Fekvése Gölnicbányától 23 km-re délnyugatra, a Gölnic partján fekszik.
Története A falut német bányászok alapították a 13. század elején. Eredetileg három különálló település (Alsó-, Közép-, és Felsősvedlér) volt. 1333-ban Károly Róbert király mindhárom települést a szomolnoki uradalomhoz csatolta, később pedig Gölnicbányához is tartoztak. Svedlért 1338-ban „Tres Swetler”, „Swetler”, „Swadler” alakban említik először. 1368-ban „Swedlery” néven szerepel. 1465-ben mezővárosként a szepesi váruradalom része. 1529-ben anabaptisták telepedtek a Szepességbe, így Svedlérre is. A 16. században Svedlér 143 házzal egyike a Szepesség legnépesebb településeinek. A Thurzók, Csákyak, végül a Bányászkamara tulajdona. Lakói főként bányászok voltak és a környék rézbányáiban dolgoztak.
1662-ben, 1664-ben és 1710-ben pestisjárványok sújtották. Csak 1710-ben a lakosság háromnegyede, 1050 lakos esett a pusztító kór áldozatául. A 18.-19. században a rézbányák mellett nagyolvasztó és bányászati hivatal is működött a településen. 1787-ben 350 házában 2691 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SVEDLÉR. Német Bánya Város Szepes Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Vágendriszszelhez fél mértföldnyire; bányáji nevezetesítik, közel Hutáji is vagynak; határja hegyes, vőlgyes, fája, legelője elég van, keresetre jó módgyok, vagyonnyaik középszerűek.”
1828-ban 343 háza és 2469 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Schwedlér, német bányaváros, Szepes vmegyében, Szomolnokhoz észak-nyugotra 1 1/2 mfdnyire: 1064 kath., 1511 evang. lak. Kath. és evang. anyatemplom. Papirosmalom. Fürész és lisztmalmok. Jövedelmei rézbányák, mellyekből évenként 2000 mázsa tiszta réz ásatik. F. u. a kamara.”
1880 és 1890 között sok bányász kivándorolt a községből. 1889-ben nagy tűzvész pusztított, melyben a templom tornya is leégett. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 1858-an, többségében németek lakták, jelentős magyar anyanyelvű kisebbséggel.
2001-ben 1930 lakosából 1625 szlovák, 205 cigány, 67 német volt.
2011-ben 2083 lakosából 1549 szlovák, 331 cigány és 52 német volt.
2021-ben 2112 lakosából 1759 (+55) szlovák, 1 magyar, 185 (+209) cigány, 1 (+2) ruszin, 21 egyéb és 145 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Neves személyek Itt született Sóltz Vilmos (1833-1901) magyar kohómérnök. Itt született 1887-ben Sigmund Keil csehszlovákiai német politikus. Itt született 1934. május 10-én Ferdinand Martin Klein pedagógusprofesszor. Itt szolgált Johann Konrad Bexheft (1766 körül-1825) evangélikus lelkész. Itt is garázdálkodott Gordán Gyuri (19. század) betyár, zsivány.
Nevezetességei Szent Margit tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban, a 17. században barokk stílusban építették át. Berendezése 18. századi. evangélikus temploma 1787-ben épült. A Gölnicen a 19. században épített fedett fahíd vezet át.
Képtár
Jegyzetek
További információk
Hivatalos oldal Svedlér (magyar) E-obce.sk Községinfó
Svedler Kategória:Szepes vármegye települései