Lerdo egy város Mexikó Durango államának keleti részén, a Comarca Lagunera nevű vidéken. Bár lakossága 2010-ben csak körülbelül 80 000 fő volt, a vele egybeépült Gómez Palacióval és Torreónnal együtt a várostömörülés lakossága elérte az 1,1 milliót.
Földrajz Fekvése A város Durango állam keleti részén, Coahuila állam határán épült fel, a torreóni agglomeráció délnyugati részén. Maga a település egy kb. 1130–1140 méter magasan fekvő síkságon, a Nazas időszakos folyó völgyében található, de közvetlen környezetében már a Keleti-Sierra Madre több száz méter relatív magasságú hegyei emelkednek.
Éghajlat A város forró és igen száraz. Minden hónapban mértek már legalább 31 °C-os hőséget, a rekord elérte a 42 °C-ot is. Az átlagos hőmérsékletek a januári 13,2 és a júniusi 27,2 fok között váltakoznak, fagy novembertől márciusig fordulhat elő. Az évi átlagosan 254 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség közel 70%-a.
Népesség A település népessége a közelmúltban folyamatosan és gyorsan növekedett: ÉvLakosság199046 593199554 570200058 862200571 373201079 669
Története Nevét Miguel Lerdo de Tejada politikusról, egykori gazdasági miniszterről kapta.
1598. május 6-án Juan Agustín Espinosa, a Jézus Társasága misszionáriusának vezetésével 40 spanyol és tlaxkalték család érkezett meg a Nazas partjára, és megalapították a San Juan de Casta nevű missziót. A 18. század végén a Nazas vizét öntözőrendszerekhez felhasználva több ranchót is alapítottak a környéken, köztük 1799. május 30-án a San Fernando nevűt. 1811. április 8-án áthaladt itt a mexikói függetlenségi háború négy foglyul ejtett vezére: Miguel Hidalgo, Ignacio Allende, Juan Aldama és José Mariano Jiménez, akiket Chihuahuába kísértek, és később kivégeztek.
1827-ben a rancho hacienda rangra emelkedett, majd megvásárolta Juan Nepomuceno Flores, aki 1848-ban új épületeket létesített rajta. 1864. augusztus 27–29-ig itt éjszakázott a francia megszállók elől menekülő, de a helyi lakosok által védelmezett Benito Juárez és miniszterei, köztük Melchor Ocampo és Sebastián Lerdo de Tejada is. Néhány nappal később, szeptember 8-án, a helyi birtokosokat képviselő Catarino Navarro javaslatára Juárez a települést Villa Lerdo de Tejada néven villa rangra emelte. Az új, Navarro által vezetett ideiglenes kormány várostervezésbe kezdett, és felépíttette többek között a városháza első emeletét, a Plaza de Armas teret és a Jézus Szent Szíve-templomot, a következő városvezetés pedig a bikaviadalok terét. 1867-ben a települést községközponttá nyilvánították. 1889-ben felépítettek egy óratornyot, aminek mintájául a palesztinai Haifa városában található óratorony szolgált, 1894. november 16-án pedig a város megkapta a ciudad rangot is. A következő időszakban rengeteg építkezés történt városszerte, bár eleinte nehezítette a helyzetet, hogy a községen áthaladó vasút nem érintette magát a községközpontot.
Turizmus, látnivalók A városban több régi műemlék is található, például a községi palota, az óratorony (1889), a Jézus Szent Szíve-templom, valamint parkok, emlékművek, és a közelben található La Loma-hacienda, ahol az 1913-as torreóni csata előtt Pancho Villát az északi hadosztály vezetőjévé választották. Lerdóban két múzeum is található: a városi múzeum mellett itt működik a világrekordokat is felállító Francisco Sarabia Tinoco pilóta emlékére szentelt kiállítás is.
A hagyományos ünnepek mellett november első felében a ciudad rang elnyerésére ünnepségek keretében emlékeznek meg, augusztus végén pedig gyapot- és szőlőfesztivált rendeznek, ahol többek között mezőgazdasági és kézműveskiállításokat tartanak.
Jegyzetek
Kategória:Durango települései