Szeremlei Sámuel (Csögle, 1695.? – Debrecen, 1778.) városi főbíró, tanár, fordító, versszerző.
Élete
Édesapja Szeremlei János, a pápai református kollégium tanára volt. Szeremlei Sámuel tanulmányait Pápán, a református kollégiumban és Debrecenben végezte. Jogot is hallgatott. Feltételezések szerint külföldön járt főiskolára. 1726-ban debreceni főjegyző, azután tanácsnok, 1750-től a református kollégium gondnoka, 1753-tól főbíró volt Debrecenben. Szilágyi Sámuel püspök apósa volt.
Művei
Keresztyén embernek egész tiszte (Angolból ford.). (Debrecen. 1769.) Magános buzgó könyörgések (Az előbbinek végén). (Debrecen. 1770.)
Verseket is írt, melyek közel egyet Tóth Ferenc közölt a tiszántúli püspökök életében (129–131. l.).
Források
Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon Veszprém megyei életrajzi lexikon
További információk
Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. Nagybákay Antal: Egy barokk-kori debreceni főbíró élete... Debrecen, 1942.
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Az 1690-es években született személyek Kategória:1778-ban elhunyt személyek