Az avarok észak-ázsiai eredetű nomád nép, amely a 6. században Közép-Európába költözött és ott egy erős birodalmat hoztak létre. Több mint kétszáz évig ők voltak a legfontosabb hatalom a frank és a bizánci birodalom között. A birodalmuk, az Avar Kaganátus Baján kagán vezetésével (562–602) a fénykorát élte. Nagy Károly azonban hódító háborúi során legyőzte őket és így az avarok a 9. század elején elvesztették politikai jelentőségüket, nem sokkal később kulturális identitásukat is.
Az avar nép eredete, rokonsága, sőt még az etnikai összetétele is sokáig vitatott volt. Sok történész már a 18. század végétől a Kínától északra fekvő, a mai Mongólia területén létrejött Zsuanzsuan Birodalomhoz kötötte az eredetüket. A hsziungnukkal és a heftalitákkal is kapcsolatba hozzák őket.
Az avarokat hagyományosan a zsuanzsuanokkal azonosították.Таскин В. С. Материалы по истории древних кочевых народов группы дунху / Н. Ц. Мункуев. — Москва: Наука, 1984. — С. 4. — 487 с.Комиссаров С. А., Шульга Д. П. Аварские древности как возможная основа для выделения археологических памятников жужаней // Вестник Новосибирского государственного университета. Серия: История. Филология. — 2009. — Т. 8, вып. 5. — С. 186—188. — ISSN 1818-7919. Sok történész szerint a fő zsuanzsuan törzsek mongol nyelvűek voltak, de számos török törzset is leigáztak Конрад Н. И. Избранные труды: история. — Москва: Наука, 1974. — С. 348. — 472 с. és magukba olvasztottak.
A 2020-as évek archeogenetikai kutatásai megerősítették, hogy az avarok 7. századi vezető rétege egyértelműen visszavezethető a mai Mongólia területére, annak is a Zsuan-zsuan időszakára (i. u. 330–552), ahol a 6. század közepén a zsuanzsuanok birodalmának hanyatlása, illetve a türkök felemelkedése távozásra kényszerített egy nagyobb nomád népcsoportot. Az emberiség történetének egyik leggyorsabb népvándorlása során nyugat felé haladva az avarok hat év alatt a Kaukázustól és a Fekete-tengertől északra elterülő sztyeppevidékre érkeztek, ahol több nomád törzset is behódoltattak, majd tovább vonultak és tíz év múlva a Kárpát-medencét aztán már ez a vegyes, különféle sztyeppei forrásokból összeálló népesség foglalta el.
A vezető réteg zárt csoportja genetikailag 90%-ban belső ázsiai eredetű, és az avar honfoglalás után is még bő fél évszázadig nem keveredett a helyiekkel. A maradék 10% nyugati genetikai komponens is még Ázsiából érkezett, amit az mutat, hogy ezt a vonalat a késői zsuanzsuan korszak egyik előkelőjében is kimutatták. Az avar elit családi kapcsolataiban az apai vonal a domináns, de a változatos ázsiai anyai vonalak azt jelzik, hogy az avar honfoglalásban a nők is nagy szerepet játszottak.
Az avarok vezették be először a kengyelt Európában és gyakorlatilag semmilyen írott forrást nem hagytak maguk után.
bélyegkép|240px|jobbra|Az avarok a Kárpát-medencében 582-612 bélyegkép|240px|jobbra|Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből bélyegkép|239x239px|Az avarok Európában 814 körül bélyegkép|240px|jobbra|Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). bélyegkép|240px|jobbra|Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). bélyegkép|240px|jobbra|A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja jobbra|bélyegkép|250px|A heftaliták által uralt területek 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. A krónikák az ázsiai avarok három nagyobb vándorlását örökítették meg. A Kaukázusban élő mai avarokkal való kapcsolatuk vitatott.
Kárpát-medencei történetük során korai avar kort és késő avar kort különböztethetünk meg. A késő avarok egy részét a kettős honfoglalás elmélete magyaroknak tartja (onogur magyarok).László Gyula: Árpád népe
Az avarok őstörténete A 460 körüli uarhun szövetség Toharisztánban 456-ban a Heftal-dinasztia került hatalomra, amelyről Toharisztán lakóit heftalitáknak nevezték. A dinasztiaalapító I. Khingila király (kb. 430–490) szoros törzsszövetségben egyesítette a területen élő uar és hjóno törzseket, amelyek ettől kezdve a heftalita név mellett uarhun néven is szerepelnek a forrásokban. A név a bizánci történetírónál, Priszkosz rétornál is előfordul, aki néhány évvel Attila király európai hun birodalmának bukása után, 463 körül arról ír, hogy a szavirokat megtámadták a közép-ázsiai uarhunok. Az uar-avar azonosságot feltételezve, ez az avarok legkorábbi ismert európai említése. (Ehhez kapcsolódik a magyar várkony szó, ami valószínűleg az avarok magyar elnevezése volt.)
A heftalitákat vagy uarhunokat a szanszkrit források húna és svetahúna („fehér húna”, azaz fehér hunok) néven emlegették, miután azok betörtek Indiába.
Az 550-es évek európai népvándorlása 552-ben a türkök megdöntötték a zsuanzsuanok birodalmát, majd nyugat felé hatalmas területekre terjesztették ki uralmukat és a heftalitákat is legyőzték. Ezzel egy időben indul meg az avarok vándorlása Kelet-Európába. 558-ban már avar követek jártak Bizáncban. Teofanész bizánci történetíró így emlékezett meg róluk:
567-re meghódították a Fekete-tengertől északra élő onogur-bolgárokat (utrigurok és kutrigurok), valamint a szlávokat (antok). 567-ben uralkodójuk, az Al-Duna mentén tartózkodó Baján kagán szövetséget kötött a Kárpát-medencében élő longobárdok királyával Alboinnal, aki ennek következtében legyőzte az itt uralkodó gepidák királyát, Kunimondot. Az avar szomszédságot túl fenyegetőnek érezve végül a longobárdok 568 húsvétján állataikat hátrahagyva Észak-Itáliába vonultak, így az avaroké lett az egész Kárpát-medence, ahová a kagán a székhelyét is áttette.
576-ban II. Tiberiosz bizánci császár Valentinus vezetésével követséget küldött a nyugati türkökhöz, hogy a II. Justinus császár és a nyugati türkök első kagánja, Istemi közötti békeszerződést megerősítse, amiről Menandrosz bizánci történésztől értesülünk. Meglepetésükre a nyugati türk uralkodó, Turxanthosz – neve valószínűleg a Türk sad méltóságnevet adja vissza – nagy haraggal fogadta őket, szemükre hányva, hogy befogadták elmenekült alattvalóikat, az avarokat. Nagy nehezen tudták csak lecsillapítani, és részt kellett venniük az uralkodó apjának, a nemrég elhunyt Isteminek a gyászolásában.
Az álavar kérdés Priszkosz rétor után csak Menandrosz és Theophülaktosz Szimokattész bizánci történészek tudósítanak újra az uarkhoniták néven említett avarokról.Vásáry István: A régi Belső-Ázsia története, tankonyvtar.hu Theophülaktosz írja, hogy a türkök először a heftalitákat – más néven abdeleket – győzték le, majd az avarokat, de nem azokat az avarokat, akik 557-ben jelentek meg Bizáncban és Európában. Theophülaktosz azt állítja, hogy az Európába jött avarok nem azonosak a korábban Ázsiában élő avarokkal, hanem csak felvették a nevüket, hogy megfélemlítsék a többi népet, és valójában az oguroktól származnak. Theophülaktosz így őket „álavaroknak” (pszeudoavaroi) hívja. Ugyanakkor leírja, hogy két néprészüket uarnak és hunninak nevezik. Ez ugyanaz a kettős népnév, mint amivel korábban Toharisztánban találkoztunk (uar – hiungnu). Ugyanakkor a heftalitákkal való azonosság ellen szól, hogy Theophülaktosz határozottan különbözőnek állítja a két népet. A névfelvételről szóló történethez hasonló viszont már előfordult Tacitusnál is, úgyhogy költött is lehet a legenda. Ez a kérdés máig nem tisztázott, tehát az álavarokról szóló történet akár hamis is lehet. Bár úgy tűnik, a keleti népeknél nem ritka az a gyakorlat, hogy egy nép/csoport egy másik, félelmetes hírű népnek adja ki magát, ami akár félig igaz is lehetett, ha egyszer annak kötelékeiben éltek/harcoltak.
A Kárpát-medencei Avar Kaganátus
Az avarok 552-ben jelentek meg Európában, a Türk Birodalom fennhatósága elől menekülve, amikor átkeltek a Volgán 567-ben a longobárdokkal szövetségben birtokba vették a Kárpát-medence Dunától keletre eső részét, majd 568 húsvétja után – miután a szövetséges longobárdok állataikat hátrahagyva a később róluk elnevezett Lombardiába menekültek az avaroktól való félelmükben – az egykori Pannonia területét is.
Az Avar Kaganátus megalakítását 568-tól számíthatjuk, amikor a Kárpát-medence kizárólagos uraiként ide helyezték központjukat, ahol gepida, szarmata, szláv és bolgártörök népcsoportok felett uralkodtak. A birodalom a 9. század elejéig állt fenn, amikor Nagy Károly Frank Birodalma és Krum bolgár kán dunai bolgár birodalma felszámolta. Nagy Károly az avarok leverése után határőrvidéket állított fel Pannoniában.Szőke Béla Miklós: Az avar-frank háborúk kezdeteSzőke Béla Miklós: A Kárpát-medence a karoling korban és a magyar honfoglalás
A magyarországi avarok genetikai eredete
A Kárpát-medence avar kori népességének genomikai vizsgálata a 2010-es évektől vált lehetővé nagyszámú teljes genom elemzésével. A kutatások kimutatták, hogy a kora avar elit (Kr. u. 6–7. század) genetikai profilja szinte teljes egészében kelet-ázsiai eredetű, míg a köznép túlnyomórészt európai eredetű volt. A haplocsoportok elemzése alapján az avar elit férfiági vonalai ma gyakorlatilag nem találhatók meg a magyar népességben.
A kora avar elit férfiági vonalai között dominálnak a szibériai–mongóliai eredetű haplocsoportok (N1a1a1a1a3, Q1a2, C2), amelyek ma elsősorban a jakutok, evenkik, mongolok, burjátok és altaji török népek körében fordulnak elő. A nőiági haplocsoportok (D4, C4, F1b, A12a, Z1a) szintén kelet-ázsiai eredetűek, ami arra utal, hogy az avar elit családi egységként, nem pedig csak férfi harcos csoportként érkezett a Kárpát-medencébe.
A késő avar korban (7–8. század) az elit genetikai profilja kevertebbé vált, és megjelentek európai eredetű haplocsoportok is (I2a, R1b, E1b1b). A köznép genetikai összetétele azonban már a kora avar korban is túlnyomórészt európai volt, ami arra utal, hogy az avar uralkodó réteg egy kis létszámú, teljesen elkülönülten élő és házasodó elit volt.
A mai magyar népességben a kora avar elit kelet-ázsiai haplocsoportjai gyakorlatilag nem fordulnak elő. A magyar férfiak Y-DNS megoszlása főként európai eredetű haplocsoportokból áll (R1a-M458, R1b-U106/U152, I2a, I1, E1b1b, J2).
Avar kori Y-DNS haplocsoportok
+ Avar kori Y‑DNS haplocsoportok és mai elterjedésük Haplocsoport Avar kori előfordulás Mai elterjedés Forrás N1a1a1a1a3 (N‑Tat) Kora avar elit Finnország, Észtország, Szibéria, Jakutföld Csáky et al. 2022 Q1a2 (Q‑M25) Kora avar elit Altaj, Mongólia, Tuvaiak, Burjátok Neparáczki et al. 2022 C2 (C‑M217) Kora avar elit Mongólia, Mandzsúria, Burjátok, Tunguz népek Gnecchi-Ruscone et al. 2022 R1a‑Z94 Kora és késő avar elit Baskírok, Tatárok, Kirgizek, Üzbégek Fóthi et al. 2024 I2a1 Avarkorszak köznépe Balkán, Közép-Európa Neparáczki et al. 2022 R1b Avar korszak köznépe Nyugat-Európa Neparáczki et al. 2022 E1b1b Avar korszak köznépe Mediterráneum, Balkán Neparáczki et al. 2022
Avar kori mtDNS haplocsoportok
+ Avar kori mtDNS haplocsoportok és mai elterjedésük Haplocsoport Avar kori előfordulás Mai elterjedés Forrás D4 Kora avar elit Mongólia, Szibéria, Koreai-félsziget Csáky et al. 2022 C4 Kora avar elit Szibéria, Mongólia, Altaj Csáky et al. 2022 F1b Kora avar elit Kelet-Ázsia, Japán, Korea Csáky et al. 2022 A12a Kora avar elit Északkelet-Ázsia, Szibéria Csáky et al. 2022 Z1a Kora avar elit Finnország, Lappföld, Szibéria Csáky et al. 2022 H Avarkor köznépe Európa-szerte Neparáczki et al. 2022 U5 Avarkor köznépe Európa, különösen északi és keleti régiók Neparáczki et al. 2022 J Avarkor köznépe Közel-Kelet, Európa Neparáczki et al. 2022
Megjegyzések
Hivatkozások
Források
Vásáry, I. A régi Belső-Ázsia története , Balassi, Budapest, 2003,
További információk Bálint, Cs. 1995: Kelet, a korai avarok és Bizánc kapcsolatai. Bálint, Cs. 2004: A nagyszentmiklósi kincs. Budapest. Bárdos, E.-Garam, É. 2009: Das Awarenzeitliche Gräberfelder in Zamárdi-Rétiföldek. Budapest/Kaposvár. Bóna, I. 1971: Ein Vierteljahrhundert Völkerwanderungsforschung in Ungarn (1945-1969), Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 23, 265-336.