Szöul

Szöul a Koreai Köztársaság fővárosa és egyben legnagyobb városa is, különleges igazgatású város a Koreai-félszigeten, a Koreai demilitarizált övezettől délre. A dél-koreaiak egynegyede lakik itt, elővárosokkal együtt az ország lakosságának csaknem a fele.

A Han folyó két partján fekvő város történelme i. e. 18-ra nyúlik vissza, a mai Szöul délkeleti részén ekkor alapította meg a fővárosát , a három koreai királyság egyike. Szöul a történelmi Korea fővárosa volt 1394-től 1948-ig, egy rövid időszaktól (1399–1405) eltekintve.

2012-ben a világvárosok listáján a nyolcadik helyet foglalta el, a világ egyik pénzügyi és kereskedelmi központja. Itt található a legnagyobb koreai konglomerátumok, például a Samsung, az LG Group és a Hyundai székhelye. A Forbes magazin 2008-ban a világ hatodik gazdaságilag legerősebb városaként jelölte meg. Szöul az ázsiai országok egyik legkedveltebb turisztikai célpontja, többek között a thaiok, a japánok és a kínaiak körében is, részben a koreai hullám hatásának köszönhetően.

Szöul rendkívül fejlett informatikai infrastruktúrával rendelkezik. Itt vezették be először a DMB mobiltévét és a vezeték nélküli nagy sebességű mobilinternetet. A városban vezeték nélküli széles sávú internet (WiBro) hotspotok találhatóak.

Nevei és jelképei A mai Szöul területén fekvő régi városnak számos neve volt a történelem folyamán: a -korban (위례성; 慰禮城), a Silla-korban (한주; 漢州), a -időkben (남경; 南京, „déli főváros”), a -korban (한성; 漢城) és (한양; 漢陽) néven ismerték, a japán megszállás alatt pedig volt a neve. A legtöbb koreai várossal ellentétben a Szöul névnek nincs handzsa megfelelője, a város 2005-ig a (漢城, 汉城) kínai írásjegyeket használta, ami a város korábbi nevéhez, a hoz tartozik. 2005 óta Szöul hivatalos handzsája a 首爾 (egyszerűsített: 首尔, ).

A város emblémája a Szöult körülvevő hegyeket, a Napot és a Han folyót szimbolizálja, és egy vidám, táncoló ember alakjára is hasonlít. A zöld hegy a környezet védelmét, a kék folyó a történelmet és a vitalitást, a központi Nap pedig a város jövőképét hivatott ábrázolni. A szimbólumok kalligrafikus ecsetvonásokra hasonlítanak. Az emblémát két híres festő művei: Napfelkelte a hegy fölött, valamint Kim Hongdo Táncoló fiú című festményei ihlették. Az emblémát 1996 óta használja a város. A város jelmondata angol nyelvű: Soul of Asia („Ázsia lelke”), melyben a Soul szó a város nevét imitálja. Szöul jelképe a , egy mitikus, oroszlánra hasonlító állat, mely mind a kínai, mind a koreai mitológiában megtalálható. A város jelképét a palotában álló -szobrok alapján rajzolták meg. A kelet-ázsiai városok hagyományait követve Szöulnak is vannak természeti jelképei. Hivatalos virága az aranyfa, fája a páfrányfenyő, madara pedig a koreai szarka (Pica pica sericea); 까치 ).

Földrajza thumb|250px|Szöul és a Han folyó a levegőből A Sárga-tengerbe torkolló Han folyó két partján terül el, területe 2013-ban 605,20 km² volt. A várost erdős hegyek övezik, négy úgynevezett „belső hegy” és négy „külső hegy” veszi körül. A belső hegyek (a északon, a keleten, az nyugaton és a délen) az egykori erődfalon belül találhatóak, a négy külső hegy (a északon, a keleten, a nyugaton és a délen) azon kívül. A folyót követő síkságot dombok, meredek szigethegyek szakítják meg.

Éghajlata Éghajlata a monszun által befolyásolt, nedves kontinentális. A tél hideg és száraz, a nyár meleg és fülledt, a csapadék zöme is nyáron hullik. Az időjárási jellegzetességek miatt a legkellemesebbnek a tavaszi és őszi hónapok számítanak. Tavasszal Kína felől homokviharok érkezhetnek. A legmagasabb hőmérsékletet augusztusban mérik, a legalacsonyabbat januárban. 2012-ben 110 esős napot számoltak, a levegő átlaghőmérséklete pedig 12,2 °C volt.

Történelme

bélyegkép|balra|250px|A város ábrázolása 1830 körül thumb|250px|Szöul látképe 1894-ben thumb|250px|A palota thumb|250px|A Kék Ház, az elnök rezidenciája thumb|250px|A , Dél-Korea 1. számú nemzeti kincse A Han folyó környékét, ahol ma Szöul fekszik, i. e. 4000 körül már lakták.

A várost elsőként (i. e. 18) fővárosaként említik néven. Ebből az időszakból falmaradványok ma is találhatóak Szöul területén, a földfalról például úgy tartják, az egykori helyén emelkedik. A város az 5. századtól , a 6. századtól pedig Silla területéhez tartozott. idejében már nagyobb településnek számított.

A város (한성, „erődváros”) néven is ismert volt. A városban a nagy palotaépítési korszak a 11. és 14. század között zajlott. Ekkor építették a ma is álló ot (창경궁). Ezen kívül számos nyári rezidencia épült. Ekkoriban a főváros volt.

1392-ben a -dinasztia első királya, foglalta el a trónt, ekkor lett Szöul a főváros, és kezdték el építeni a városfalat is. 1405 és 1412 között épült fel a (창덕궁), 1616-ban pedig a (경희궁) palota. 1592-ben, az háborúban a japánok elfoglalták Szöult.

A várost eredetileg masszív erődfal vette körül, mely az állatok, a tolvajok és a támadások ellen védte a várost. A fal nagy része elpusztult, csak a hegyen lévő szakasz maradt meg. A városkapuk egy része ma is áll, leghíresebb közülük a és a . A időkben a kapukat reggel és este nyitották és zárták, a harangok megszólaltatása mellett.

1872-ben a király a ba (경복궁) vonult vissza. Ezt a palotát az -háborúban lerombolták, majd 1865-ben újjáépítették. 1876-ban a várost ismét elfoglalták a japánok, majd 1910-ben az egész országot. Ekkor a város hivatalos neve (경성 vagy 京城, „főváros”) lett.

A 19. század végén Szöul modernizálódni kezdett, Kelet-Ázsia első városa lett, amelyik elektromos áramot használt a királyi palotában; a rendszert az Edison Illuminating Company építette ki. Egy évtizeddel később már az utcákat is elektromos árammal világították. 1899-ben megindult a villamosközlekedés, 1912-ben pedig megjelent az első taxivállalat.

1945-ben, a japánok fegyverletétele után az amerikai hadsereg szállta meg várost. 1948. augusztus 15-én lett az újonnan létrejövő Koreai Köztársaság fővárosa. A koreai háború alatt többször is gazdát cserélt a város, a fővárost ideiglenesen ba kellett áthelyezni. A háborúban a város nagy része elpusztult, mintegy épület és 1000 gyár ment tönkre.

A háború után, az 1960-as évek gazdasági fellendülése magával hozta a népesség növekedését a városban, ahogy egyre több munkás települt be vidékről. Az 1970-es években Szöul területe jóval megnőtt, ahogy a terjeszkedő város bekebelezte a környező megyék településeit. 1974-ben megépült a szöuli metró első vonala.

2012-ben a város népessége Dél-Korea népességének 20%-a volt. Szöul az ország gazdasági, pénzügyi és kulturális központja, számos Fortune 500-listás koreai cég, például a Samsung, az SK Group, a Hyundai, a POSCO és az LG Group székhelye található itt.

A város a sport terén is kiemelkedő, 1986-ban az Ázsia-játékok, 1988-ban a nyári olimpia, 2002-ben pedig a labdarúgó-világbajnokság helyszíne volt.

Önkormányzat és közigazgatás bélyegkép|jobbra|250px|A város közigazgatási felosztása thumb|250px|A Lotte World szórakoztató komplexum Szöul legnépesebb kerületében, található thumb|250px|A szöuli városháza kerületben található thumb|150px|, Szöul polgármestere 2011 és 2020 között Szöulnak 25 kerülete (구, ) van, melyek összesen 423 ból (동) állnak. A tovább osztható okra (통), ezek száma 2013-ban volt. Ezek az adminisztratív egységek tovább oszthatóak okra (반), melyek száma összesen . A legnagyobb területű kerület 47 km²-rel, a legnépesebb pedig , 2020-ban fővel.

NévHangulHandzsaTerület(km²)Népesség (2012) Népesség (2015) Népesség (2020) 종로구 23,91 165 207 161 521 149 384 중구 9,96 133 360 128 478 125 240 중랑구 18,50 419 295 403 237 394 702 양천구 17,40 495 911 465 512 454 251 영등포구 24,53391 408 406 528 379 480 용산구 21,87243 232 227 282 230 040 강북구 23,60 343 157 319 992 308 055 강동구 24,59487 905 444 385 459 970 강남구 39,50 564 197 541 688 539 231 강서구 41,43 567 431 570 507 580 185 금천구 13,02 243 288 250 690 231 733 구로구 20,12 427 520 444 832 404 408 관악구 29,57 523 029 519 622 495 060 광진구 17,06 371 313 368 199 346 682 마포구 23,84 384 644 381 330 371 890 노원구 35,44597 189 562 996 523 037 서초구 47 435 044 420 804 425 126 서대문구 17,61 315 113 308 768 312 173 성북구 24,58 481 857 456 844 437 153 성동구 16,85 299 604 295 006 293 556 송파구 33,87 673 115 634 941 667 960 도봉구 20,70 362 270 340 095 325 257 동대문구 14,21 363 258 364 787 342 837 동작구 16,35 405 491 407 894391 220 은평구 29,70 501 480 478 374 479 835

A -korban a várost a irányította, melynek élén a polgármesternek megfelelő állt. A japán uralom idején a városvezetés neve volt. A város az amerikai katonai kormány idején, 1946. augusztus 15-én kapta meg a különleges igazgatású független város (특별 자유시, ) címet és lett tartománytól független. 1949. augusztus 15-től különleges igazgatású város.

A Szöuli Városi Önkormányzat élén a polgármester áll, akinek két adminisztratív feladatakot ellátó és egy politikai feladatokat ellátó helyettese van. A jogalkotói szerv a Szöuli Városi Tanács, melynek több mint 100 tagja van, akiknek többségét az adott kerület választja meg, 10 főt pedig az arányos képviselet jegyében választanak meg. A tanács élén az elnök áll, akinek két helyettese van. A tanács tagjai állandó bizottságokban vesznek részt.

Demográfia Szöul 2012-ben a legnagyobb népsűrűséggel rendelkező város volt az OECD ázsiai városai között, világviszonylatban pedig a második Párizs után. 2013 decemberében a város lakossága 10,43 millió volt, 1992 óta folyamatosan csökken, melynek okaként a magas költségeket és az elöregedő lakosságot nevezték meg. 2013-ban a lakosok közül 5,15 millió volt férfi és 5,28 millió nő. 2018 decemberére a város lakosságának száma 9,76 millióra csökkent.

2010-ben hivatalos regisztrációk alapján külföldi élt a városban, 2011-ben pedig fő, akiknek 66%-a ( fő) koreai származású kínai állampolgár volt. A külföldiek második legnagyobb csoportja kínai nemzetiségű ( fő), a harmadik csoport pedig amerikai állampolgár (nem számolva a koreai-amerikaiakat; 9999 fő). A negyedik csoportot a Kínai Köztársaság (Tajvan) állampolgárai alkották (8717 fő). 2013-ban Szöulban külföldi élt.

Szöul népességének változása hivatalos népszámlálási adatok alapján

Vallási élete thumb|250px|A Szöuli anglikán székesegyház A 2005-ös népszámláláskor a város 9,7 millió lakosa közül 5,3 vallotta magát vallásosnak, közülük 1,6 millióan voltak buddhisták, 2,2 millióan vallották magukat protestánsnak, 1,3 millióan római katolikusnak, fő konfucianistának, fő pedig a követőjének. Mintegy 4,3 millió fő nem tartotta magát vallásosnak. Dél-Koreában a kereszténység rendkívüli mértékben növekszik, aminek köszönhetően Szöulban található a világ egyik legnagyobb keresztény gyülekezete: a pünkösdi-karizmatikus mozgalomhoz tartozó Joidói teljes evangéliumi templomnak egymillió tagja van; a világ 11 legnagyobb keresztény gyülekezetéből 10 található a dél-koreai fővárosban.

Ennek megfelelően a városban számos keresztény templomot emeltek, a székesegyház például 1898-ban készült el, Korea első gótikus stílusú épülete volt. Az első metodista templomot Szöulban 1897-ben emelték, ez a templom. A Szöuli anglikán székesegyház építésének első fázisa 1926-ban fejeződött be, ezt követően mintegy hetven évig félkész állapotban használták az épületet, majd 1996-ban adták át teljesen. Az ortodox kereszténység gyökerei 1900-ra nyúlnak vissza Koreában, a kerületben található Szent Miklós ortodox templom a koreai háború után épült.

A többi valláshoz képest az iszlám híveinek száma viszonylag kevés Koreában, így Szöulban is, ahol az első mecsetet az 1970-es években építették. A legtöbb mecset a város negyedében található, ahol sok külföldi lakik.

Gazdasága

Ipar és pénzügy thumb|250px|Samsung Town, Szöul