1967 decemberében megjelent a The Jimi Hendrix Experience második albuma, az Axis: Bold as Love. Az ismertséget szerző Are You Experienced? után egy újabb klasszikussal álltak elő, de az Axis: Bold as Love-ot mind elődje, mind a következő, új dalokat tartalmazó album (Electric Ladyland) felülmúlja. Ennek ellenére a zenekar hangzása még biztosabb, még tapasztaltabb, mint debütáló albumukon. Az albumot a kiadó nyomására vették fel, mert szerződésük szerint 1967-ben két albumot kellett kiadniuk.
A felvételek alatt, 1967 augusztusában megjelent negyedik kislemezük, a "Burning of the Midnight Lamp"/"Stars That Play with Laughing Sam's Dice". A két felvétel minősége hagyott némi kívánnivalót maga után, emiatt csak a 18. helyig jutottak fel. A kislemez nem jelent meg az USA-ban, de Jimi a "Burning of the Midnight Lamp"-et feltette a zenekar (The Jimi Hendrix Experience) következő és egyben utolsó albumára, az Electric Ladylandre. A második albumról az "Up From the Skies" kislemezként szintén megbukott. Hendrix később azt mondta, hogy egyáltalán nem szereti a kislemezeket, és inkább egy nagylemez keretei között akarja kifejezni magát.
Sok dalnak szerves részét képezik a stúdióeffektek, ezeket ritkán vagy sosem játszották koncerten. Csak a "Spanish Castle Magic" és a "Little Wing" volt kivétel. A "Spanish Castle Magic" egy seattle-i klubról kapta a címét. A "Little Wing" Hendrix egyik legismertebb dalává vált. Többen is feldolgozták: például Eric Clapton rövid életű zenekara, a Derek and the Dominos, Stevie Ray Vaughan egy instrumentális változatot készített, Kirk Hammett, a Metallica gitárosa pedig rendszeresen játssza a koncerteken. Az eredeti felvételen Hendrix gitárjának hangját egy Leslie-effektszekrényen (egy forgó hangszórón) küldték át. Ezt az eszközt eredetileg elektromos orgonákhoz készítették. A koncerteken Hendrix a "Univibe" effektet használta a hangszórók helyett. "Little Wing" Hendrix őrangyalának a neve (mint a "May This Be Love"-ban Waterfall).
A címadó "Bold as Love"-ot gyakran tartják az első dalnak, melyben sztereó flanger hallható (a dal végén, az utolsó gitárszóló alatt). A Beatles már korábban használta az effektet, de csak monóban. A "Little Miss Lover" az első dal, melynek dobszólamán tompított wah-wah effektet használtak; ezenkívül ezt tekintik a "funk rock" előfutárának.
Néhány brit kiadáson a dalok sorrendjét megváltoztatták, így nem a "Bold as Love" volt az utolsó.
Az album Nagy-Britanniában 1967 decemberében az 5. helyet érte el. Az USA-ban csak 1968 januárjában adták ki, ott a 3. lett. Az album szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.
Az album dalai
Közreműködők Zenészek Jimi Hendrix – gitár, ének, vokál, basszusgitár, zongora, furulya (egy olcsó darab) Noel Redding – basszusgitár, ének, vokál (néhány dalban nyolchúros basszusgitár) Mitch Mitchell – dob, harangjáték ("Little Wing"), vokál, riporter az első dalban Trevor Burton, Gary Leeds, Roy Wood – vokál Graham Nash, Chas Chandler – vokál, lábdobogás
Produkció Eddie Kramer, Terry Brown – hangmérnök Bruce Fleming, Eddie Kramer, Gered Mankowitz, Linda McCartney, Ron Rafaelli, Leni Sinclair, David Sygall, Ed Thrasher, Baron Wolman – fényképek Ed Thrasher – művészeti vezető David King, Roger Law, Rob O'Connor, Smay Vision – design David King, Roger Law – borító design Petra Niemeier – belső borító design Eddie Kramer, George Marino, Joe Gastwirt – újrakeverés Janie Hendrix, John McDermott – újrakeverés felügyelete Chas Chandler – producer Michael Fairchild – jegyzetek
Kategória:Jimi Hendrix-albumok Kategória:1967 nagylemezei