Braunschweig (alnémet nyelven Brunswiek) nagyváros Észak-Németországban, Alsó-Szászország keleti felében. Kb. Hannover után a második legnagyobb város Alsó-Szászországban. 1918-ig a Braunschweig–Lüneburgi Hercegség székhelye volt. A legközelebbi nagyvárosok: északkeleti irányban 26 km-re Wolfsburg, 56 km-re nyugatra Hannover, illetve 80 km-re keletre Magdeburg.
Története A város eredete és fejlődésének korai szakasza nehezen leírhatók, mivel nem egy településről van szó, hanem ötről: Altewiek, Altstadt, Hagen, Neustadt és Sack, amelyeket egymástól függetlenül alapítottak, majd az idők folyamán egy várossá olvadtak össze.
A hagyomány szerint, amelynek első írásos említése 1290-ből származik (Braunschweigische Reimchronik), az első, akkor még Dankwarderode nevű, várat ezen a helyen alapította a liudolfingi nemzetségből származó Bruno herceg. A név (tulajdonképpen Barna), a herceg nevéből és a települést jelentő ógermán wich (latin vicus) elemből tevődik össze (861: Brunonis vicus; 1134: Bruneswich). A „Braunschweig“ név első dokumentált említése ebben a formában 1573-ból ered.
Kedvező földrajzi fekvése miatt a település gyorsan fejlődött. Akkoriban az Oker folyó még hajózható volt, így a város a tengeri kereskedelembe is be tudott kapcsolódni, azon kívül, hogy fontos szárazföldi utak csomópontjában is feküdt.
Oroszlán Henrik herceg (1129/30–1195. augusztus 6.) idejében a város hatalmassá nőtt, mivel ez volt uralkodói székhelye. Henrik kibővíttette Dankwarderode várát, és a régi templom helyén dómot építtetett. A Szent Balázsnak, Keresztelő Szent Jánosnak és Becket Tamásnak szentelt templom röviddel Henrik halála előtt készült el. Oroszlán Henrik 1166-ban címerállatát, az oroszlánt bronzba öntette, amelyet a vár főterén állítottak fel. Ma is ez a város jelképe.
A 13. századtól kezdve Braunschweig a Hanza-városok szövetségébe tartozott.
A herceg halála után a Braunschweig–Lüneburgi Hercegség megszűnt és a Braunschweig-Wolfenbütteli hercegség részévé vált. A 14. században a város függetlenné vált és a hercegség székhelye Wolfenbüttelbe került. A késői középkorban Braunschweig az egyik legnyugtalanabb város volt Gent és Párizs mellett, újra és újra polgárháborúk dúlták fel. 220px|thumb|Braunschweig 1550 körül thumb|300px|Braunschweig 1900 körül
1671-ben ismét hercegi fennhatóság alá került, majd 1753-ban visszakerült ide a hercegi székhely is. Ebben a korszakban épült fel a kastély.
1806-ban Karl Wilhelm Ferdinand braunschweigi herceg, porosz tábornok, halálos sebet kapott a jénai csatában. Az ezt követő tilsiti békében a város francia kézre került és 1807–1813 között a Napóleon által alapított Vesztfáliai királyság Oker megyéjének része volt.
A bécsi kongresszus után 1814-ben ismét megalakult a braunschweigi hercegség; 1871-ben a hercegség önként csatlakozott a német birodalomhoz. Miután Wilhelm, az utolsó braunschweigi herceg, 1884-ben gyermektelenül hunyt el, Braunschweig a porosz királyság igazgatása alá került.
A második világháborúban több légitámadás érte (a legsúlyosabb 1944. október 15-én), amelyek következtében a középkori hangulatú óváros 90%-a lerombolódott.
1946-ban megkezdődött és 1963-ban befejeződött a háborús károk helyreállítása. A törmelék mennyiségét 3 670 500 m³-re becsülték.
Lakosság ÉvLakosság 1403 17 500 1551 16 192 1671 15 570 1773 23 385 1812 29 950 1849 39 011 1900 128 226 1919 139 539 1939 196 068 1945 162 855 1970 223 700 2005 245 895
A város jelképei A város jelképe a braunschweigi oroszlán. A város színei: vörös és fehér. Címere ezüst pajzson balra forduló vörös oroszlán. A heraldikai ábrázolás tekintetében az 1438. évi ábrázolás az irányadó.
Testvérvárosok Bandung, Bath, Kazany, Oroszország, Kiryat Tivon, Magdeburg, Nîmes, Omaha, Szúsza,
Gazdaság és infrastruktúra A második világháborúig Braunschweig konzervipari és gépipari központ volt. A háború után a súlypont az autóipar irányába tolódott el. Itt volt ugyanis a Büssing Automobilwerke székhelye, amely 1972-ben beolvadt a MAN AG cégbe. Gépjárműveiknek, amelyeket a 20 km-re fekvő Salzgitterben gyártanak, ma is a stilizált braunschweigi oroszlán díszíti a hűtőrácsát.
Braunschweig a német hangszerkészítés egyik központja is. Itt van többek között a Wilhelm Schimmel Pianofortefabrik GmbH, a legnagyobb német zongoragyártó székhelye is.
A város hagyományosan cukoripari központ is; jelenleg itt van a több cukoripari cég egyesüléséből létrejött Nordzucker AG (a második legnagyobb német cukorgyártó) központja. A braunschweigi Műszaki Egyetem a cukoripari kutatásra évtizedek óta külön intézetet tart fenn.
A város másik jelentős munkaadója a Siemens. Elsősorban a cég vasút és metró automatizálási feladatok számára létesített kutató központot, ahol számos magyar mérnök is dolgozik. Itt tervezik és ellenőrzik többek között a nürnbergi metró automata vezérlését és irányítórendszerét.
Közúti közlekedés A várost érinti az A2-es, az A39-es és az A395-ös autópálya.
Vasúti közlekedés
Múzeumok Braunschweigisches Landesmuseum Vasútmúzeum Friedrich Gerstäcker múzeum Koncentrációs tábor emlékhely Schillstraße Gramofon-múzeum Haus Salve Hospes Herzog Anton Ulrich Múzeum (Középkori gyűjtemény). Raabe-emlékház Landtechnik-Museum Braunschweig Állami Természetrajzi Múzeum Várostörténeti múzeum Fényképmúzeum Riddagshausen kolostor, Cisztercita múzeum
Műemlékek thumb|balra|260px|Kastély Dóm Régi városháza Kastély Dankwarderode vár Gewandhaus Régi pályaudvar Színház Alte Waage a második világháborúban teljesen elpusztult, 1991–94 között részletes pontossággal a régi helyére visszaépítve Braunschweigi oroszlán – a vár főterén álló szobor 1166-ból, a város jelképe Lessing-emlékmű Oroszlán Henrik szökőkút Gauss-emlékmű Eulenspiegel-szökőkút
Híres személyek Díszpolgárok thumb|Carl Friedrich Gauss matematikus Carl Friedrich Gauss matematikus Otto von Bismarck kancellár Adolf Hitler, 1946-ban a címet visszavonták Hermann Göring, 1946-ban a címet visszavonták Baldur von Schirach, 1946-ban a címet visszavonták
Itt születtek Richard Dedekind (1831. október 6. - 1916. február 12.), matematikus Carl Friedrich Gauss (1777. április 30. - 1855. február 23.), matematikus, csillagász, fizikus Charles Petri (magyarosan Petri Károly) (1826. július 27. – 1887. november 11.) német származású amerikai szabadságharcos (1861-1865) Ricarda Huch (1864. július 18. - 1947. november 17.), írónő Norbert Schultze (1911. január 26. - 2002. október 14.) zeneszerző (többek között a „Lili Marleen” szerzője)
Itt éltek Till Eulenspiegel Hoffmann von Fallersleben, költő, a német himnusz szerzője
Jegyzetek
Források
További információk A város honlapja Térkép Történet Térkép Kalauz – Braunschweig
Fordítás
Kategória:Alsó-Szászország települései Kategória:Hanza-városok