Cuauhtémoc Mexikóváros egyik belvárosi kerülete, lakossága 2010-ben meghaladta az 530 000 főt.
Földrajz Fekvése A kerület a Szövetségi Körzet északi részén, Mexikóváros belvárosában található. Teljes területe a tenger szintje felett körülbelül 2230–2240 méterrel fekvő síkság, várossal beépítve. Felszíni vízfolyása nincs, csak a La Piedad nevű folyó halad át területén egy csővezetékben.
Éghajlat A kerület éghajlata meleg, de nem forró, és nyáron–ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 26 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 34 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a decemberi 13,0 és a májusi 17,7 fok között váltakoznak, fagy ritkán fordul elő. Az évi átlagosan 931 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 75%-a.
Népesség A kerület népessége a közelmúltban egy ideig csökkent, de az utóbbi években kicsit növekedett: ÉvLakosság1990595 9601995540 3822000516 2552005521 3482010531 831
Története Nevét Cuauhtémocról, az utolsó azték uralkodóról kapta, a név jelentése leszálló sas.
A terület, ahol ma Cuauhtémoc elterül, a mexikói világ bölcsőjének tekinthető, itt állt ugyanis a 14–16. században Tenochtitlan városa, amelyet a spanyolok elpusztítottak, majd helyén saját palotáikat és templomaikat építették fel. Az új város első terveit 1522-ben készítették el, majd 1548. július 4-én kapta meg a Muy Noble Insigne y Leal Ciudad de México („Mexikó nagyon nemes, kiváló és hűséges városa”) nevet. A 16. században felépült többek között az amerikai kontinens első egyeteme, egy nyomda, az érsekség és a pénzverde is. A folyamatosan fejlődő várost 1824-ben nyilvánították a független Mexikó fővárosává, 1928-ban pedig az addigi községek helyett kerületekre osztották fel. Ekkor Cuauhtémoc kerület még nem jött létre, csak egy 1970 decemberében kiadott rendelkezés értelmében.
Turizmus, látnivalók jobbra|bélyegkép|A Nemzeti Palota A kerületben rengeteg turisztikai látnivaló található. Itt áll többek között a Függetlenség-emlékmű, a mexikói forradalom emlékműve, a Cuauhtémoc-emlékmű, a Vadászó Diana-szökőkút, az Anyák emlékműve, a Kínai Óra, az Hemiciclo a Juárez, a Nemzeti Palota, a mexikóvárosi székesegyház, a Szépművészeti Palota, itt található a Zócalo nevű tér, az Alameda Central (Mexikóváros legrégebbi parkja), és itt keresztezi egymást a város két legfontosabb útja, az Avenida de los Insurgentes és a Paseo de la Reforma. Mindemellett 42 múzeum is található a kerületben. Mexikóváros történelmi belvárosa 1987 óta világörökségi védelem alatt áll. Híres épület a 16. századból származó Csempés ház, amely arról kapta a nevét, hogy a 18. században külsejét azulejo csempékkel borították be. Ugyancsak a kerületben találhatók az Uluapa őrgrófnőjének háza és a Borda-ház néven ismert 18. századi épületek is.
A kerületben található Mexikó egyik legjelentősebb könyvtára, a Vasconcelos Könyvtár is, valamint Új-Spanyolország első bányászati iskolájának klasszicista épülete, a Bányászati Palota, amely ma a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetemhez tartozik.
Jegyzetek