A Közép-Dunántúl régió (németül: Mitteltransdanubien, becenevén: királyi régió) a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike. Három vármegye, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém alkotja, központja Székesfehérvár. A régió legnagyobb területű települése Sárbogárd, a legkisebb Újbarok, a legnagyobb népességű Székesfehérvár, a legkisebb népességű pedig Megyer.
A régiót alkotó megyék közül mindhárom kiemelt szerepet töltött be a magyar történelemben: a régióközpont, a királyok városaként emlegetett Székesfehérvár a Komárom-Esztergom vármegyei Esztergommal együtt az ország első fővárosai voltak; előbbi város több mint ötszáz éven keresztül koronázóváros és királyi székhely volt, utóbbi a mai napig a magyar katolikus egyház központja. Veszprém városra a királynék városaként szokás hivatkozni. Mindezek mellett mindhárom város püspöki illetve érseki székhely.
A Közép-Dunántúl az ország harmadik legfejlettebb régiója, megyéi közül Fejér vármegye az ország legfejlettebb megyéje, az egész régió gazdaságának motorja. A régióközpont az ország gazdaságának egyik legnagyobb csomópontja, emellett közlekedésföldrajzi szempontból az egész Dunántúl központja.
Népessége körülbelül 1,1 millió fő, területe 11 237 km², népsűrűsége pedig közel 100 fő/km², ezzel a nyolc magyarországi régió közül a hatodik legnépesebb, az ötödik legnagyobb és a harmadik legsűrűbben lakott régió.
A Közép-Dunántúl kifejezés a statisztikai régión kívül fedheti a Közép-Dunántúlt, mint régióegységet a Dunántúlon, a turisztikai régión belül is. A turisztikai régió és a statisztikai régió területe nagyrészt megegyezik, annyi különbséggel, hogy határa valamivel nyugatabbra van, a Balaton környékét nem fedi, valamint Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik.
Közigazgatás A régió járásai:
Fejér vármegye Bicskei járás Dunaújvárosi járás Enyingi járás Gárdonyi járás Martonvásári járás Móri járás Sárbogárdi járás Székesfehérvári járás
Komárom-Esztergom vármegye
Esztergomi járás Kisbéri járás Komáromi járás Oroszlányi járás Tatabányai járás Tatai járás
Veszprém vármegye
Ajkai járás Balatonalmádi járás Balatonfüredi járás Devecseri járás Pápai járás Sümegi járás Tapolcai járás Várpalotai járás Veszprémi járás Zirci járás
Legnépesebb települések Város Lélekszám Székesfehérvár Tatabánya Veszprém Dunaújváros Pápa Esztergom Ajka Tata Várpalota Komárom
Népesség
Lakosság: 1 103 132 (2009) 0-14 éves korig terjedő lakosság: 15% 15-64 éves korig terjedő lakosság: 69% 65-X éves korig terjedő lakosság: 16% A KSH adatai alapján.
Turizmus balra|bélyegkép|250x250px|Székesfehérvár, a királyok városa bélyegkép|250x250px|Tihany 250px|bélyegkép|jobb|A veszprémi várnegyed A közép-dunántúli régió területének legnagyobb része megegyezik az Közép-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve két kisebb területet: Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik, Veszprém vármegye legdélibb, balatonparti és balatonfelvidéki területe pedig a Balaton turisztikai régió részét képezi. balra|bélyegkép|250x250px|Az esztergomi bazilika Fejér vármegye
A megye turisztikai vonzerejét a műemlékekben gazdag Székesfehérvár, a Velencei-tó üdülő- és kirándulóövezete, a gorsiumi régészeti park, valamint a Vértes és a Velencei-hegység természetvédelmi területei jelentik. Fejér vármegye bővelkedik műemléki látnivalókban. Híresek kastélyai, melyek közül nem egy régi fényében látható. Például: fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, martonvásári Brunszvik-kastély, seregélyesi Zichy–Hadik-kastély, dégi Festetics-kastély, nádasdladányi Nádasdy-kastély, zichyújfalui Zichy-kastély.
Lásd még: Fejér vármegye turisztikai látnivalóinak listája
Komárom-Esztergom vármegye
A megye fő turisztikai vonzerejét az ezeréves Esztergom műemlékei, a Dunakanyar, a Visegrádi-hegység, a Vértes és a Gerecse erdővel borított tájai adják. Sok turista keresi fel a tatai várat és Öreg-tavat, a világörökséglistára jelölt komáromi erődrendszert, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest és a bábolnai állami ménest.
Lásd még: Komárom-Esztergom vármegye turisztikai látnivalóinak listája
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye fő turisztikai vonzerejét a Balaton partja és a Balaton-felvidék népművészeti és természeti értékei, a gyógyvizek, a Bakony erdőségei, a tapolcai tavasbarlang, a műemlékekben gazdag történelmi városok (Veszprém, Tihany, Pápa), a híres arborétumok (Badacsonytomaj, Zirc), a kastélyok és romantikus várromok (cseszneki vár, Nagyvázsony, sümegi vár, Szigliget és Várpalota) jelentik. A borkedvelőket Badacsony, Csopak és Somló mintegy 6000 hektáros szőlőültetvényei, számos borászati üzem és magánpincészet várja. A megye a vitorlázás, lovaglás és sárkányrepülés egyik fő központja. Turisztikailag jelentős hagyományos termékek a herendi porcelán, az ajkai kristály és a pápai sonka. Sok turistát vonz a vármegye országos hírű művészeti fesztiválja, a Művészetek Völgye, amely július végén, augusztus elején egy héten át zajlik hat településen (Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs és Pula).
Lásd még: Veszprém vármegye turisztikai látnivalóinak listája
Jegyzetek
Külső hivatkozások Hivatalos honlap Üzleti portál és magazin Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.
Kategória:Magyarország régiói