Mátyásföld (németül: Matthiasfeld) az 1800-as évek végén Cinkota két telepeként jött létre és fejlődött, míg 1933-tól önálló nagyközség lett, majd 1950-től Budapest XVI. kerületének városrésze.
Fekvése
A mai H8-as és H9-es HÉV 1888-ban megnyitott vonalának, illetve a 3-as útnak a két oldalán, a HÉV egykori, Keleti pályaudvar melletti fejállomástól 8 km-re keletre fekszik, 150 m tengerszint feletti magasságában húzódó fennsíkon.
Határai a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 392/2012. (X. 17.) számú, 2012. november 21-i képviselő-testületi határozatábanKivonat a 2012. október 17-én (szerdán) a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 15. számú ülésén készült jegyzőkönyvből ; budapest16.hu - 2012.Theobald Károlyné: Jelentés az Önkormányzat Képviselő-testülete határozatainak végrehajtásáról, illetve a még végre nem hajtott határozatok helyzetéről ; budapest16.hu - 2012. november 5. foglalt javaslat alapján: Sarjú út a Budapesti úttól – Nógrádverőce utca – Zsemlékes út – Forrásmajor utca – X., XVI., XVII. kerületi hármashatár, valamint a X. és XVI. kerület közigazgatási határa – Mátyásföldi repülőtér nyugati határa (Ballada utcával párhuzamosan) – Újszász utca – Jókai Mór utca – Veres Péter út – Futórózsa utca – Budapesti út – Sarjú út.
Elnevezése left|thumb|A Mátyás király tér 2011-ben, a névadó uralkodó mellszobrával A villatelep névadójának Mátyás királyt választották. Mellszobrát 1896-ban a millennium alkalmából állították fel a Mátyás király téren. A szobor Mátray Lajos alkotása.
Ezt a területet – több birtokkal együtt – IV. Béla király adományozta 1259-ben a Nyulak-szigeti apácarendnek. Cinkota délnyugati végén, a mai Mátyásföld területét Bökényföldének nevezték, mivel egy Bökény nevű emberé volt, aki utód nélkül halt el, földje pedig a királyra szállt. 1276-ra az apácák legjövedelmezőbb birtoka lett, 1319-re pedig sikerült adómentességet is kieszközölniük.Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig: Gerevich László: Budapest művészete az Árpád-korban (III. A BUDAI VÁR ÉS POLGÁRVÁROS KIÉPÜLÉSE - 3. A pesti oldal, 311. oldal), Akadémiai Kiadó (online: library.hungaricana.hu) - 1975.
Mátyás király – akinek a Városliget és a Kerepesi út északi oldalán kezdődő bekerített vadászó helye Csömör és Cinkota tájékán ért véget – külön oklevélben megerősítette és megvédte az apácákat attól, hogy bőven termő földjüket szomszédaik háborgassák. Mátyásföld nevét azonban feltételezések szerint inkább Mátyás legendás története a cinkotai kántorral inspirálhatta. Annyi bizonyos, hogy az uralkodó sokat járt erre, hiszen ezen a környéken, Rákos-mezőn volt az egykori országgyűlések színhelye is, ahol apját, Hunyadi Jánost és nagybátyját, Szilágyi Mihályt kormányzónak választották. Azonban olyan elgondolás is van, hogy csupán vonzó történelmi nevet kívántak adni az előkelő nyaralóhelynek és akkor az országban máshol még nem volt Mátyás király nevét őrző helység. A 250 hold területet – ami a 18. század első évtizedében csupán bozótosokkal tarkított szántóföldkén lett a Beniczkyek hűbérbirtoka – 1887-ben Beniczky Gábor özvegye, Batthyány Ilona grófnő engedte át potom áron a nyaralóövezet létrehozására alakult Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének.Mátyás király és földje (Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2008. április)Borovszky Samu, Sziklay János: Magyarország vármegyéi és városai - dr. ifj. Reiszig Ede: Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye községei Czinkota, mek.oszk.hu - 2004.
Története 1887-ben alakult meg a telep egyesülete. 1888. junius 29-én, Péter és Pál napján adták át a forgalomnak a budapest-cinkotai helyiérdekű vasutat és ekkor lett „része” a fővárosnak Cinkota-Mátyásföld, ezért tartották 1913-ban ezen a napon a negyedévszázados jubileumát. Az ekkor megjelent eredetmonda szerint Kunkel Imre, a Fővárosi Központi Tejcsarnok alapítója vadászaton vett részt Beniczky Gábor cinkotai földbirtokosnál, akinek megtetszett a vadászterület ezen része. Rögtön felismerte, hogy a már tervbe vett cinkotai BHÉV vasútvonal közeli kiépítésével a telekárak jelentősen emelkedni fognak, így még abban az évben megállapodott a tulajdonossal a földterület eladásában. A szerződés értelmében 65 krajcár/négyszögöl áron Kunkel megvásárolta a 75 kat. holdas mátyásföldi birtokrészt. Beniczky Gábor és felesége, Batthyány Ilona grófnő nemcsak befolyásukat érvényesítették mindenütt, a hol erre szükség volt, hanem bőkezűséggel tereket és utakat is bocsátottak a telep rendelkezésére.Mátyásföld jubileuma, Budapesti Hírlap 33. évfolyam 153. szám, 1913. június 29. (online: "Beniczky%20Gábor"%20kunkel%20birtok&pg=887&layout=s adtplus.arcanum.hu)
Valójában a tejcsarnokot Beniczky Gábor és gróf Andrássy Aladár alapította 1883-ban.Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet, Országos és heti vásárok betűrendes jegyzéke, A Pesti Hirlap Naptára 24. évfolyam - 1914. (online: adtplus.arcanum.hu) Kunkel csupán 1885-től volt a szövetkezet üzletvezető igazgatója,A budapesti központi tejcsarnok-szövetkezet, Nemzet 4. évfolyam 1158. szám - 1885. november 22. (online: adtplus.arcanum.hu) illetve e mellett a Beniczky-birtokok gondozója. Mátyásföld eszméje azonban valószínűleg ténylegesen a nevéhez fűződik.Földes Gábor, egyesületi titkár: Mátyásföld, Rákos Vidéke 10. évfolyam 4. szám, library.hungaricana.hu - 1910. január 23. Ügyesen kamatoztatta a vállaltnál elért sikereit és jó üzleti érzékkel látta meg az 1880-as évek közepén alakuló különféle építő-szövetkezetek mintáján alapuló és a tervezett budapest-cinkotai HÉV nyújtotta lehetőséget a területen.Nyaraló-építő szövetkezet Cinkotán, Budapesti Hírlap 7. évfolyam 243. szám, 1887. szeptember 4. (online: adtplus.arcanum.hu)
Még 1887-ben Kunkel Imre egy érdekközösséget szervezett, melyből megalakult a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete. Alakuló közgyűlését még az év november 6-án megtartották, melyen az – a később Ómátyásföldnek nevezett nyaralótelep alapítása céljából – szerződést kötött Beniczky Gáborral 75 hold megvételére, amire 10 éves elővételi jogot kötöttek ki.
A villatelep alapító telektulajdonosai között voltak Kunkel Imre és Beniczky Gábor mellett gróf Andrássy Aladár, Keglevich Ilona grófnő, báró Stockinger János, illetve Szeniczey Ödön és dr. Neumann Ármin képviselők, Koppély Géza földbirtokos, és ahogy Jókai Mór Nemzet című lapjának beszámolója írta „a közúti vaspálya társaság, mely vezérigazgatója Jellinek Henrik által egyik leghathatósabb előmozdítója volt az eszme megvalósításának”, aki már évekkel korábban felismerte a főváros környéki települések és Budapest egymásrautaltságát, és hogy az ebben rejlő gazdasági potenciált a közlekedési nehézségek miatt nem lehetett kihasználni. A felsoroltak mellett ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek, építészek és építési vállalkozók, kereskedők, nemzeti színházi és népszínházi tagok, tanárok, tisztviselők és hivatalnokok vásároltak itt telket.»Mátyásföldi nyaraló-telep.«, Nemzet 6. évfolyam 1861. szám, 1887. november 4. (adt.arcanum.com)Vicinális vasút Budapest és Soroksár közt., Nemzet 2. évfolyam 93. szám, 1883. április 5. (adt.arcanum.com)Péterffy Gergely: A szentendrei helyi érdekű vasút története az I. világháború végéig, Studia Comitatensia 37 – A Ferenczy Múzeumi Centrum évkönyve, Szentendre - 2019.
A szerződés lehetővé tette a telep gyors fejlődését és kertvárosi jellegének megőrzését. „1. Az elővételi jogot biztosította a megalakuló egyesület részére oly értelemben, hogy Beniczky Gábor, a cinkotai uradalom tulajdonosa másnak nem adhatott el telket, mint az egyesületnek, vagy annak, akit az egyesület, mint vevőt, prezentál. 2. A vételárat négyszögölenként 65 krajcárral minimálta akként, hogy a vételárnak ezt meghaladó része 50-50%-ban megoszlik az eladó és az eladásokat közvetítő egyesület között. 3. A tagok részére biztosította az erdő ingyenes használatát üdülési célokra. 4. Az utcák szélességét 15 m-ben állapította meg és azok azonnali fásítását rendelte el. Kikötötte továbbá a szerződés, hogy 5. a telkek 1200 négyszögölnél nem lehetnek kisebbek, 6. hogy minden vevő tartozik belépni az egyesületbe és hogy 7. minden vevő tűrni tartozik a telkére az átírás alkalmával telekkönyvileg bekebelezett ama tulajdonjogi korlátozást, hogy magát az egyesület mindenkori alapszabályainak és a közgyűlés, valamint a választmány jogerős határozatainak aláveti.”
Az alapszabályok eredetileg is úgy rendelkeztek, hogy a villaszerű építkezést kötelezővé tették, megtiltották az állattartást, kocsma, bolt, mészárszék, gyár, ipartelep létesítését.
bélyegkép|200px|bal|Paulheim József szobra(Paulheim József tér) A telepnek római katolikus temploma, elemi iskolája, saját víz- és villamosműve, valamint strandfürdője volt. Az Egyesület 1891-ben vásárolta meg a parkerdő ma Erzsébetligetnek nevezett részét. 1896-ban Mátyásföld fejlesztésében nagy szerepet vállalt Paulheim József építész, egyesületi tag, aki igen sok közületi intézmény létesítését indította el, szorgalmazta és anyagilag támogatta, de túlnyomó részben ő volt a kivitelező is. Az elemi iskola, parkszálló építése, kibővítése, fürdőtelep kiépítése fűződik a nevéhez.
A 20. század elején parcellázták a HÉV vonalától északra eső területet (ez lett Új-Mátyásföld), ahol már kispénzű emberek is le tudtak telepedni, mivel ott a legkisebb telekméret 150 négyszögöl volt. Mátyásföld további fejlődését nagyban befolyásolta, hogy 1915-ben megépült a Magyar Általános Gépgyár által kezdeményezett repülőgépgyár és repülőtér, mely kb. 1200 munkást foglalkoztatott. 1918. július 4-én erről a repülőtérről indult meg az első Budapest-Bécs közötti polgári légijárat. Néhány évtizedig ez volt a főváros legnagyobb reptere.
Az 1920-as évek végére Mátyásföldnek 1200, Új-Mátyásföldnek 1800 lakosa volt – felmerült az önállósodás gondolata. A település 1933. január 1-jéig Cinkotához tartozott, majd vált önálló nagyközséggé.
1950. január 1-jével – számos főváros-környéki településsel együtt – Budapest része lett a XVI. kerületben.Nagy-Budapest, Világosság 5. évfolyam 296. szám - 1949. december 21. (online: adtplus.arcanum.hu)
Az alapító egyesület A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete a második világháborúig kiemelkedő szerepet játszott a település életében.
A 21. századi Mátyásföldnek a Kerepesi úttól délre eső részét 1887-től fokozatosan a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete vette meg és nagy telkeken, széles utakkal, közművekkel csodálatos villanegyedet alakítottak ki. A telep fejlődésének első időszakában Kunkel Imrének, építészeti arculatában pedig Paulheim Józsefnek volt jelentős szerepe. E területek tulajdonosai – az alapszabályban kikötve, mind az egyesület tagjaiként – a századforduló eklektikus stílusában és erdélyi stílusjegyek, vagy a szecesszió magas fokú alkalmazásával építtették fel épületeiket.
right|thumb|200px|Mátyásföld jellegzetes fája a vadgesztenyefa. Lombkoronájának alakját sokszor a köztük futó villanyvezetékekhez alakítják. Elnökei:Lantos Antal: Mátyásföld története, Kertvárosi helytörténeti füzetek 28. - 2012. 1. Szeniczey Ödön 1887–1894 2. Nádasi Terstyánszky Kálmán 1894–1895 3. Örsödi Meixner Emil 1895–1907 Az elnök és további 10 tag lemondását követően ügyvezető elnök: Mihályffy József 1907 júniusában, de ettől kezdve „pártokra” szakadt egyesületben folyamatosak voltak a viszályok és lemondások. 4. Palágyi Kálmán 1907–1908 5. Bellovics Imre 1908–1911 6. Antal Gyula 1911–1912 7. Palágyi Kálmán 1912. január–május, június–október. A lemondásokat követően az elnöki teendőket többször Zehntbauer Gyula látta el, de októberben ő is lemondott tisztségéről. 8. Diósy Lajos 1912–1919, végleges lemondását követően (amikor már egészsége nem engedte), egy ideig Solty Lajos vezette az egyesületet. Közben 1918-ban megalakult az Újmátyásföldiek Egyesülete. 9. Solty Lajos 1919 10. Zettner Vilmos 1920 11. Neiszer Antal 1920 12. Makra Imre 1921–1922 13. Szentgyörgyi Rentmeister Károly 1922–1929 14. Szegedy Lajos 1929–1933 15. Körmendy Ékes Lajos 1933–(?)