Nagybégányi Farkas Imre (írói álneve: R. Cassim, Debrecen, 1879. május 1. – Budapest, 1976. március 25.) magyar költő, operettíró, zeneszerző.
Élete bélyegkép|balra|160px|1906-ban Nagybégányi Farkas Mór (1839–1907) honvéd huszár őrnagy és Zichermann Regina fiaként született zsidó származású családban. 1886 januárjában szüleivel és húgával együtt kikeresztelkedett a református hitre. Apja Farkas Mór honvéd huszár százados, 1889. szeptember 12-én magyar nemességet, illetve a "nagybégányi" nemesi előnév adományoszásában részesült I. Ferenc József magyar királytól.
Középiskoláit szülővárosában és Iglón végezte. Jogi tanulmányokat Debrecenben, Budapesten és Kolozsvárott folytatott, s végül a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot. Ezt követően fogalmazóként dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban. 1923-ban miniszteri tanácsosi rangban vonult nyugdíjba.
Már fiatalon írt nagy sikernek örvendő érzelmes dalokat. Az Ady-ellenes körök kihasználták népszerűségét. A Jön az idvezítő című dramolettjét a kolozsvári Nemzeti Színházban tűzték műsorra 1905-ben, ez volt az első színpadi műve. Írt még operetteket, daljátékokat, zenét is szerzett hozzájuk. Ezeket a Népszínházban, a Király Színházban, a Fővárosi Operettszínházban és a Budai Színkörben adták elő. Gyakran játszották Az iglói diákok (1909) és A nótás kapitány (1924) című műveit, Szüreten című darabját a Magyar Állami Népi Együttes adta elő Rábai Miklós koreográfiájával. Petőfi Sándor verseire készítette Örök tavasz (Budapest, 1948) című énekes játékát, Hubay: Lavotta szerelmeinek a szövegkönyvét is megírta Berczik Árpáddal közösen. Az iglói diákokat átdolgozta regénnyé is, a Vihar a Szentföldön című regényét R. Cassim álnév alatt jelentette meg.
Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak.Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu. Vezette a Lelki klinika című rovatot a Színházi Életben.
Sírja a Farkasréti temetőben található (35. parcella, 12-56).
Családja Felesége a nemesi származású chonoki Buth Mária (Budapest, 1896. december 31.–Budapest, 1991. szeptember 26.) volt, akivel 1917. október 30-án Budapesten kötött házasságot; a szülei chonoki Búth Károly (1852–1919), miniszteri tanácsos, és Antony Julianna (1866–1927) voltak. Az apai nagyszülei chonoki Búth Ignác (1792–1855), földbirtokos, és földeáki Návay (1834–1864) voltak. Az anyai nagyszülei a régi dobsinai ágostai hitvallású buléner polgári származású Antony Mátyás és Gömöry Zsuzsanna voltak; Gömöry Zsuzsanna a Gömöry család tagja volt.
1921-ben nagybégányi Farkas Imre és Búth Mária elváltak. 1923-ben ismét nőül vette, de 1925-ben újból elváltak.
Operettjei Iglói diákok (1909) Pünkösdi rózsa (1920) Rózsika lelkem (1922) Túl a nagy Krivánon (1924) A nótás kapitány (1924) Királyné rózsája (1925) Májusi muzsika (1925)
Könyvei Detre Pál. Verses elbeszélés, é. n. (Lányok Könyvtára)https://www.antikvarium.hu/konyv/a-kapitany-350635-0 Farkas Imre költeményei, 1897-1904, Singer és Wolfner, Budapest, 1904https://www.antikvarium.hu/konyv/farkas-imre-koltemenyei-rossz-allapotu-562720-0 (több kiadásban) Csipkefátyol, Singer és Wolfner, Budapest, 1906https://www.antikvarium.hu/konyv/csipkefatyol-784339-0 A kapitány. Jelenet, Singer és Wolfner, Budapest, 1907 (Fiatal Leányok Színműtára) Tünő évek 1905-1908, Singer és Wolfner, Budapest, 1909https://www.antikvarium.hu/konyv/tuno-evek-dedikalt-peldany-751926-0 Lys, Singer és Wolfner, Budapest, 1910 (Magyart a magyarnak)https://www.antikvarium.hu/konyv/lys-871633-0 Nótáskönyv, Singer és Wolfner, Budapest, 1913 (Magyart a magyarnak)https://www.antikvarium.hu/konyv/notaskonyv-890433-0 Melódia. Uj versek, Pallas Irodalmi és Nyomdai R.-T., Budapest, 1920https://www.antikvarium.hu/konyv/melodia-270072-0 Költemények I-II., Singer és Wolfner, Budapest, 1921https://www.antikvarium.hu/konyv/koltemenyek-i-ii-694052-0 Mária meséje, Singer és Wolfner, Budapest, 1926 (Százszorszép könyvek)https://www.antikvarium.hu/konyv/maria-meseje-963645-0 Öreg diák visszanéz. Elbeszélések, Singer és Wolfner, Budapest, 1927 (Magyar Írómesterek)https://www.antikvarium.hu/konyv/oreg-diak-visszanez-31138-0 Farkas Imre legszebb versei, Singer és Wolfner, Budapest, 1931https://www.antikvarium.hu/konyv/farkas-imre-legszebb-versei-1161440-0 Az iglói diák, Singer és Wolfner, Budapest, 1933https://www.antikvarium.hu/konyv/az-igloi-diak-410950-0 Klára Itáliában, Singer és Wolfner, Budapest, 1940 (Százszorszép könyvek-Magyar Lányok Könyvtára)https://www.antikvarium.hu/konyv/klara-italiaban-416763-0
Jegyzetek
Források
Életrajz – Farkas Imre A Farkasréti temető 2003-ban
Kategória:1879-ben született személyek Kategória:1976-ban elhunyt személyek Kategória:Debreceniek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Operettszerzők Kategória:Magyar librettisták Kategória:Református hitre tért személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek