Az amerikai futball – vagy ahogy az USA-ban és Kanadában egyszerűen hívják: futball – a rögbiből kifejlődött csapatjáték. A játék célja, hogy a labdát az ellenfél endzone-jába vigyék és ezzel pontokat szerezzenek. (A labdát lehet hordani vagy passzolni, esetenként rúgni.) Pontot többféleképpen lehet szerezni: a labda gólvonal mögé vitelével, a gólvonalon áthaladt csapattársnak való passzal vagy kapura rúgással. A játékot az a csapat nyeri, amely a játékidőn belül a legtöbb pontot szerzi.
A sportágat az Amerikai Egyesült Államokon kívül az amerikai futball névvel különböztetik meg a hagyományos labdarúgástól, amit ott soccernek neveznek, valamint a rögbitől. Az amerikai futball a 19. század végén alakult ki a rögbiből. Az arena football az amerikai futball egyik változata, amely úgy viszonyul az amerikai futballhoz, mint a futsal (teremfoci) a labdarúgáshoz: ugyanaz a játék, teremben (arénában), nagyobb irammal, több ponttal. A kanadai futball szorosan kapcsolódik az amerikai futballhoz, noha pár fontos pontban el is tér attól.
A pálya bélyegkép|350px|A számok a közelebbi endzone-tól való távolságot mutatják yardban A pályát az angolban gyakran vasrácsnak („gridiron”) hívják, mivel a pályán lévő jelzések hasonlítanak a grillsütő rácsához.
A játék egy 120 yard (110 méter) hosszú és 53 1/3 yard (49 méter) széles, téglalap alakú pályán zajlik. A hosszanti szélen lévő vonalak az oldalvonalak, a rövid szélen lévők az end line-ok. A pálya két végén vannak a goal line-ok, amelyek egy 100 yard hosszú pályarészt fognak közre. Pontot szerezni az endzone-nak nevezett, 10 yard széles területen lehet, amely a gólvonaltól (goal line) az alapvonalig (end line) tart. A pályát 5 yardonként az úgynevezett yard line-ok keresztezik. Az oldalvonalakkal párhuzamosan található két vonalsor neve hash mark. A labda minden játékkezdéskor a hash markok között van.
Az endzone mögött található a 18,5 láb (5,64 méter) széles kapu (goal post vagy upright), amelynek alsó része 10 láb (3,05 m) magasan kezdődik. A sikeres rúgás feltétele az, hogy a labda e keresztrúd fölé és a kapufák közé kerüljön. Biztonsági okokból a kaput tartó pózna szivacsos anyaggal van borítva, elkerülendő az ütközésből eredő sérüléseket.
Minden csapat egyszerre 11 játékossal vesz részt a pályán zajló játékban. A csapat összeállítása minden időkérésnél, játékfajtánál vagy szünetben változtatható, tetszőleges számú cserével. A csapatok három elkülönített csapatrészre vannak osztva, ezek: az offense team (támadóegység), a defense team (védőegység) és a special team (különleges egység). Az NFL-ben egy csapat 53 játékost nevez a mérkőzésre és többnyire ezek mindegyike pályára lép.
Szabályok Az amerikai futballt két tizenegy fős csapat játssza, de a játék sajátosságából adódóan a csapatokat az edzői stábbal együtt közel 70–70 fő alkotja. Mivel a játéknak még nincs kialakult magyar szakzsargonja, a legtöbb dolgot az eredeti angol nevén neveznek itthon is.
A játék célja A játék meglehetősen összetett, leegyszerűsítve a cél több pontot szerezni, mint az ellenfél. A pontszerzési lehetőségekről az alábbiakban lesz szó.
Játékidő Egy meccs az NFL-ben négy 15 perces negyedből áll, az amerikai közép- és főiskolai, valamint a nemzetközi IFAF szabályok szerint játszott mérkőzések 4×12 percesek. A második és a harmadik negyed között van a félidő (ami az NFL-ben 15 perc, a többi ligában 12 perc). A negyedek között csak térfélcsere van, amire 2 perc áll rendelkezésre. A játékidő mérése leginkább a futóórás és tiszta játékidő keverékeként fogható fel, bizonyos playek (játékok) után (például a játéktéren kívülre kerül a labda) megáll az óra. Emiatt egy teljes futballmérkőzés akár három óráig is tarthat.
Az NFL-ben, ha a rendes játékidőben döntetlen az állás, akkor hosszabbítás (overtime) következik, amely lényegében egy 5. negyed. A 2012–2013-as NFL szezontól az alapszakasz korábbi hirtelen halál-szabályát felváltotta a playoffban is érvényes hosszabbításszabály vagyis az OT során a labdát elsőként birtokló csapat csak akkor nyerhet, ha touchdownt vagy safetyt szerez. Mezőnygól esetén a játék megy tovább, a labdabirtoklás átszáll a másik csapatra, akiknek viszont már egy mezőnygól is elég a győzelemhez. Amennyiben a letelik a hosszabbításra szánt 15 perc és nincs döntés, a játék döntetlennel véget ér. Döntetlen eredmény csak az alapszakaszban születhet, a rájátszásban erre nincs lehetőség. 2018 óta a hosszabbítás hossza 15 helyett csak 10 perc.
Az amerikai közép- és főiskolai, valamint a nemzetközi IFAF szabályok szerint játszott bajnokságokban a hosszabbítások valamivel bonyolultabb rendszert mutatnak: a védekező csapat 20 yardos vonaláról induló támadássorozatot hajt végre mindkét csapat, egészen addig, amíg a támadássorozatok végén nincs pontkülönbség.
Támadások közötti idő A támadó csapatnak 40 másodperce (középiskolai mérkőzéseken 25 mp) van a támadás indítására, ha a bíró nem állítja meg az órát. Amennyiben technikai okok miatt (például sérülés, büntetés stb.) megállították az órát, akkor a bíró óra-újraindítási jelétől számítva 25 másodperc van a kezdésre. Amennyiben a támadó csapat az adott időn belül nem kezdi meg a támadását, büntetést kap (Delay of Game).
A játék menete Egy amerikaifutball-mérkőzés rövid, általában 5–10 másodperces támadóakciók sorozatából épül fel, amelyek között 25, illetve bizonyos esetekben 35 másodperc megbeszélési idő van, tehát a játék menete nem folyamatos. A kezdőrúgást („kickoff”) követően a fogadó csapat visszafutó embere („kick returner”) addig fut a labdával, ameddig csak tud és attól a helytől indul a támadás. A csapat támadóegységének maximum négy lehetőségből minimum 10 yardot kell előrejuttatnia a labdát. Ha ez sikerül, akkor a támadók „first down”-t érnek el és ezzel újabb négy lehetőséget szereznek az előrejutásra attól a ponttól, ahol az akció véget ért. A játéknak ez a része területfoglalásos jellegű. Ha az előrejutás nem sikerül a négy lehetőségből, akkor az ellenfél következik. Fontos megjegyezni, hogy a pályán lévő két csapatból egyidejűleg az egyik mindig támad, a másik mindig védekezik.
Azt a pontot (egész pontosan a labdára állított, az oldalvonalra merőleges egyenest), ahol a labda van az akció (play) megkezdésekor, „line of scrimmage”-nek nevezik. A játékosok a line of scrimmage két oldalán állnak fel egymással szemben. Az akciók (kivéve a kezdő- és a szabadrúgást) a „snap”-pel kezdődnek, amikor a labdát fogó center a lábai között átadja a labdát a mögötte álló irányítónak (QB).
Ezután két módon lehet előrejuttatni a labdát. Az egyik a labdával való futás, a másik annak elpasszolása. A futás („rush”) az esetek nagy részében „handoff”-fal kezdődik, amikor a QB átadja a running back-nek a labdát, de gyakran előfordul, hogy maga az irányító fut a labdával a snap után. A passzolás az amerikai futballban az esetek túlnyomó többségében előre, a támadás irányában történik. Előrepasszolást egy playben csak egyszer és csak a line of scrimmage mögül lehet végrehajtani a támadócsapatnak. Oldalra, illetve hátra bármennyiszer és bárhol lehet passzolni. Ezt nevezik „lateral”-nak, de ezt rendkívül ritkán alkalmazzák, mivel igen nagy a labdavesztés kockázata.
Az akciónak akkor van vége, ha a labda „halott” lesz. Ez a következő esetekben fordulhat elő: A labda a földre kerül vagy a védekező csapat megállítja annak előrehaladását. Egy passz az oldalvonalon vagy az alapvonalon kimegy a pályáról, illetve földet ér anélkül, hogy elkapták volna. Ilyenkor az előző line of scrimmage-ről indul a következő játék. A labda vagy az azt birtokló játékos elhagyja a pályát („out of bounds”). Pontszerzés. Bizonyos büntetések esetén akció közben a bírók megállítják a játékot és a labda halott lesz.
A csapatok közötti labdabirtoklás a következő esetekben változik: A támadó csapat nem tud a négy lehetőségből 10 yardot haladni. Ekkor arról a pontról, ahol a negyedik play véget ért, jöhet az addig védekező csapat. Ennek neve „turnover on downs”. Pontszerzést (touchdown vagy field goal, azaz mezőnygól) követően a pontszerző csapat a kezdőrúgást követően átadja a labdát a másik csapatnak. A támadók negyedik kísérletre nem próbálják meg a 10 yardot elérni, hanem elrúgják a labdát. Ez a „punt”. Ez akkor fordul elő, ha nem látnak esélyt a first down elérésére és sikeres mezőnygólra sincs esély. Mivel a másik csapat így is, úgy is átveszi a labdabirtoklást, az a cél, hogy ezt ne a jelenlegi pontról tegye, hanem a puntolók endzone-jától minél távolabb. A védekező csapat egy tagja elkapja az irányító passzát. Ez az „interception”, az amerikai futball egyik jellemző momentuma. Az elkapás pillanatától megváltozik a birtoklás és az eddig védekező csapat lesz a támadó, tehát az interceptiont vissza lehet hordani, ideális esetben touchdown is elérhető belőle. A támadó csapat labdát birtokló tagja elejti a labdát. Ez a „fumble”. Ekkor a labda azé a csapaté lesz, amelynek a tagja a szabad labdát felvette. Az interceptiont és a védelem által megszerzett fumble-t közös néven „turnover”-nek nevezik. Kihagyott mezőnygólkísérlet. Ilyenkor a labda a rúgás vonaláról jár a védekező csapatnak, illetve, ha az 20 yardon belül történt, akkor a 20 yardos vonaltól. A támadó csapat tagját a saját endzone-jában szerelik vagy kényszerítik ki a pályáról. Ezt nevezik „safety”-nek. Safety jár abban az esetben is, ha támadócsapat a saját endzone-jában szabálytalankodik. A safety-t szabadrúgás („free kick”) követi. Ezt a safety-t elszenvedő csapat hajtja végre a saját 20 yardos vonaláról. Ezt lehet kickoff módjára vagy punttal csinálni, de szinte kizárólag az utóbbit alkalmazzák. Ekkor nincs snap, az akciót a punter a saját kezében tartott labdával indítja.
Pontszerzési lehetőségek Touchdown (TD): Touchdownt akkor ér el a csapat, ha egy játékosuk az ellenfél célterületére (endzone) viszi be a labdát vagy az irányító a célterületen álló társának dobja a labdát, aki a labdát birtokolva mindkét lábával érinti a talajt. A touchdown 6 pontot ér. Touchdownt elérhet a védő- és a támadócsapat is: a védő a labdaszerzés után közvetlenül, a támadó pedig egy akciósorozat végén (lehet passz vagy futás eredménye is). Touchdown után a labda a háromyardos (az NFL-ben a kétyardos) vonalra kerül és innen a támadócsapat még bónuszpontokat szerezhet, kétféle módon: Extra point, Point after touchdown (PAT): Egy 20 yardos field goal kísérlet a kapuval szemben. Touchdown után általában ezt a megoldást választják. A magyar nyelvben elterjedt a jutalompont kifejezés használata is. Egy pontot ér. Kétpontos kísérlet: A kétpontos kísérlet estén a cél az, hogy a kétyardos (illetve háromyardos) vonalról indulva újra át kell juttatni a labdát a gólvonalon, egyetlen kísérletből, hasonlóan a touchdownhoz. Siker esetén két pontot ér és akkor alkalmazzák, amikor különlegesen fontos a jutalomponthoz képest plusz 1 pont megszerzése. Field goal (FG): Field goalt, azaz mezőnygólt csak a támadó csapat speciális egysége (Special Team) szerezhet. Akkor kerül rá sor, ha a támadócsapat három kísérletből nem tesz meg 10 yardot és negyedikre a kapura lövést választják, illetve, ha már nincs idő más módon pontot szerezni. Akkor sikeres, ha az U alakú kapu szárai között halad át a labda, a kapu keresztszára fölött. Három pontot ér. Safety: A védőcsapat akkor éri el, ha a támadóegység labdás emberét annak saját célterületén szerelik vagy kikényszerítik a pályáról. Ez ráadásul a támadási jog átadásával (free kick) is jár. Eléggé ritkán fordul elő és két pontot ér.
Fontosabb kifejezések