Bydgoszcz (, IPA: [ˈbɨdgɔʃʧ], IPA: [ˈbrɔmbɛrk], latinul: Bydgostia IPA: [ˈbidgostia]) város Észak-Lengyelországban, a Brda és a Visztula mentén. A Bydgoszczi egyházmegye püspöki székvárosa. Lakosainak száma 363 468 (2007). 1999 óta Toruńnyal együtt a Kujávia-pomerániai vajdaság központja. 1947 előtt a Pomerániai, majd a Bydgoszczi vajdaság központja volt.
Fekvése Bydgoszcz a következő földrajzi egységek találkozásánál fekszik: Toruńi katlan Fordońi völgy Noteć folyó völgye Brda folyó völgye Swieciei fennsík Krajeński tóvidék Chełmnoi tóvidék
A városon át folyik a Brda, mely a Visztulába ömlik Brdyujściében. A város keleti határában (Fordon és Brdyujście kerületben) folyik a Visztula, és a bydgoszczi csatornán keresztül el lehet érni a Noteć folyót és az Oderát is.
Bydgoszczot minden irányban nagy erdők veszik körül. Túlnyomórészt fenyőerdők találhatók a környéken, de elszórtan lombhullató erdőkkel is találkozunk. A folyók mentén ártéri erdők vannak. Története A bydgoszczi várispánt (Suzzlaus de Budegac) először 1238-ban említi írásos forrás. A település (latin neve "Bydgostia"), története régebbre nyúlik vissza, és a román templom is a 12. században épült. A román templom léte arról tanúskodik, hogy a város régebben népesedett be és jelentős volt, mivel a borostyánút mellett feküdt. A korai középkorban a Kujávia határvára volt. 1331–1337 között a Német Lovagrend szállta meg, ami alól Nagy Kázmér szabadította fel, aki városi jogokat adományozott 1346/1349-ben.
A 15-16. században Bydgoszcz a gabona és só kereskedelem fontos központja volt. 1657-ben itt kötötték meg a bydgoszczi egyezményt. 1555-ben kiváltságot kapott arra hogy megtiltsa zsidók letelepedését a városban. 1772-ben Lengyelország első felosztásakor Bydgoszcz a Porosz Királysághoz került. 1772–1806 és 1815–1920 között Bydgoszcz Poroszországhoz tartozott, 1807–1815 között pedig a Varsói Hercegséghez. 1815 után egyike volt a Poznańi Nagyhercegség két tartományi fővárosának.
1773-ban kezdték építeni a Bydgoszczi-csatornát, amely a Brda és Noteć folyókat köti össze és ennek következtében az Oderát a Visztulával. A XIX. századtól rohamos a fejlődés. Megépült az első vasútvonal Piłáig, majd tovább Gdańskig, Toruńig és Inowrocławig. A 19. században a város leginkább német jelleget öltött (többek között azért, mert mesterségesen elválasztották a városközpontot a lengyel külvárosoktól). A városban tartott erős német helyőrség korábban meggátolta a gyengén felfegyverzett lengyel lakosság csatlakozását a Kościuszko-felkeléshez, annak ellenére, hogy az egyik döntő csata Brzoza Bydgoska faluban, Bydgoszcztól 3 km-re zajlott le. A versailles-i békeszerződés értelmében 1920. január 20-án a Nagylengyelországi Hadsereg megszállta a várost.
1918-ban, amikor megalakult a második lengyel köztársaság, szintén jelentős német kisebbség maradt a városban. A város elveszítette a vajdaság fővárosának rangját először Poznań, majd Toruń javára. 1939. szeptember 3-án harcok törtek ki a lengyel egységek és német diverzánsok között, akiket helyi németek is támogattak (többek között a Hitlerjugend tagjai). Az elfogott német diverzánsok egy részét agyonlőtték, másokat bebörtönözték. Az etnikai izgatások hatására legkevesebb 358 németet öltek meg, köztük nőket és gyermekeket is. A német propaganda az eseményeket Blutsonntag-nak (véres vasárnap) nevezte el. Miután a Wehrmacht megszállta a várost, a lengyel lakosság ellen megtorló intézkedések kezdődtek a Véres vasárnapban betöltött szerepük miatt: kivégzések és koncentrációs táborba internálás. Bydgoszczot Bromberg néven Kelet-Poroszországhoz csatolták. A németek közel 37 000 lakost öltek meg.
A felszabadulás után Bydgoszcz a Pomerániai vajdaság székhelye lett Toruńnyal együtt. 1973-ban Bydgoszczhoz csatolták a közeli Fordon várost.
Kultúra thumb|upright=1.2|Filharmonia Pomorska Towarzystwo Miłośników Miasta Bydgoszczy (Bydgoszcz város rajongóinak társasága) Filharmonia Pomorska Opera Nova Teatr Polski Muzeum Okręgowe Gyógyszertár "Pod Łabędziem" Bydgoski Festiwal Operowy Festiwal “MUSICA ANTIQUA EUROPAE ORIENTALIS”
Oktatás Főiskolák és egyetemek: right|thumb|upright=1.2|Magtárak a Brda partján Uniwersytet Kazimierza Wielkiego Akademia Techniczno-Rolnicza im. Jana i Jędrzeja Śniadeckich Akademia Muzyczna Toruń University Collegium Medicum im. Ludwika Rydygiera (Uniwersytet Mikołaja Kopernika w Toruniu, Akademia Medyczna) Ośrodek Akademii Ekonomicznej w Poznaniu Sekcja Wydziału Teologicznego Uniwersytetu im. A. Mickiewicza w Poznaniu Kujawsko-Pomorska Szkoła Wyższa Wyższa Szkoła Gospodarki Wyższa Szkoła Informatyki i Nauk Społeczno-Prawnych Wyższa Szkoła Ochrony Środowiska Wyższa Szkoła Zarządzania i Finansów łódźi Wyższa Szkoła Informatyki, bydgoszczi részleg
Sport Zawisza Bydgoszcz Astoria Bydgoszcz – férfi kosárlabda csapat team az Era Kosár Ligában játszik: 8. a 2003/2004 évben. GCB Adriana Gazeta Pomorska Bydgoszcz- női röplabda csapat, a lengyel bajnokságban 2. helyezett a 2004/2005 évben. Budlex Polonia Bydgoszcz – motorkerékpár csapat a Polish Ekstraliga bajnokságban 2. hely a 2005. évben RTW Bydgostia Bydgoszcz - Evezés
Gazdaság A legnagyobb iparvállalatok:
Zachem SA, Bydgoszcz (vegyipar) Zespół Elektrociepłowni Bydgoszcz SA, (hőerőmű) PESA Pojazdy Szynowe (PESA vasúti kocsik) Wojskowe Zakłady Lotnicze Nr 2 S.A. (2-es számú Katonai Légijárműjavító) Stomil SA
Híres bydgoszcziak Hansjochem Autrum (* 1907), zoológus Zbigniew Boniek Jan Kulczyk, üzletember Eberhard von Mackensen (* 1889), tábornok Edmund Michał Piszcz Marian Rejewski, rejtjelfejtő Tomasz Gollob, salakmotor világbajnok (2010) Itt született Andrzej Przybielski lengyel dzsessztrombitás (1944–2011)
Jegyzetek
További információk
Bydgoszcz hivatalos honlapja Wirtualna Bydgoszcz – informator bydgoski
Kategória:Kujávia-pomerániai vajdaság települései Kategória:Lengyelország városai