Olsztyn (, IPA: [ˈɔlʃtɨn], [ˈalənˌʃtaɪ̯n]) város Északkelet-Lengyelországban, a Łyna partján. A történelmi Varmia fővárosa, az egykori Olsztyni, és a mai Varmia-mazúriai vajdaság székhelye.
Fekvése Olsztyn a Varmia-mazúriai vajdaság középső részén helyezkedik el, a Łyna folyó partján, az olsztyni tóvidéken, mely a mazúriai tóvidék része. A város határain belül 13 tó van: a Krzywe, Kortowskie, Trackie, Skanda, Redykajny, Długie, Pereszkowo, Sukiel, Tyrsko, Starodworskie, Podkówka, Czarne és Żbik. Olsztyn 87 km-re fekszik az orosz határtól, és 140 km-re Kalinyingrádtól.
Története A várost először 1334-ben említik oklevelek a német lovagrend államában. Városi jogokat és az Allenstein (a Łyna porosz neve: Alna) nevet 1353-ban kapta. A lengyel Ołsztyn nevet a 14. századtól kezdték használni. Szent Jakab apostol templomát a 14. század második felében kezdték építeni, ma Lengyelország egyik legszebb téglából épített gótikus temploma. A mai napig megőrizte az öreg város eredeti utcaszerkezetét és imponáló erődítéseit, és a házak többnyire ma is állnak, vagy az épületek követik a középkori alaprajzokat. A 15. század számos háborúja pusztította a még fiatal várost. A toruni békeszerződés (1466) szerint Olsztyn egész Warmiával Lengyelországhoz került. thumb|left|upright|Kopernikusz szobra A soron következő, 1519-1521-ig tartó háború, melyet a Német lovagrend robbantott ki, Dél-Warmiát elpuszttította. A warmiai káptalan akkori feje a toruńi származású fromborki kanonok, Nikolausz Kopernikusz (lengyelül: Mikołaj Kopernik, latinul: Nicolaus Copernicus), a reneszánsz legnagyobb csillagásza volt. Kopernikusz nagyszabású terv keretében sok lengyelül beszélő telepest hívott be Mazóviából. A következő évszázadban a Królewiec-Varsó útvonalon kedvező helyen lévő város felvirágzása következett be. Ezt a fejlődést a 17-18. századi északi háborúk akasztották meg. Az 1709-1712 közötti járvány a város lakosságát csaknem teljesen elpusztította. Az olsztyni káptalan támogatásának köszönhetően a 18. században sikerült helyreállítani a város helyzetét. Lengyelország felosztásakor Warmia a Porosz Királysághoz került.
1807-ben Olsztynba látogatott a francia császár. A napóleoni háborúk után a poroszok önkormányzati tartományt hoztak létre és 1818-ban megalapították az olsztyni járást.
A 19. század második fele Robert Zakrzewski, majd Oskar Belian polgármester vezetésével dinamikus fejlődés ideje. 1867-ben korszerű kórház nyílt meg, 1873-ban vasúti összeköttetés Toruńnyal és az első világi iskola, egy gimnázium 1877-ben nyílt meg. A lakosság létszáma ebben az időben az 1846-os 4000 főről 1875-ben 6000-re, és 1895-ben 25 000-re bővült.
Ebben az időben Olsztyn lett a lengyel nemzeti mozgalom központja Warmiában. 1886-ban jelent meg a Gazeta Olsztyńska újság első száma, melyet a Liszewski és Pieniężny család 1939-ig megszakítás nélkül megjelentetett.
1890-ben városi gázhálózat, 1892-ben telefonhálózat és hat évvel később korszerű vízvezeték rendszer, 1907-ben pedig villamos hálózat létesült. Az utcákon megjelentek a villamosok és nem sokkal később megnyílt a repülőtér is. 250px|thumb|right|Régi városháza
1939-ben több, mint 50 000 fő lakott a városban. 1945. január 22-én Olsztynt elfoglalta a Vörös Hadsereg, néhány napi megszállás után az orosz katonák felgyújtották a várost, az épületek mintegy 40%-a elpusztult. 1946-ban a népesség volt, 1950-ben . Az ipar és a gazdaság lassan magához tért. Az igazi fellendülést azonban a gumiabroncs gyár létesítése hozta 1967-ben. A város képe gyökeresen megváltozott.
Áttörést jelentett a politikai életben a Szolidaritás szakszervezet (lengyelül NSZZ „Solidarność”) megalakulása. A rendkívüli állapot alatt a városban aktív ellenállás volt tapasztalható. 1989 után területi önkormányzat alakult, az első demokratikusan választott vajdasági és városi vezetéssel.
Ma folytatódik a fejlődés, egymás után épülnek a lakónegyedek, ipari létesítmények (Michelin). Olsztyn egyike azon kevés lengyel városnak, ahol a demográfiai szaporulat pozitív.
Műemlékek és egyéb látványosságok Olsztyn fontos turista célpont, főképpen a tóvidékben elfoglalt központi helyzete miatt, de sok műemléke és egyéb látványossága miatt is.
Műemlékek thumb|right|250px|Szent Jakab katedrális A warmiai káptalan gótikus vára Olsztynban (14. század második fele) városfal maradványok a Bramą Wysoką (Górna Brama) városkapuval (14. század) Szent Jakab katedrális a 14. századból (kis bazilika) Régi városháza (épült a 14. században, tűzvész után újjáépítve 1623-1624. Szent Wawrzyńc temploma (14. század) Jeruzsálemi kápolna (1565) Szecessziós épületek az ul. Dąbrowszczakówban Jézus legszentebb szíve neogótikus templom Szent József neoromán temploma Krisztus király templom (olasz neoreneszánsz, 20. század) Lengyelország nagyasszonya helyőrségi templom (20. század eleje) Neogótikus evangélikus templom (19. század) Neogótikus (jelenleg ortodox) temetői kápolna (1904) Evangélikus szecessziós kápolna Gazeta Olsztyńskia újság épülete Palota az ul. Metalowejen Vasúti viadukt a Łyna folyó áttörésén (19. század) Dom Polski (19. század), Zsidó temető ravatalozóval, építész: Erich Mendelsohn Új városház 20. század eleje Krisztus-szobor 18. század Harangtorony, ul. Żniwnej 250px|thumb|right|Warmiai káptalan vára
Más látványosságok Öreg város a Łyna kanyarban Planetárium Csillagvizsgáló a 19. századbeli víztoronyban Strand a Krzywe (Ukiel) tó mellett Park a városi erdőben (legnagyobb erdő Európában városi területen) 13 tó a város határain belül
Kultúra Múzeumok Dom Gazety Olsztyńskiej Muzeum Przyrody Muzeum Przyrodnicze im. prof. J. Wengris Muzeum Sportu Muzeum Warmii i Mazur
Képtárak Biuro Wystaw Artystycznych Galeria Rynek ART DECO Galeria pod Antenką Galeria Centrum (Polsko-Niemieckie Centrum Młodzieży) Galeria Bakałarz Galeria SSK POJEZIERZE Galeria "U ARTYSTÓW" Galeria Spichlerz MOK WMTF-AWF Mazury Wystawy w Centrum Polsko-Francuskim
Szinházak
Teatr im. Stefana Jaracza Olsztyński Teatr Lalek (Bábszinház)
Más Olsztyńskie Planetarium Astronomiczne (Planetárium) Obserwatorium Astronomiczne (Csillagvizsgáló) Państwowa Filharmonia im. Feliksa Nowowiejskiego
Oktatás Főiskolák és egyetemek Uniwersytet Warmińsko-Mazurski Wyższa Szkoła Informatyki i Ekonomii TWP (Informatikai és közgazdasági főiskola) Olsztyńska Szkoła Wyższa im. Józefa Rusieckiego Olsztyńska Wyższa Szkoła Informatyki i Zarządzania im. Tadeusza Kotarbińskiego Wyższe Seminarium Duchowne HOSIANUM Wyższa Szkoła Pedagogiczna TWP w Warszawie – Varsói pedagógiai főiskola olsztyni részlege
Sport
PZU AZS Olsztyn – röplabda csapat (Polska Liga Siatkówki, PLS) OKS 1945 Olsztyn – labdarúgócsapat Warmia Traveland Olsztyn – férfi kézilabda csapat MMA küzdősport Olsztyn- Joanna Jedrzejczyk UFC világbajnok
Magyar vonatkozások az Olsztyni Lengyel-Magyar Barti Társaság
Jegyzetek
További információk
Olsztyni fényképek Hallgatók oldala Városi közkönyvtár Planeta11 multimédiás könyvtár Vajdasági könyvtár Stadtgemeinschaft Allenstein e.V. (honlap németül)
Kategória:Varmia-mazúriai vajdaság települései Kategória:Lengyelország városai