Patai József (héberül: יוסף פטאי, születési nevén Klein József,Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 11856/1904. Forrás: MNL-OL 30802. mikrofilm 340. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 30. oldal 31. sor álneve: Secundus, Gyöngyöspata, 1882. január 5. – Givatajim, 1953. február 21.) zsidó származású magyar író, költő, műfordító, folklorista.
Életrajza Patai József 1882. január 5-én született Gyöngyöspatán (más források szerint Nyitrán) Klein Mór és Braun Janka gyermekeként. Elemi iskoláinak elvégzése után Kisvárdán, Sátoraljaújhelyen, Huszton, Nyitrán és Szatmáron, ezután egy évig a budapesti rabbiképzőben, majd a budapesti egyetem bölcsészeti karán tanult. 1907-ben doktori diplomát, 1908-ban tanári oklevelet szerzett.
1908–1921 között budapesti gimnáziumi tanár. 1912-től a Múlt és Jövő című zsidó folyóirat szerkesztője volt. 1940-ben kivándorolt Palesztinába. A hazai és külföldi zsidóság körében széles körű, cionista szellemű, a zsidó nemzeti öntudat felkeltését célzó tevékenységet folytatott. Külföldi kézirattárakban a középkori héber költők ismeretlen alkotásait kutatta fel. Szerkesztette a Magyar-Zsidó Könyvtárat, a Magyar Zsidó Almanachot.Az első évfolyam (1911) online
Felesége Ehrenfeld Edit volt, akit 1909. május 6-án Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.
Fia Patai Ervin György Raphael Patai néven vált nevezetessé, mint antropológus.
Főbb munkái
Sáásué Alumim (héber versek, Budapest, 1902) Babylon vizein (versek, Budapest, 1906) Bajza és Lessing (Budapest, 1907) Templomi énekek (Budapest, 1910) Héber költők (I – V., műfordítások, Budapest, 1910 – 12) Sulamit, látod a lángot? (versek, Budapest, 1919) A föltámadó Szentföld, (Budapest, 1926) Herzl (életrajz, Budapest, 1932) Patai József összegyűjtőtt művei (I – III., Budapest, 1938) Sirim (héber költemények, Tel-Aviv, 1946) Kabala – Lelkek és titkok, (Mult és Jövő, Budapest 1923)
Jegyzetek
Források
Gyöngyöspata honlapja
További információk
Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., Osiris, 2001. Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., . Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929. Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Bp., Hitel, 1992. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:1882-ben született személyek Kategória:1953-ban elhunyt személyek Kategória:A 11.300/1944. M. E. számú határozatban felsorolt szerzők Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek