Öhringen város Németországban, azon belül Baden-Württembergben.
Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Fekvése Hellbronntól északkeletre fekvő település.
Éghajlat
Története Öhringen és környéke a mai városközpont és a környező települések régészeti leletei szerint már az újkőkorszak idején lakott helynek számított. A Golberg a Michelsberger kultúra legkorábbi helyszíne. A bronzkor és vaskor idejéről azonban Öhringenben és környékén kevés bizonyíték található.
Körülbelül 155-ben két kastély épült a római Limes mentén. A katonai és gazdasági szempontból fontos helyet a római császár, Mark Aurel vicus aurelianus nevezte el. A 259-es és a 260-as évek alemann támadásai a limes bukását és a római Öhringen lerombolását eredményezték. A római kortól a korai középkorig Öhringer térségben szinte egyáltalán nincs település-folytonosság, egy a 7. századból származó sír kivételével.
A település nevét 1037-ben említette először oklevél, Oringowe (Gau a Unterohrn) néven, majd 1472-ben Orngau néven történt róla említés.
1500-ban a város Hohenlohes része volt.
A harmincéves háború alatt Öhringen különösen az 1625-ös pestis miatt éhínségben szenvedett. 1634. szeptember 13-tól szeptember 18-ig Öhringent a szomszédos városokhoz hasonlóan kifosztották. A város 1645 és 1646 között Leopold Wilhelm főherceg székhelye, kinek csapatai harcoltak a svédek ellen.
1677-ben Öhringen I. Johann Friedrich Hohenlohei gróf lakóhelyévé vált. Öhringenben az ő idejében fellendülés tapasztalható. A kastély ez időkben színházzal is bővült. 1698-ban a Hohenlohe család örökölte a Hohenlohe-Neuenstein vonalat. A felmérések szerint 1800-ban a város a 17 Hohenlohe város közül a legnagyobb volt. Körülbelül 3000 lakos volt, és a vidék térségében kiterjedt kézműipari és kereskedelmi központ is.
A 19. század második felében kézműves és kereskedelmi város maradt. 1862-ig a vízi járműveket céhekben szervezték meg, korlátozva a hozzáférést, a kapacitást és egyéb szabályokat.
Nevezetességek
Galéria
Városrészek
jobbra|250px
Városrész beolvadás fő2005. július 31-an terület haa részei Baumerlenbach 1972. december 31. 407 622 – Büttelbronn 1973. december 31. 515 694 Ober- und Untermaßholderbach Cappel 1975. január 1. 1.163 230 – Eckartsweiler 1975. január 1. 353 754 Platzhof, Untersöllbach, Weinsbach Michelbach am Wald 1972. december 31. 1231 1321 – Möglingen 1972. december 31. 272 356 – Ohrnberg 1972. december 31. 624 785 Buchhof, Heuholzhöfe, Neuenberg, Ruckhardshausen Schwöllbronn 1972. február 1. 478 681 Unterohrn Verrenberg 1972. február 1. 680 414 –
Közlekedés Közúti közlekedés A várost érinti az A6-os autópálya. Vasúti közlekedés
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek Baden-Württemberg települései
Kategória:Baden-Württemberg települései Kategória:Bottal létrehozott német település cikkek